1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: Vállalkozásunk a napelemes rendszer kiépítését részben pályázaton nyert támogatásból valósítja meg. A "projektadatlap" szerint a rendszer kiépítése épülethez kapcsolódó beruházásnak minősül. A beruházást lehet-e az épületek között épületbővítésként aktiválni? A Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja alapján az adóalap csökkenhető-e?

Kérdés: A Tao-tv. szerint mekkora lehet a háztetőre szerelt napelemek utáni amortizáció mértéke, kulcsa? Az épület értékét kell ezzel megnövelni, és 1, 2, 6%-os (az épület jellemzői) amortizációt kell figyelembe venni? Vagy önálló tárgyi eszközként a 14,5% a helyes? A napelemes rendszer több részből áll (napelemek, inverter, tartószerkezet, vezetékek), amelyeknél egységesen, vagy külön-külön kell megállapítani az amortizációs kulcsot?

Kérdés: Egy kft.-nek 10 000 E Ft összegű terven felüli értékcsökkenési leírása volt, ez a tétel a társaságiadó-alapot növeli. Ugyanezen időszak végén egy behajthatatlan követelést leírtak (felszámolás miatt) 5000 E Ft értékben, melyre 100%-ban értékvesztést számoltak el a korábbi években, ez a társaságiadó-alapot csökkenti. Van a társaságnak nagyobb elhatárolt vesztesége is a törvényi feltételek mellett, csökkenthetem-e a társaságiadó-alapot pl. 5000 E Ft erejéig, vagy ennél nagyobb mértékben is?

Kérdés: Társaságunknál a NAV ellenőrzést tartott társasági adó és áfa adónemekben. Ennek során néhány tárgyi eszköz beszerzését nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült tételnek minősítette, ezért az ezekre elszámolt értékcsökkenést kivette a költségek közül. Ugyanezen tételek visszaigényelt áfáját az egyéb ráfordítások között rendelte elszámolni. A társaságiadó-alapot korrigálta ezekkel a tételekkel. A határozat szerint a vizsgálat ellenőrzéssel lezárt időszakot keletkeztetett. Nem rendelkezett viszont arról, hogy mi legyen az eszközök bekerülési értékével, amit a megfelelő tárgyieszköz-számlákon tartunk nyilván. Mivel szemben kell ezeket a könyvekből kivezetni?

Kérdés: A gazdasági társaság megbíz egy művészt, hogy készítsen az irodaházba egy szobrot. A cég adja az anyagot, és fizet a művésznek tiszteletdíjat, ami összesen legyen 5 millió forint. A szobor a cég tulajdonába került, a művészeti lektorátus szakmai véleménye szerint 50 millió forintot ér. Ezt a vagyonnövekményt kell-e és ha igen, hogyan kell könyvelni? Át kell-e értékelni? Ha eladja a cég a szobrot pl. 30 millió forintért, azt hogyan kell könyvelni? Milyen adót kell fizetni és mikor? Van-e áfa az eladás után?

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?

Kérdés: TÉSZ (elismert) 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 103a. cikkének (1) bekezdés b) pontja, a 2011. június 7-i 543/2011. EU bizottsági végrehajtási rendelet 38. cikke, valamint a 67/2009. (VI. 9.) FVM rendelet 23. §-ának (6) bekezdése alapján kapott, illetve igényelt támogatást kiutalták 2013-ban. Ezen beruházási támogatásokat a tőketartalékba kell helyezni, vagy halasztott bevételként kell könyvelni?

Kérdés: Szerződést kötöttünk személygépkocsi-bérletre, maradványérték-elszámolással. Az időtartam 48 hónap. A futamidő végén a gépkocsi tulajdonjoga a bérbeadóé marad. Az első bérleti díj a bruttó maradványérték, majd havonta bérleti díjak és árfolyam-különbözet került kiszámlázásra. Az egyedi bérleti szerződés változó kamatozást tartalmaz, viszont a havi bérleti díjak kamatot nem tartalmaztak. A futamidő végén elszámoltunk, a bérbeadó értékesítette a gépkocsit. Az eladási ár és az általa kalkulált könyv szerinti érték különbözetével elszámolt, melynek eredménye jóváírás. Kérdésem a teljes bérlet költségeinek, illetve a jóváírás elszámolása.

Kérdés: A vállalkozás 2007 előtt néhány tárgyi eszköznél a Tao-tv.-ben előírt értékcsökkenési leírási kulcsnál alacsonyabb leírási kulcsokat alkalmazott. 2007 adóhatósági vizsgálattal lezárt időszak. 2008-tól ezen eszközökre számolt Tao-tv. szerinti értékcsökkenési leírás a bruttó beszerzési érték és a Tao-tv. szerinti leírási kulcs szorzata, amíg a Tao-tv. szerinti nettó érték nulla lesz. Mi lenne a helyes megoldás a következők közül? A: Bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal úgy, hogy a 2008. évi Tao-tv. szerinti nyitó nettó érték a 2007. évi záró értékkel egyezik meg, függetlenül attól, hogy milyen leírások voltak 2007 előtt. B: A bruttó érték szorozva a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal. A 2008. évi nyitó Tao-tv. szerinti nettó értéket a Tao-tv. szerinti leírási kulccsal állapítanák meg, függetlenül a 2007 előtt használt leírási kulcsoktól és 2007-ig elszámolt Tao-tv. szerint értékcsökkenési leírástól. Így a 2008. évi kezdő nettó érték eltérne a 2007. évi záró értéktől.

Kérdés: A kft. megrendelésre szoftvert fejleszt. Felmerülő költségeit költségnemekre, a szerződés szerinti eladási árat nettó árbevételként könyveli. Az elkészült szoftvereket másnak soha nem értékesíti, a felhasználói jogot átengedi a megrendelőnek. A nála maradó szerzői jogot (tulajdonjogot) az immateriális javak között nem mutatja ki, ezt csak a szerződésekből lehet levezetni. Ki kellene mutatni a szoftvert? Ha igen, milyen értékén? Értékcsökkenést elszámolhatna-e utána? Vagy a szoftverfejlesztés szolgáltatás? Ha a megrendelésre készítendő szoftver az üzleti év végéig nem készül el, milyen értéken kell készletre venni?