1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?

Kérdés: Társaságunk mezőgazdasági tevékenységet folytat. Saját tevékenységi körünkben folytatott kutatás-fejlesztési tevékenység keretében kedvezőtlen adottságú termőhelyen energetikai célú ültetvényeket telepítünk pozitív gazdasági eredmény elérése céljából. Amikor az ültetvény eléri a vágásérett kort (7-10 év), ökológiai, környezeti, növényvédelmi és hozamvizsgálatokat végzünk. A projekttel kapcsolatosan az alábbi költségek merülnek fel:
1. -az ültetvénytelepítés költségei,
2. -a kutatásban részt vevő munkatársak bérköltsége,
3. -az ültetvény folyamatos ápolásának a költsége (külső vállalkozók által végzett szolgáltatás),
4. -a projekt dokumentálásához használt laptopok beszerzése,
5. -az ültetvény vadvédelmi kerítésének építési költsége.
Helyesen járunk-e el, ha az 1., 4., 5. pontokban felsorolt eszközök aktiválásra kerültek, és az elszámolt értékcsökkenést társaságiadóalap-csökkentő tételként is figyelembe vettük a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének t) pontja alapján? A 2. és a 3. pontban felsorolt költségeket a K+F közvetlen költségei között számoljuk el, vagy kutatás-fejlesztésként aktiválni kell? Mivel a projekt még nem zárult le, nem lehet megítélni, hogy sikeresnek minősíthető-e a végzett kutatás.

Kérdés: Társaságunk logisztikai központ létesítésére vissza nem térítendő uniós támogatást kapott. A beruházás aktiválásának időpontja 2010. 01. hó, a támogatást 2011. 06. hóban folyósították. A projekt befejezését követő 3 évben meghatározott árbevételt és létszámösszetételt kell elérni, különben a támogatást visszavonják. Mikor kell a támogatást rendkívüli bevételként elszámolni, és passzív időbeli elhatárolásba helyezni? Az elhatárolást milyen arányszám alapján kell feloldani?

Kérdés: Cégünknél tárgyi eszközt állítanának elő (tárolószekrényt), amelyhez olyan alkatrészeket használnának fel, amelyeket leselejtezett eszközökből szereltek le (ajtók, lábak, fémkeret). Munkatársunk készítené ezt a szekrényt, amelyhez felhasználna még most és korábban vásárolt eszközöket. A korábban vásárolt eszközöket az előző években költségként számolták el. Ez esetben mi a tárgyi eszköz bekerülési értéke? Hogyan lehet meghatározni a leselejtezett eszköz alkatrészeinek az értékét? A költségként könyvelt tételeket számításba lehet-e venni?

Kérdés: Autópálya-üzemeltetőként társaságunk egy magyarországi autópálya egy meghatározott szakaszáért felel. A kérdés az itt okozott károk elszámolásával kapcsolatos. Valaki balesetet okoz a pályán: megcsúszik, összetöri a kocsiját, a szalagkorlátot, a vadkerítést stb. Társaságunk útellen­őre kimegy a helyszínre, többek között felveszi az autópályában keletkezett hibákat, ha szükséges, akkor a helyszínen ő is helyreállít. Ezen költségeket társaságunk az azonnali helyreállítás költségeként kalkulálja. Ezt követően kimegy az útkarbantartásért felelős csapatunk, és helyreállítja a sérüléseket, kicseréli a szalagkorlátot, fénytörő hálót stb. az általunk vásárolt anyagok felhasználásával. Így kialakulnak a végleges helyreállítás költségei. Ezt követően benyújtjuk a kárigényt a biztosítónak, amely a károkozó kötelező felelősségbiztosításának terhére megtéríti a kárunkat. Semmilyen számlázás nincs. Az autópálya helyreállítása a vonatkozó szerződés szerint a társaságunk kötelezettsége. Mivel van olyan elszámolt anyagköltség, amely a biztosító térítése által megtérül, de az iparűzési adó alapjában nem jelenik meg, jelent-e valamilyen problémát az iparűzési adó megállapításánál? Ha igen, akkor ezt hogyan lehet kezelni? A szalagkorlát és egyéb pályakiegészítő helyreállításának költsége tárgyidőszaki költségként számolandó el, vagy a tárgyi eszközök között aktiválandó? Ha aktiválandó, akkor a felmerült tételek közvetlenül a beruházási számlára könyvelendők, vagy a saját előállítású eszközök aktivált értékén keresztül kerülnek be az eszközök közé?

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?

Kérdés: "X" kft. a székhelye mellett található főtér közepén – a helyi önkormányzat hosszú távú hozzájárulásával – felállított egy szoborkompozíciót. A szobor az "X" kft. tulajdona. A szobor tervezett élettartama minimum 100 év, de kb. 15-20 év múlva a felújítása esedékessé válik. Milyen számlaosztályban könyveljük a műalkotást? Lehet-e a műalkotásra értékcsökkenést elszámolni? Vagy egy összegben elszámolhatjuk a szobor árát, a felújítás költségeit? Van-e a műalkotás felállításának adó- és/vagy járulékvonzata?

Kérdés: Egy kft., amely saját kutatás-fejlesztéssel is foglalkozik, és arról külön analitikus nyilvántartást vezet, 2010. évben kétféle kutatást végzett, de egyiket sem fejezte be. A 2011-ben elkészülő műszer 2010. évben felmerült költségeit aktiválni szeretnénk. Hogyan kell a társaságiadó-törvény t) pontját értelmezni, lehet-e a 2010. évben felmerült, kísérletfejlesztésként aktivált közvetlen költségekkel a társaságiadó-alapot, a közvetlen bér 10%-ával a társasági adót csökkenteni, mivel az aktivált összeg után 2010. évben értékcsökkenést nem tudunk még elszámolni? Az elkészült mintadarabot 2011-ben megpróbáljuk értékesíteni, de lehet, hogy mintadarabként tárgyi eszközeink között tartjuk nyilván. Mikor lehet érvényesíteni ezen mintadarabok után adó-, illetve adóalap-kedvezményt?

Kérdés: A kft. formában működő faiskola személygépkocsit vásárolt olasz magánszemélytől, aki nem áfaalany. Ezt a személygépkocsit nem kívánják forgalomba helyezni, nincs rendszáma. Így amíg nem kérnek rendszámot, nem kell regisztrációs adót és áfát fizetni. A személygépkocsit, mint üzemi járművet, a faiskola telepén használják, hogy a vevőknek bemutassák a kínálatot. Helyes ez így? Ha igen, mennyi az értékcsökkenési leírás?