2196 talált cikk az eva kifejezésre

Kérdés: A 6245. számú kérdésben szereplő társaság sporteszközt vásárolt, amit a munkavállalók ingyenesen használhatnak kikapcsolódás céljából. A válaszban azt írták, hogy a terv szerinti értékcsökkenési leírás összegét a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell elszámolni. Ezzel kapcsolatosan merültek fel könyveléssel, bevallással és társaságiadó-kezeléssel kapcsolatos kérdéseink.
1. Amennyiben az értékcsökkenés összege átvezetésre kerül a személyi jellegű egyéb kifizetésre (T 55 – K 57), a tárgyi eszköz mozgástáblában hogyan kerüljön bemutatásra a nettó értékváltozás, tekintettel arra, hogy a főkönyvben nem szerepel kapcsolódó értékcsökkenés?
2. Hogyan kell alkalmazni a Tao-tv. tárgyi eszközökre vonatkozó előírásait a sporteszköz esetében? Az aktiválás után keletkezik-e a Tao-tv. szerinti nyilvántartási érték, és ezzel összefüggésben:
– kell-e az adott eszközre a számviteli törvény szerint értékcsökkenés/Tao-tv. szerinti értékcsökkenés adóalap-módosításokat alkalmazni a 7. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § (1) bekezdés b) pontja szerint?
– kell-e alkalmazni az eszközállományból történő kivezetéskor a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés d) pontját, 8. § (1) bekezdés b) pontját?

Kérdés: A kft. egy munkavállalójának szeretne térítés nélkül adni 4%-nyi üzletrészt. Hogyan teheti ezt meg, és milyen adózási feltételek terhelik a magánszemélyt, mint eddigi munkavállalót és a kft.-t? (A 2011. január 13-án a 235. lapszámban 4869. szám alatt megjelent, fenti tárgyhoz illeszkedő válaszuk jelenleg aktuális?)

Kérdés: A kft. 2022. évben a kilépő tagtól visszavásárolja a 900 ezer Ft értékű üzletrészét 13 millió Ft-ért. 2023. évben a társaság meglevő tagjai részére (akik a társasággal munkaviszonyban állnak) térítésmentesen kívánja átadni a kilépő tag üzletrészét, tulajdoni hányadaik arányában. A fentiekkel kapcsolatban a tagoknak keletkezik-e adó- és szochofizetési kötelezettsége? Milyen összeg után? A társaságnak (kivaalany) keletkezik-e szochofizetési kötelezettsége? Mi lesz a szocho alapja?

Kérdés: Adott egy magyarországi illetőségű munkavállaló, amely egy külföldi cég alkalmazottja. A külföldi cég magyarországi adószámmal nem rendelkezik. A munkabér közterheit a munkavállaló vallja be és fizeti meg a 2308INT nyomtatványon. Amennyiben a munkaadó átad egy személygépkocsit a munkavállalónak üzleti és részben magáncélú használatra, az milyen adókötelezettséget von maga után? A válaszuk szempontjából van-e jelentősége annak, hogy a jármű magyarországi vagy külföldi rendszámmal rendelkezik, illetve hogy a munkáltató – kizárólag a munkabér közterheinek bevallása és megfizetése céljából – rendelkezik-e magyarországi adószámmal?

Kérdés: Egy kft. két belföldi magánszemély tagja részére 2022 novemberében bruttó 6-6 millió Ft osztalékelőleget fizetett ki a 2022-es év várható eredményének terhére. A kft. 2022 novemberében levonta a 15% szja-előleget, illetve (mivel kivás a cég) 2022. IV. negyedévében kivaalapot növelt a kifizetett osztalékelőleggel. Ugyanakkor szochót nem fizettünk az osztalékelőleg után. 2023 márciusában elfogadta a taggyűlés a 2022. évi beszámolót, melyben tehát 12 millió forint osztalék véglegessé vált. A tagoknak (havi bruttó 330 E Ft a bérük) kifizetett osztalékelőleg után a 2023/03. havi járulékbevallásban a kft.-nek kell-e szochót bevallania, megfizetnie?
330 E Ft×12 hó = 3960 E Ft az éves bruttó bér
232 E Ft×24 hó = 5568 E Ft a felső adófizetési határ
5568 E Ft – 3960 E Ft = 1608 E Ft×13% = 209.040 Ft/hó
Tehát 209.040 Ft×2 fő, ennyit kell bevallanunk a 2308-as havi járulékbevallásban mint szocho, és fizetnünk 2023. 04. 12-ig?
Megjegyzés:
2022. évben osztalékot is fizetett a kft. a tagoknak (a korábbi évek eredménytartalékából), és ott szocho tekintetében számoltunk felső határt, a kft. be is vallotta, és befizette a különbözetet.

