Devizában történő számlázás

Kérdés: Belföldi székhelyű kft. fuvarozással foglalkozik, rendelkezik közösségi adószámmal. Egy másik belföldi cég Olaszországba, illetve Szlovákiába történő fuvarozással bízza meg a kft.-t. A kft. számlázhat-e euróban? Az euróban kiállított számlára elegendő-e kézzel ráírni a forintra átszámított öszszeget?
Részlet a válaszából: […] ...van szó, függetlenül attól,hogy a termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás belföldön, illetve külföldönvalósul meg.A devizában (euróban) történő számlázásnak azonban az afeltétele, hogy a felek a szerződésben devizában határozzák meg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Német adószámú amerikai cég részére értékesítés Ausztriába

Kérdés: Belföldi adóalanyként egy amerikai cég részére (rendelkezik közösségi adószámmal Németországban) értékesítek terméket, melyet azonban Ausztriába kell szállítani. Kell-e a számlában áfát felszámítanom?
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 29/A §-ának a) pontja értelmében atermékértékesítés mint Közösségen belülre történő értékesítés adómentességelényegében három egyszerre teljesülő feltételhez kötött. Ezek a következők:– a termékértékesítés olyan adóalany, vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 13.

Mezőgazdasági támogatás az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Pénztárkönyvet vezető mezőgazdasági vállalkozó vagyok, 2004-től egyes támogatásokat nem eredményt képező bevételként kell elszámolnom. Igaz-e az, hogy a támogatás megkapásával egy időben a költségeimet ugyanekkora összeggel csökkentenem kell, vagyis sztornóznom kell ugyanekkora összeggel a tevékenységem érdekében felmerült költségeket?
Részlet a válaszából: […] ...év közben külön szabályok isbeépültek az Szja-tv.-be. Az Szja-tv. új fogalmi meghatározása szerint egységesterületalapú támogatás: az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia AlapGarancia Részlegéből finanszírozott területalapú támogatás és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 29.

Exportértékesítés

Kérdés: 2005. januártól újból meghatározásra került az Szt.-ben a belföldi és az exportértékesítés fogalma. Valóban exportértékesítésként kell kimutatni, ha a saját kereskedelmi, vendéglátóegységükben külföldi illetőségű személynek értékesítünk, illetve nyújtunk szolgáltatást? Hány pénztárgépet kell üzemeltetni a helyes nyilvántartáshoz? Mi indokolta a változtatást?
Részlet a válaszából: […] ...vevőt, vendéget meg kellene kérdezni, hogy ő belföldi-e vagy külföldi,és a pénztárgépbe a bevételt ennek megfelelően btni. Azexportértékesítéskénti elszámolás bizonylata a külföldi vevő (vendég) nevére azÁfa-tv. és az Szt. előírásai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Külföldön vezetett bankszámláról forintszámlák kiegyenlítése

Kérdés: Magyarországon működő és bejegyzett kft. Ausztriában megnyitott bankszámlájára EUR-ban folyik be az exportszámlák ellenértéke. Erről a bankszámláról egyenlíti ki forintban a magyar szállítói számlákat. A devizás eszközöket és kötelezettségeket MNB hivatalos devizaárfolyamon értékeli, a bankszámlán lévő devizát átlagos bekerülési árfolyamon tartja nyilván. A szállítói számlák forintértékét adjuk meg a banknak, amelyhez a bank hozzárendeli a saját árfolyama szerint a devizát. Hogyan tudjuk ezt helyesen könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...a kérdésben szereplő tételek sajátos sorrendberendezéséből következik. Az osztrák bank valójában forintért megveszi adevizát, az eurót a magyar kft.-től (a kft. devizát ad el forintért), méghozzáannyi forintért, amennyit a magyar szállítói tartozások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Forintszámlák kiegyenlítése devizával, valutával

Kérdés: Cégünk esetenként devizáját nem váltja át forintra, hanem közvetlenül a devizaszámláról euróban utalja át a forintban kiállított szállítói számlákat, illetve felveszi azt készpénzben, és euróban egyenlíti ki a forintban kiállított számlát. A devizát a beérkezéskori választott devizaárfolyamon tartjuk nyilván. A beérkezés sorrendjében használjuk fel. Hó végén a felhasználásra jutó árfolyam-különbözetet elszámoljuk. A szállítók kérésére alkalmazzuk a leírt elszámolást. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem helyes. Az alkalmazott módszernem egyeztethető össze az Szt. tételes előírásaival, és ezen túlmenőenvisszaélések forrása is lehet.A gazdálkodó szervezetek egymás közötti gazdaságikapcsolatát jellemzően írásban megkötött szerződések...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Szokásos piaci ár

