1468 talált cikk az értékcsökkenés kifejezésre

Kérdés: A bt. 2009. január 1-jétől visszakerült a számviteli törvény hatálya alá, nyitó mérleget készít. Az eszközök között szerepel egy nyomtató, amelynek az Szt. hatálya alóli kikerüléskor a könyv szerinti nettó értéke 10 ezer forint volt, a társaságiadó-alapnál 0 Ft. A 2009. évi nyitó mérlegben piaci értéken 20 ezer forinttal szerepel. Mi lesz a 2009. évi számviteli, illetve társasági adó szerinti értékcsökkenés alapja?

Kérdés: Egy kft. a 2008-as adóévben a kedvezményes 10%-os adókulcsot alkalmazta a társasági adójának megállapításakor. A lekötött tartalékként kimutatott összeget 2009-ben tárgyieszköz-beruházás aktiválásakor oldotta fel. A tárgyi eszköz értékcsökkenési leírásakor van-e valamilyen korlátozás az értékcsökkenési leírás költségként való elszámolásában?

Kérdés: Cégünknél 2007-ben tulajdonosváltás történt. A változást követően az új tulajdonos 2009-ben felülvizsgálta a nagyobb értékű tárgyi eszközöknél alkalmazott leírási kulcsokat. Megállapította, hogy például az épületeknél alkalmazott 1%-os leírási kulcs nem megfelelő, 3%-os leírási kulcs alkalmazását kéri. Lehetőségünk van-e ezen kulcsok jövőbeni változtatására?

Kérdés: Cégünk 3 éve használ számlázó- és készletnyilvántartó programot, amelyet a jövő évtől le kíván cserélni a cég igényeit jobban kiszolgáló új számlázó- és készletnyilvántartó programra. A jelenlegi program a vagyoni értékű jogok között szerepel, jelentős összegű a nettó értéke. 2010-ben már nem használjuk. 2009. 12. 31-ével terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni a nettó értéket? Ki lehet-e vezetni ez esetben a már "0" értékű szoftvert, vagy 5+1 évig (elévülés) még a könyvekben nyilván kell tartani? Előfordulhat, hogy még szükség lehet rá. Az év végén elszámolt terven felüli értékcsökkenéssel a társasági adó alapját növelni kell?

Kérdés: Jelmezkölcsönző EU-s beszerzésből vásárol különböző jelmezeket, amit kölcsönöz. Ugyanakkor vásárol anyagot is, amiből saját maga készít jelmezt. A vásárolt jelmezek több évig kitartanak, a készletek között könyvelem, év végén leltározom, ami tönkrement, selejtezem, és értékvesztést számolok el, vagy kis értékű tárgyi eszközként kezeljem? Hogyan vezetek tárgyieszköz-nyilvántartást, ha több száz, talán 1000 ilyen jelmez van? Vagy elegendő az év végi leltár? A saját termelésű jelmez is készletrevételre kerül. Ez esetben maximum értékvesztést számolhatok el?

Kérdés: A társaság új könyvelője megállapította, hogy a társaság a 2005. évi beszámoló elkészítésekor tévesen számolt el terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést. Így a kft. eredménye 20 százalékkal csökkent, kb. 500 ezer forinttal kevesebb társasági adó bevallására és befizetésére került sor. A társaságiadó-bevallást a kft. önellenőrizte. Kell-e a mérleget és eredménykimutatást módosítani, újból közzétenni a beszámolót? Ha új mérleget kell készíteni, akkor a kft. tagjaival újra el kell fogadtatni a beszámolót? Mi van, ha nem fogadják el? A 2006. évi mérlegben a sorok között elírás történt. Mit kell tenni ilyen esetben?

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?

Kérdés: Társaságunk tulajdonában lévő uszodaépület egy éve nem üzemel. Az épületet egyedi műemléki védettség alá helyezték. Az épület kívülről megközelíthető, kis részét a kft. ipari munka végzése céljából bérbe vette. A rendeltetésszerű használat megszűnésével értékcsökkenést nem számolunk el. Az épületet a készletek közé át kell sorolni? Ha az épület kis részét bérbeadás útján hasznosítják, meg kell-e szüntetni az értékcsökkenés elszámolását? Milyen értéken lehet készletre venni? Hogyan befolyásolja mindezt az, hogy a műemléki védettség miatt sem elbontani, sem egyéb – az eredeti rendeltetésétől eltérő – célra hasznosítani nem lehet?

Kérdés: Cégünk eszközbeszerzését részben saját forrásból, részben pályázati forrásból finanszírozta. A pályázati támogatás halasztott bevételként szerepel a könyveinkben, visszavezetése a rendkívüli bevételek közé az eszköz elszámolt értékcsökkenési leírása arányában történik. Teljesítményarányos leírási mód van az eszközöknél meghatározva. Van olyan év, amikor csökkent működés miatt alacsony az elszámolt értékcsökkenés, és van, amikor magas. Helyesen járunk-e el, ha a támogatás bevételként történő elszámolása a teljesítményarányos értékcsökkenés alapján történik? Mi van, ha az értékcsökkenés alapján a támogatás 10 év alatt sem számolódik el bevételként? (Pályázat 5 év elteltével lezárásra kerül!) Mi van abban az esetben, ha az eszköznek még maradványértéke is van?