Ingatlanok maradványértéke

Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a alkalmazásánál tekintettel kell lenni az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. és 6. pontja szerinti értelmező rendelkezésekre is (a hasznos élettartam, a maradványérték). Ezek összevetése alapján– először a hasznos élettartamot kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] A cégek végelszámolására vonatkozó törvényi előírásokat a 2006. évi V. törvény (a cégtörvény) tartalmazza. A cégtörvénynek a 2018. június 30-ig hatályos 111. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Értékhelyesbítés megrongálódás esetén

Kérdés: Társaságunk ingatlanok esetében él az értékhelyesbítés lehetőségével. Ha megrongálódik az ingatlan, és selejteznünk kell, és az ingatlan nettó értéke alacsonyabb, mint a piaci érték, elvégezhető-e a selejtezés? Ebben az esetben hova kell könyvelni az ingatlan értékét?
Részlet a válaszából: […] Sajnálatos módon a kérdést (túlzottan is) szakszerűtlenül fogalmazták meg, emiatt a válasz előtt a kérdésben leírtak pontosítása szükséges.Az értékhelyesbítés lehetőségével csak akkor lehet élni, ha az ingatlan piaci értéke magasabb, mint az ingatlan könyv szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.

Saját üzletrész utáni osztalék

Kérdés: A társaság 2018 augusztusában osztalékelőleget fizet tagjainak a könyvvizsgáló által ellenőrzött közbenső mérleg alapján. A kft. 2018. március 15-től visszavásárolt saját üzletrésszel rendelkezik. A Ptk. szerint a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg. Hogyan értelmezhető az az előírás, mely szerint a saját üzletrészre eső osztalékot az osztalékra jogosult tagok között kell törzsbetéteik arányában felosztani? Mi van akkor, ha az osztalékról való döntés időpontjában a saját üzletrészt a társaság már értékesítette, azaz nincs saját üzletrész?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírása alapján osztalékelőlegre az a tag jogosult, aki az osztalékelőleg-fizetés időpontjában osztalékfizetésre is jogosult lenne. Mivel a társaságot a saját üzletrész után osztalék nem illeti meg, a visszavásárolt saját üzletrész után a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.

Részesedés értékesítése

Kérdés: "A" kft.-nek 10 M Ft tartós részesedése van "B" kft.-ben. Az "A" kft. eladja részesedését "B" kft.-nek 15 M Ft-ért. Hogyan könyveljük az ügyletet, van-e ennek adóvonzata, illetve hatása a társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 84. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint: Részesedésekből származó bevételként, árfolyamnyereségként kell elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés (a kérdés szerinti tartós részesedés idetartozik)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.

Ingatlanok piaci értéken – közalapítvány

Kérdés: A közalapítvány kuratóriuma úgy dönt, hogy az ingatlanokat piaci értéken szerepelteti a könyvekben. Köteles-e valamennyi ingatlant értékelni?
Részlet a válaszából: […] A közalapítvány – mint egyéb szervezet – a számviteli törvény hatálya alá tartozik. Így rá is vonatkozik a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 479/2016. (XII. 28.) Korm....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 22.

Törzstőke leszállítása

Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt előrebocsátjuk, a tőkeleszállítás sokszínűsége mellett – mindenki számára megnyugtató – teljeskörűséget nem ígérhetünk. Az olvasói kérdések jellemzően egy adott esethez kapcsolódnak, és így a válaszok is csak az adott esettel összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Öröklés a gazdasági társaságban

Kérdés: 2016-ban örököltem üzletrészt a kft.-ben. A jövőben nem kívánok a kft. tevékenységében részt venni. Szeretném, ha a kft. kifizetné részemre az örökséget. Hogyan kell helyesen meghatározni az örökség összegét? Az örökséget (az üzletrészt) hogyan lehet hasznosítani? Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség kapcsolódik ehhez? Az örökséggel kapcsolatosan a társaságnak milyen feladatai vannak?
Részlet a válaszából: […] Azzal kezdjük, hogy az örökség értékét a hagyatéki eljárás lefolytatása el ő tt kell meghatározni, még akkor is, ha az örökös az örökhagyó egyenes ági rokona. Az üzletrész öröklése esetén az örökölt üzletrész forgalmi értéke tekintend ő az üzletrész szerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 3.

Elszámolás átalakuló társaságtól megváló taggal

Kérdés: A kft. taggyűlése rt.-vé történő átalakulását tervezi. Ezzel azonban az egyik tag nem ért egyet, ezért az átalakuláskor megválik a társaságtól. Az átalakulási törvény szerint a társaságtól megváló taggal el kell számolni. Hogyan kell megállapítani a megváló tagot megillető járandóságot?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. a társaságtól megváló, a társaságból kilépő taggal való elszámolással – ilyen címen – nem foglalkozik, az üzletrész átruházását, illetve bevonását helyezi előtérbe. (Az üzletrész tagok közötti, illetve kívülálló személyre történő átruházásával,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. március 23.

Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.
1
4
5
6
15