1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: Víziközmű-szolgáltató társaság az elmúlt években jogszabály alapján közműfejlesztési hozzájárulást kapott. A társaság a tevékenységét 2014. április 30-ával megszüntette, emiatt az üzemeltetéshez szükséges eszközeit értékesíti. A társaságnál vevői követelések, szállítói tartozások maradnak, és halasztott bevételként a közműfejlesztési hozzájárulás. A társaság a beszedett hozzájárulásból beruházást valósított meg, üzembe helyezés után a költségeknek megfelelő összeggel csökkentette a halasztott bevételt, de még maradt. Mi a teendő ebben az esetben a halasztott bevétellel? A hozzájárulásból megvalósult beruházás jogszabály alapján átadásra kerül az önkormányzatok részére.

Kérdés: Az 5939-es válaszban azt írták, hogy ha a NAV megállapítja, hogy az áfa nem lett volna levonható, akkor azt az egyéb ráfordítások között kell elszámolni. Szerintünk a le nem vonható áfát ugyanoda kell könyvelni, ahová az áfa alapját, azaz költségként könyveljük, ezért a le nem vonható áfát is az adott költségnemre könyvelnénk. Nem járunk el helyesen?

Kérdés: 2008-ban vásároltak egy vontatót (traktort) 26 M Ft + áfáért. 2013-ban a leírással elérték a maradványértéket, a 4 M Ft-ot. Novemberben venni kellett hozzá, és beépíteni egy azonos típusú motort 8 M Ft-ért. A motorcsere miatt a várható használati idő 5 évvel meghosszabbodott. A motorcsere felújításnak vagy karbantartásnak minősül? Az értékcsökkenési leírást a 8 M Ft vagy a 26 + 8 M Ft (csökkentve a maradványértékkel) után kell számolni? Az erőgép motorját 1 M Ft + áfáért értékesítették. Ilyenkor részselejtezést kell csinálni?

Kérdés: Az MVH-tól támogatást nyertünk eszközfejlesztésre. Az utófinanszírozási összeget a tőketartalékba kellett könyvelni, nem bevételre. Az eszköz után az értékcsökkenési leírást a 2013. év végén elszámoltuk. A tőketartalékból hogyan kell kivezetni az értékcsökkenési leírást? Hogyan vezethető ki a támogatás, mivel az összeg soha nem lehet bevétel?

Kérdés: A gazdasági társaság által haszonbérbe vett földeket a tulajdonos értékesíti a haszonbérleti szerződés megszüntetése mellett. Mivel a haszon­bérlő beruházásokat hajtott végre, a földek piaci értéke jelentősen növekedett, így a tulajdonos magasabb áron tudja azt értékesíteni. A tulajdonos jogalap nélküli gazdálkodás címén elismert kötelezettségként fizet egy kialkudott összeget a haszonbérlőnek. Az így kapott összeget a társaság elszámolhatja-e mint kártérítést, az áfa felszámítása nélkül?

Kérdés: Gyártócsarnok aktiválásakor az épületet és a gépészetet külön-külön kell aktiválni, más-más leírási kulccsal? A részletes költségvetési összesítő alapján külön tudom szedni, hogy mennyi az épület és az elektromos hálózat, valamint az üzemgépészeti berendezések értéke, de ezek az épület részét képezik, külön-külön nem használhatók. Tételes költségvetés alapján gyűjtsük ki, hogy melyik az, ami közvetlenül össze van építve az épülettel (benne van a falban) és melyik nem? Vagy aktiválhatom egyben a kivitelező számlája alapján az összeget gyártócsarnokként? A próbaüzem keretében rákötik a gépeket a hálózatra, amelyhez kábeleket, egyéb anyagokat vásárolnak. Könyvelhetők karbantartásként? A gyártógépek az anyavállalat tulajdonában vannak.

Kérdés: Új műhely épült. Ennek az épületkénti besorolása nem okozott gondot, de a befejező szakaszban járdákat, szegélyköveket, vízelvezető árkokat is létrehoztak. Ezeket külön számlázták. Egy másik részen füvesítettek, földrendezéssel, illetve műfüves területet alakítottak ki. Ez is egyéb építmény? Minek minősítsem?

Kérdés: Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya a bérbevevő 2013. 07. 01-től, ha az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Lehet-e ingyenes a tartós használatbavétel, és ez esetben is elszámolható a társaságnál az amortizáció, mint költség?

Kérdés: A kft. 2013-ban vissza nem térítendő K+F támogatást nyert. A támogatás intenzitása 70%. 2013-ban 10 millió Ft támogatási előleget utaltak át. Ezt egyéb kötelezettségre könyveltük. A támogatás terhére beruházások valósulnak meg. A MAG Zrt. tájékoztatása szerint beruházások teljes összegben elszámolhatók a pályázat terhére. Tehát ha 1000 egységért vásárolunk eszközt, akkor a projekt terhére 1000 egység számolható el, és nem az aktuális éves értékcsökkenés összege. Ha ezen eszköz leírási kulcsa 20%, azaz 200 egység, akkor a könyvelésben 1000 egység vagy 200 egység számolható el egyéb bevételként? Illetve a 70%-os intenzitás miatt a pályázat terhére 140 egység? A beruházás teljes értéke alapján 700 egység? A MAG Zrt. tájékoztatása szerint az egyéb bevételek között 700 egységet kell kimutatni. Valóban így van? De akkor eredménytorzító hatása lesz.

Kérdés: A társaság 2009. évben értékesített egy felépítménnyel rendelkező ingatlant. Az értékesítés – az Áfa-tv. előírásai alapján – fordított áfával adózott. A vevő foglalót fizetett, a fennmaradó vételárhátralékra 8 évig tartó, havonta esedékes részletfizetésben állapodtak meg. A foglaló megfizetését követően az eladó hozzájárult, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a vevő tulajdonjoga adásvétel jogcímén bejegyzésre kerüljön (még 2009-ben). Az adásvételi szerződésben kikötötték, hogy az eladónak elállási joga van, ha a vevő a havi részletek fizetése során 30 napon túli késedelembe esik. Sajnos, a vevő késedelembe esett, az eladó élt az elállás lehetőségével. A földhivatal törölte a vevő tulajdonjogát, és az eredeti állapot helyreállítása jogcímen bejegyezte az eladó tulajdonjogát. A felek az elállás esetére kikötötték, hogy a vevő által megfizetett részletek egy része meghiúsulási kötbér, a további részleteket használati díjként számolják el az eladó által kiállított számla alapján, mely számlában a törlesztések összege nettó használati díjnak felel meg, amelyet a mindenkori törvényes mértékű áfa terhel (ezt a vevő köteles a számlán feltüntetett esedékesség szerint megfizetni). Az eladó társaságnál hogyan kell helyesen eljárni a számlák kiállítása és a számviteli elszámolás tekintetében? Milyen tartalmú, milyen teljesítési dátumú számlákat kell kiállítani?