Új értékhatár regisztrált mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásánál

Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...– ennek hiányában a tárgyévben várhatóan – a 10 millió forintot meghaladta. A törvénymódosítás a 10 millió forintos jelenlegi értékhatárt 20 millió forintra emeli meg. Az új szabály 2024. január 1-jén fog hatályba lépni, azonban a 2023-as üzleti évre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 26.

Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
Részlet a válaszából: […] ...az adóévben más tagállami, nem adóalany személyek részére.Ha a vállalkozás közösségi távértékesítései nem haladják meg a fenti értékhatárt – és ezekkel együtt nem éri el a 12 millió forintos alanyi adómentességi értékhatárt sem –, úgy a más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Egyesület beszámolókészítése

Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
Részlet a válaszából: […] ...írja elő akkor, ha az együttes éves bevétel meghaladja az 50 millió forintot.Ha az egyesület kettős könyvvitelt vezet, alacsonyabb értékhatárok mellett is készíthet egyszerűsített éves beszámolót, illetve a számviteli törvény szerinti éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Anyavállalatnál önköltségszámítás

Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...valójában attól függ, hogy az ún. saját nettó árbevétel, illetve a saját tevékenység költségei meghaladják-e a törvényben előírt értékhatárt. A saját nettó árbevétel az értékesített saját előállítású termékek és a nyújtott szolgáltatások áfa...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Beruházási kedvezmény uniós jogszabály alapján

Kérdés: Egy mezőgazdaságitermék-feldolgozással, illetve mezőgazdaságitermék-forgalmazással foglalkozó társaság már nem jogosult a de minimis támogatást igénybe venni a 2022-es adóévre (értékhatár-túllépés miatt). Ezen társaság a Tao-tv. 12. § b) pontja értelmében saját elhatározása alapján (kis- és középvállalkozó lévén) válaszhatja az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a de minimisen kívül még másik két jogcímen adóalap-csökkentést a 7. § zs) bekezdés megvalósulása esetén. A 2229 bevallás 02-01 lap "c" oszlop/5. sorába beállíthatjuk-e a tárgyévi beruházási összeget (új műszaki/meglévő ingatlanon végzett beruházás), és milyen egyéb feltételt kell esetleg még figyelembe venni ezen összeg érvényesítésénél (összegkorlát, egyéb...)?
Részlet a válaszából: […] A két uniós jogszabály, amelynek alapján a kedvezmény állami támogatásnak tekintendő, a 702/2014/EU vagy a 651/2014/EU rendelet.A 702/2014/EU rendelet alkalmazása esetén különösen a következőkre kell figyelemmel lenni:Meg kell felelni a 14. cikk (1) bekezdésében foglal­taknak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Vállalatcsoport tagjának minősítése

Kérdés: Vállalatcsoport tagjának kkv-minősítéséhez az alábbi tulajdonosi szerkezet áll fenn: "A" társaság tulajdonosa két egymástól független magánszemély 50-50%-ban. "B" társaságban "A" társaság tulajdonos 65%-ban. "A" társaság egyik magánszemély tulajdonosa 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak, és "A" társaság ugyanezen tulajdonosának veje 100%-ban tulajdonos "D" társaságban. Az "A" társaság kkv-meghatározásakor az egyes cégek adatait milyen arányban kell figyelembe venni? Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás átlépi első alkalommal 2021. 12. 31-én, második alkalommal 2022. 12. 31-én, 2023-ban vagy 2024-ben válik középvállalkozássá? Egy adott év minősítéséhez az adott év nyitó- vagy záróadatait kell figyelembe venni? Hogyan kell értelmezni ehhez képest a kétéves szabályt?
Részlet a válaszából: […] ...(ez itt 65%), illetve a szavazati arányok közül a nagyobbnak megfelelő arányban kell figyelembe venni.3. Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás első alkalommal a 2021. évi beszámoló adatai alapján, második alkalommal a 2022. évi beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Kedvezményes hipamérték értelmezése kkv-nál

Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?
Részlet a válaszából: […] ...feltételeinek, hogy esetében a KKV törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatár legfeljebb 4 milliárd forint (a továbbiakban: mikro-, kis- és középvállalkozás)..." Tehát kedvezményre jogosultnak számít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Tévesen kibocsátott áfamentes számlák

Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az egyéni vállalkozó továbbra is adómentes adóalanyként járt el, azaz áfa felszámítása nélkül – vélelmezhetően az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa-tv.) 169. § m) pontja szerinti – alanyi áfamentességre vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 9.

Pénzforgalmi számla megnyitása

Kérdés: Kérdések: a) Pontosan milyen határidővel köteles a vállalkozó a pénzforgalmi számla megnyitására? Az Art. 114. §-ában szereplő, az adószám közlésétől számított 15 napos határidő itt nehezen értelmezhető, hiszen adószám közléséről nem igazán beszélhetünk, hacsak nem azt tekintjük ebben az esetben az adószám közlésének, amikor az adóhatóság a vállalkozót kiértesíti az adószáma áfakódjának 1-ről 2-re történő megváltoztatásáról. b) Az értékhatárt átlépő számlán a vállalkozó még értelemszerűen csak az alanyi mentességhez tartozó 1-es áfakódú adószámot tudja feltüntetni, azonban a 2-es áfakódú adószám adóhatóság általi közlése még ezt követően is akár hetekig tarthat. Ez alatt az átmeneti időszak alatt a vállalkozó a számlákon az adószámát 1-es vagy 2-es áfakóddal kell szerepeltesse? c) Az értékhatárt átlépő számlán szereplő áfával összefüggő esetleges fizetési kötelezettséget még a magán- vagy már a pénzforgalmi számláról kell teljesíteni? Befolyásolja-e ezt az a tény, hogy az adóhatóság az alanyi mentesség megszűnését már átvezette-e a bevallási/fizetési határidőig, a nyilvántartásain is kiadta-e már a 2-es áfakódú adószámot?
Részlet a válaszából: […] ...Eltérő szabályozás hiányában azon adózónak is, aki az alanyi adómentességre az értékhatár átlépése miatt a továbbiakban már nem jogosult, az Ön által is említett, az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) 114. § (1) bekezdése szerint kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 15.

Mikortól kell konszolidált beszámolót készíteni?

Kérdés: "A" társaság 2022-ben megvásárolta "B" társaság 100%-os üzletrészét. Ezáltal az "A" társaság anyavállalattá, a "B" társaság pedig leányvállalattá vált. Az "A" társaság beszámolószámai már önmagában meghaladják a számviteli törvény 117. § (1) bekezdése szerinti értékhatárokat, a "B" társasággal együtt pedig főleg (ugyanis "B" társaság számai is jelentős nagyságúak). Melyik évben kell először összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni? (Az egyéb mentesítési lehetőségektől most tekintsünk el.) Szerintünk már a 2022-es üzleti évről is kell összevont (konszolidált) éves beszámolót készíteni, de olvastunk olyan állásfoglalást is, amely szerint a számviteli törvény 117. § (1) bekezdésének értékhatárait csak a vállalatcsoport létrejöttét követő évekre kell figyelembe venni (azaz 2022-re és 2023-ra), így az első összevont (konszolidált) éves beszámolót a 2024-es üzleti évről kell készíteni.
Részlet a válaszából: […] ...ha az "A" társaság a 2022-es és 2023-as üzleti évekre vonatkozó összesített adatok alapján nem teljesíti az előbb hivatkozott értékhatárokat.(Kéziratzárás: 2022. 11....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.
1
2
3
4
18