2191 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?

Kérdés: A Diszkont Kincstárjegy 3, 6 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt, diszkontáron kerül kibocsátásra 10.000 Ft-os alapcímletben. A magyar állam feltétel nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a forgalomba hozatali ár megfizetése ellenében a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, viszont nem kamatot fizet. A kapcsolódó lejáratkori árfolyam-különbözetet el kell-e határolni, vagy a nyereség azt az időszakot érinti, amelyik évben lejár az értékpapír?

Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?

Kérdés: A földgázszolgáltató zrt. előre számláz földgázdíjat. (Nem használja az előleg kifejezést, és nem a pénzösszeg jóváírása után készíti el a számlát, hanem tervezett fogyasztásról számláz földgázdíjat.) Példán keresztül: 09. 15. számla keltezéssel 10. 01.–10. 31. elszámolási időszakra 10 000 EUR + 27% áfa. A számlán a 09. 15-i MNB-árfolyammal feltüntette az áfa forintösszegét, ami 1 095 255 Ft. Ezt a számlát 11. 15-én teljes egészében pontosan az eredeti összegekkel lesztornírozta úgy, hogy az áfa forintösszegének is az eredeti 1 095 255 Ft-ot írta a sztornószámlára. Ezt a vevő 11. 18-án kapta kézhez. 11. 30-án kiállítottak gáz-elszámolószámla megnevezéssel egy új számlát a 10. 01.–10. 31. időszak tényleges fogyasztásáról, melynek példa szerinti összege: 4000 EUR + 27% áfa. Erre a számlára a számla keltének napján érvényes MNB-árfolyam szerinti forintösszeget szerepeltette, 440 683 Ft-ot. (A tervezett fogyasztás árfolyama 405,65 Ft/EUR, a tényleges fogyasztás árfolyama 408,04 Ft/EUR a szolgáltató által kiállított számlán.) A fent leírt számlázási gyakorlat helyesnek tekinthető-e, illetve a számla befogadója melyik havi áfabevallásaiba mely összegeket állíthatja be levonható adóként? Továbbá az áfa szerinti megítélésen kívül kérjük iránymutatásukat a számlák helyes számviteli elszámolásáról is.

Kérdés: Az áramszolgáltató 2023. január hóra előre számláz áramdíjat részszámla címen. A számla kelte 2022. december 10., a teljesítés is és a fizetési határidő is 2022. december 20. A számla határidőre ki lett egyenlítve. A szállítói kiegyenlítést 2022. évre a 36-ra könyvelem, és a számlát 2023. évre, mivel ez nem időbeli elhatárolás?

Kérdés: Adott egy külföldi vevővel szemben fennálló követelésünk. A követelést egy külföldi követelésbehajtó cégnek adtuk tovább, inkasszóval próbálták többször behajtani az összeget, de eredménytelenül. Az ügyet a követelésbehajtó cég eredménytelenül lezárta. Nyilatkozata szerint nem javasolja a bírósági úton való behajtást, mivel a felmerült költségek meghaladják az esetleges hasznot. Nem lát esélyt a követelés behajtására. Az ügyvezetés döntése szerint (miután a követelésbehajtó céggel az ügyet részletesen egyeztette) a fenti információk alapján a követelés "kikönyvelése" történjen meg, mivel nincs esély, hogy a vevő fizessen. Milyen könyvelési tételek vannak a fenti esetben? Ezt az ügyletet társasági adó szempontjából hogyan kell kezelni? Minek minősül? A bevallás melyik sorába kell beállítani összeget? Kérnék jogszabályi hivatkozást is.

Kérdés: Cégünk használt mobiltelefont vásárolt. A mobiltelefont értékesítő magyar cég áfamentesen állította ki a számlát. (Valószínűleg azért, mert különbözeti áfát választottak.) Kell-e az áfabevallásban valamelyik soron jelenteni az ügyletet?

Kérdés: Arra szeretnék választ kapni, hogy egyes szállítók – köztük közüzemi szolgáltatók is – nem elszámolási időszakos számlaként töltik fel a NAV online rendszerébe az elszámolási időszak megnevezésével és időszak feltüntetésével kiállított számlájukat. A számla keltét ismerve a teljesítés napja az elszámolási időszak utolsó napjához igazodva elszámolási időszakos számlaként van meghatározva. Hogyan kell ezeket nekem mint a számla befogadójának könyvelni?