Találati lista:
21. cikk / 175 Pénzforgalmi áfa határértékének túllépése
Kérdés: Átvettünk egy céget, és az egész év áttekintése során észrevettük, hogy a 7. hónapban átlépte a pénzforgalmi áfa határértékét. Az előző könyvelő nem jelentette át. Szeretnénk jogkövető módon eljárni, és az ügyfél is korrekt elintézési módot vár. Rengeteg kibocsátott számláról van szó, vagyis új számlák kibocsátása nem opció. Jeleztük az ügyfélnek, hogy az ezután kibocsátott számlákra már ne írja rá, hogy pénzforgalmi áfás, és be fogjuk vallani, decemberben pedig jelezzük a NAV felé, hogy jövőre nem kíván pénzforgalmis lenni. De mi legyen a rosszul kiállított és rossz időpontban bevallott számlákkal?
22. cikk / 175 Kis értékű tárgyi eszközök értékhatára forintról euróra való áttéréskor
Kérdés: A forintról euróra való áttéréskor a számviteli politikában mit kell módosítani? Illetve pl. a kis értékű tárgyi eszközök értékhatárát az áttéréskor érvényes december 31-i árfolyammal kell meghatározni?
23. cikk / 175 Új értékhatár regisztrált mérlegképes könyvelő kötelező alkalmazásánál
Kérdés: Autóbontó kft. számviteli elszámolásában milyen változások vannak 2023. július 1-től? Mennyiben érintik a nyár eleji törvénymódosítások a beszámoló készítésének szabályait, időpontját egy autóbontó kft.-nél?
24. cikk / 175 Alanyi adómentesség más tagállamban
Kérdés: Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.
25. cikk / 175 Egyesület beszámolókészítése
Kérdés: Éves beszámolót kell-e készíteni egy egyéb egyesületnek, ha nem közhasznú, de 100%-os tulajdonosa egy kft.-nek?
26. cikk / 175 Anyavállalatnál önköltségszámítás
Kérdés: Gazdasági társaság éves beszámoló készítésére kötelezett annak okán, hogy anyavállalatnak minősül. Az éves beszámoló számszaki értékhatáraitól messze elmarad (árbevétele és létszámadata is). Emellett árbevétele az 1 milliárd forintot és költségei (költségnemei) az 500 millió forintot meghaladja. Kötelezett-e a társaság önköltségszámításra, elkerülhető-e ez a kötelezettség, ha csak anyavállalat mivolta miatt kell éves beszámolót készítenie?
27. cikk / 175 Beruházási kedvezmény uniós jogszabály alapján
Kérdés: Egy mezőgazdaságitermék-feldolgozással, illetve mezőgazdaságitermék-forgalmazással foglalkozó társaság már nem jogosult a de minimis támogatást igénybe venni a 2022-es adóévre (értékhatár-túllépés miatt). Ezen társaság a Tao-tv. 12. § b) pontja értelmében saját elhatározása alapján (kis- és középvállalkozó lévén) válaszhatja az EU működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a de minimisen kívül még másik két jogcímen adóalap-csökkentést a 7. § zs) bekezdés megvalósulása esetén. A 2229 bevallás 02-01 lap "c" oszlop/5. sorába beállíthatjuk-e a tárgyévi beruházási összeget (új műszaki/meglévő ingatlanon végzett beruházás), és milyen egyéb feltételt kell esetleg még figyelembe venni ezen összeg érvényesítésénél (összegkorlát, egyéb...)?
28. cikk / 175 Vállalatcsoport tagjának minősítése
Kérdés: Vállalatcsoport tagjának kkv-minősítéséhez az alábbi tulajdonosi szerkezet áll fenn: "A" társaság tulajdonosa két egymástól független magánszemély 50-50%-ban. "B" társaságban "A" társaság tulajdonos 65%-ban. "A" társaság egyik magánszemély tulajdonosa 100%-ban tulajdonosa "C" társaságnak, és "A" társaság ugyanezen tulajdonosának veje 100%-ban tulajdonos "D" társaságban. Az "A" társaság kkv-meghatározásakor az egyes cégek adatait milyen arányban kell figyelembe venni? Ha a kisvállalkozói értékhatárokat az "A" vállalkozás átlépi első alkalommal 2021. 12. 31-én, második alkalommal 2022. 12. 31-én, 2023-ban vagy 2024-ben válik középvállalkozássá? Egy adott év minősítéséhez az adott év nyitó- vagy záróadatait kell figyelembe venni? Hogyan kell értelmezni ehhez képest a kétéves szabályt?
29. cikk / 175 Kedvezményes hipamérték értelmezése kkv-nál
Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?
30. cikk / 175 Tévesen kibocsátott áfamentes számlák
Kérdés: Egyéni vállalkozó alanyi áfamentes. 2022. év novemberben átlépte a 12 milliós bevételi értékhatárt, de későn vette észre, és továbbra is áfa nélkül számlázott. Az átlépést követően tévesen kibocsátott számláit módosítania kell, áfa felszámításával. Kérdés, hogy a módosított számlákon a 27%-os áfát az eredeti összegen felül kell-e felszámítani, vagy az eredeti összeget úgy kell tekinteni, mint amely már tartalmazza az áfa összegét? Mi a helyes eljárás?
