551 talált állásfoglalás az EUR kifejezésre

Kérdés: Áfás alvállalkozó B cég, a futárok által beszedett borravalót továbbszámlázza A megbízott cég felé. A megbízott futárok kiszámlázzák a futárdíjat és a borravalót B cégnek. Helyesen jár-e el A cég, ha a borravalót áfamentesen külön soron tünteti fel, a futárdíjat áfásan B megbízott cég felé? A futárok, hogy ne veszítsék el 80%-os átalány költséghányadukat, beépítik a kiállított szolgáltatásszámlájukba a borravalót is. Legtöbb esetben a futárok áfamentesek. Jól jár-e el B cég, illetve a futárok a számlázással kapcsolatban?

Kérdés: Szeretném kérni a véleményüket abban, hogy deviza-önszámlázás esetén az áfa összegét a saját vagy a partner választott árfolyamon kell számítani?

Kérdés: Az Szt. 60. §-ának (4) bekezdése meghatározza a külföldi pénzértékre szóló kötelezettség forintértékét, amennyiben rendelkezésre áll a választott hitelintézet árfolyama vagy hivatalos devizaárfolyam.
Az Szt. 60. §-ának (5) bekezdése szabályozza a nem jegyzett valutára vonatkozó kötelezettség forintra történő átszámítását, azonban nem teljesen egyértelmű, hogy mit ért a törvény a valuta szabadpiaci árfolyamán. Ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján lehet elvégezni az átszámítást.
Kérem állásfoglalásukat a szabadpiaci árfolyam értelmezése kapcsán, illetve, hogy van-e tudomásuk olyan országos napilapról, ami közli a világ valutáinak tájékoztató adatait.

Kérdés:

Cégünk használt személygépkocsik továbbértékesítésével foglalkozó kft. Magyarországról és Németországból szerzünk be gépkocsikat továbbértékesítési céllal. Előfordul az, hogy egy jó vétel kapcsán hirtelen kell dönteni, és nincs idő valutaváltónál eurót vásárolni, így a tulajdonos adja el a kft.-nek a valutáját, és abból vásárolja meg a cég a személygépkocsit. A cég tulajdonosa adhat-e el a cégének (a valutapénztárát növelve ezzel) eurót, milyen árfolyamon, van-e az eladás-vételnek bármilyen értékkorlátja? Kell-e igazolnia a magánszemélynek azt, hogy az eurót mikor vette és mennyiért, és ez jár-e bármilyen többletteherrel mind a cégnek, mind a magánszemélynek? Ezt le kell-e szabályozni számviteli szabályzatban, illetve az így vásárolt, valutapénztárban maradt valutát is át kell-e értékelni év végén?

Kérdés: Társaságunknak több devizában van bankszámlája, amelyek közül az eurószámla negatív egyenlegű egy folyamatban lévő beruházás finanszírozása miatt. Számviteli politikánk alapján a devizaszámla növekedését MNB-középárfolyamon, csökkenését könyv szerinti átlagárfolyamon számoljuk el.
1. Az árfolyam torzulásának elkerülése érdekében a negatív bankszámla esetében megfordítjuk, és a devizacsökkenést vezetjük MNB-árfolyamon, a növekedést (tehát a negatív egyenleg csökkenését) pedig könyv szerinti átlagárfolyamon. Helyes ez a megoldás számviteli szempontból?
2. USD-számlánkról szeretnénk dollárt átváltani euróra. Ehhez a banktól kapunk egy USD/EUR árfolyamot. Számviteli szempontból milyen árfolyamon számoljuk el az USD-csökkenést és az eurónövekedést?