Kérdés: Társaságunk burkolólapokat értékesít külföldi leányvállalatainak. A lapok fajtája több száz, az ára jelentős szóródást mutat. Az egyes termékekre konkrét piaci árat – azok egyedisége és nagy száma miatt – nem lehet megállapítani. Az adott országba külföldről érkező burkolólapokból készült importstatisztikai adatokat sikerült megszerezni, amely átlagos négyzetméterárat tartalmaz USD-ben. Elfogadható-e, ha az átlagos piaci árhoz viszonyítjuk az egyedi árakat? Az átlagos piaci ártól milyen mértékű eltérés esetén kell a társaságiadó-alapot módosítani? Az exportáraink euróban vannak meghatározva, milyen árfolyamot kell használni az USD átszámításához?
Részlet a válaszából: […] ...gyakorolthatása az adózó számviteli politikájában meghatározottak szerint nem jelentős,akkor a módosítást érvényesíteni kell. Az USD euróra történő átszámításánálalkalmazhatja azon adóév utolsó napjának árfolyamát, amely év adatai alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Nem magánszemély esetén adóalap-kedvezmény

Kérdés: Igénybe veheti-e a Tao-tv. 22/A §-ának (1) bekezdése szerinti adókedvezményt az a kisvállalkozás, amelynek kis- vagy közepes vállalkozás tulajdonosa is van magánszemélyen kívül? Hogyan kell eljárni külföldi (EU-tagországbeli) tulajdonos esetén?
Részlet a válaszából: […] A kis- és középvállalkozásokat a beruházáshoz kapcsolódókedvezmények közül a Tao-tv. 7. §-a (1) bekezdésének zs) pontja szerintiadóalap-kedvezménynél feltétel, hogy a tagok az adóév egészében magánszemélyek(az MRP szervezet ilyennek minősül) legyenek. A Tao-tv. 22/A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 11.

Osztalék és kamat utáni adó

Kérdés: Betéti társaság beltagja német illetőségű magánszemély, kültagja német társaság. Eddig – bár nyereséges volt a társaság – osztalékfizetés nem történt. Helyesen jár-e el a társaság, ha a 2004. évi mérleg alapján történő osztalékfizetés esetén a társaság részére fizetett osztalékból adót nem állapít meg, a magánszemélynek fizetett osztalékból pedig 15 százalék adót von le? A külföldi szervezet által nyújtott tagi kölcsön után 2000. és 2004. években kamat került, illetve kerül elszámolásra. Helyesen értelmezzük-e a jogszabályt, amely szerint a 2000. évi kamat után 15 százalék adót kellett fizetni, a 2004. évi kamat után pedig nem kell megállapítani adót?
Részlet a válaszából: […] ...2004. évi -május 1. napját követő – kifizetés esetén 25 százalék volt.) Társaságnak az akülföldi személy minősül, amely az Európai Unió tagállamának adóra vonatkozójogszabályai szerint ott belföldi illetőséggel bíró olyan külföldi személy,amelya)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Csekély összegű (de minimis) támogatás

Kérdés: Hol lehet pontosan utánanézni, hogy mely támogatások tartoznak a csekély összegű támogatások közé? A támogatást nyújtó szervnek kell-e erről tájékoztatást adni (pl. bérhez adott támogatás, területfejlesztési támogatás)? Milyen nyilvántartási kötelezettség terheli a vállalkozót? 2004-re vonatkozóan számításba kell-e venni a 2002-2003. években kapott támogatásokat, vagy 2004 az első év, amikor ezt figyelni kell?
Részlet a válaszából: […] ...(amely a kiemelttérség területfejlesztési programjának és területrendezési tervénekelkészítéséhez, módosításához, illetve az európai uniós és nemzetközi forráselnyerését szolgáló projektek előkészítéséhez, kidolgozásához engedélyezetttámogatást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.
1
65
66
67
75