Kérdés: „A” magyar kft.-nek tulajdonosa 49%-ban egy brit bejegyzésű „B” cég, illetve 51%-ban 2 magánszemély. A „B” tulajdonos partnervállalkozása a magyar kft.-nek a Kkv. tv. előírásai szerint. Ennek a „B” cégnek további tulajdonrészei vannak Kelet-Európában, nem Magyarországon, de mindenhol 50% alatti a tulajdonrésze, a többi tulajdonos ottani magánszemély. Az innovációs járulék számítása során „A” magyar cég figyelembe veszi a brit „B” cég mint partnervállalkozás létszám-, nettóárbevétel-, mérlegfőösszeg-adatait. Azt szeretnénk kérdezni, hogy a „B” cég lengyel, szlovák, cseh, bolgár partnercégeinek adatait is figyelembe kell-e vennünk a járulék számolása során, tekintettel arra, hogy ezek nem kapcsolódó vállalkozásai a „B” cégnek, hanem partnervállalkozásai?

Kérdés: Adott egy cég, amelynek a tulajdonosa tagi határozatában 2025. 04. 15-én pótbefizetést rendel el a veszteségek fedezetére. A pótbefizetést egy korábban adott tagi kölcsönből kívánja teljesíteni. A tagikölcsön-befizetés 1000 euróban történt. A tagi kölcsön nyilvántartásba vételi árfolyama 409,84 forint volt. A pótbefizetés könyvviteli elszámolásának mi a szabályos menete, kontírozása?

Kérdés: A cím szerinti törvényhely alkalmazása esetén helyesen számol-e a programunk a következő devizás végszámla értékesítés árbevételének könyvelésekor?
Előlegszámla (árfolyam [400 Ft/HUF]): 1000 EUR + 27% áfa (270 EUR) = 1270 EUR
Végszámla (árfolyam [420 Ft/HUF]): 1500 EUR +27% áfa 405 EUR = 2405 EUR
Értékesítés árbevétele:
– előlegre jutó árbevétel: 1000 EUR × 400 Ft/EUR = 400.000 Ft
– maradék árbevétel: 1500 EUR – 1000 EUR = 500 EUR × 420 Ft/EUR = 210.000 Ft
Így az árfolyam adott tételnél: 610.000Ft / 1500 EUR = 406,7 Ft/EUR lesz.
Ha a végszámla tételét mennyiségi okokból helyesbíteni akarjuk, és így változik a tétel nettó és áfaértéke, mi a helyes eljárás? Mire kell figyelni árfolyam szempontjából?

Kérdés: Az Európai Bizottság két új, 2024. január elsején hatályba lépő de minimis rendelete értelmében a közúti árufuvarozással foglalkozó egyéni vállalkozó érvényesítheti a kisvállalkozói kedvezményt tehergépjármű vásárlása esetén? A korábbi rendelet ezt kifejezetten tiltotta, az újban nem találtam erre vonatkozó kikötést.

Kérdés: Társaságunk építőipari kivitelezői tevékenységet végez, mely tevékenység kapcsán a projektelszámolás számvitelére kötelezett. Társaságunk (továbbiakban kivitelező) a megrendelőjével EUR-alapú szerződést kötött, azaz a kivitelezésből származó bevételei EUR-alapúak. A kivitelező a teljesítési fokot a ténylegesen felmerült költségeknek a teljes munka becsült költségeinek arányában határozza meg. Ennek értelmében az így megkapott teljesítési fok alapján kerül meghatározásra a még elhatárolandó bevétel. A kivitelező a könyveit forintban vezeti. Jelen esetben helyes-e az az eljárás, hogy a megkapott teljesítési fokot a megrendelővel kötött szerződésből származó EUR-árbevételhez számoljuk, és az elhatárolandó EUR-bevételt az év végi MNB-középárfolyamon átszámított forintösszegben határoljuk el? (A kivitelező számviteli politikájában rögzítette, hogy az MNB-középárfolyamot használja.) Továbbá a kivitelező alvállalkozói között szerepel egy olyan alvállalkozó, aki a kivitelezőnek EUR-ban, míg a többi alvállalkozó forintban számláz. Az EUR-ban számlázó alvállalkozó teljes becsült költségét a korábbi érvelésnek megfelelően az év végi MNB-középárfolyamnak megfelelően kell meghatározni ebben az esetben a kivitelező oldaláról?