Kérdés: A társaság részben GINOP-pályázaton nyert összegből több tárgyi eszközt és szellemi terméket valósított meg. A záró elszámolásra 2019 júniusában került sor. A támogatás bevételként történő elszámolása a 2018. évben a halasztott bevétellel szemben megkezdődött. A 2022. évben egy szabálytalansági eljárás során közel 150 millió Ft visszafizetésére kötelezték a társaságot. Módosítanom kell-e visszamenőlegesen a lezárt években támogatás címén elszámolt bevételt a társaságiadó-bevallás önellenőrzése mellett, vagy csak csökkentenem kell a jelenleg nyilvántartott halasztott bevétel összegét, és kötelezettségként nyilvántartani a visszafizetendő támogatást?

Kérdés: 1. Áfakörös egyéni vállalkozó 10 évvel ezelőtt bútorlapot vásárolt, melyből polcokat készített. A vásárolt anyagot egy összegben kiadásként könyvelte (Szja-tv. 11. számú melléklet I. 1.), nem saját vállalkozásban megvalósuló beruházásként, így az nem került be a tárgyi eszközök közé [Szt. 26. §-a (1) bek.]. Tűz miatt a "vagyonban fel nem lelhető", így nem is selejtezett bútorokat kárként a károkozóval szemben meg kívánja téríteni. Van-e erre lehetősége, ha igen, az Szja-tv. mely rendelkezése szerint és milyen értéken érvényesítheti igényét? 2. Áfakörös egyéni vállalkozó készlete egy tűz során év közben korommal szennyezetté vált, ezért azt év végi leltárban már nem is szerepeltette, annak ellenére, hogy selejtezési jegyzőkönyvet nem készített. Ahhoz, hogy a készletet kivezesse a könyvelésből "egyéb ráfordításként", milyen dokumentumok meglétére van szükség, és ez hol van szabályozva? Az egyéb ráfordítást hol kell feltüntetnie a nyilvántartásában, adóbevallásában?

Kérdés: A Diszkont Kincstárjegy 3, 6 és 12 hónapos futamidejű, nem kamatozó értékpapír, mely névérték alatt, diszkontáron kerül kibocsátásra 10.000 Ft-os alapcímletben. A magyar állam feltétel nélkül kötelezettséget vállal arra, hogy a forgalomba hozatali ár megfizetése ellenében a Diszkont Kincstárjegy névértékét a megjelölt időben és módon megfizeti. A Diszkont Kincstárjegy a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény szerint hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, viszont nem kamatot fizet. A kapcsolódó lejáratkori árfolyam-különbözetet el kell-e határolni, vagy a nyereség azt az időszakot érinti, amelyik évben lejár az értékpapír?

Kérdés: A kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos hipamértékkel kapcsolatban merült fel értelmezési kérdésünk. A 639/2020. (XII. 22.) Korm. rendelet 1. §-a módosítja a Kkv. tv. 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg értékhatárát legfeljebb 4 milliárd forintra. Jól értelmezzük, hogy a kedvezményes adókulcs azon kis- és középvállalkozásokra vonatkozik, amelyek nettó árbevétele vagy mérlegfőösszege közül legalább az egyik nem haladja meg a 4 milliárd forintot? Tehát ha egy vállalkozás mérlegfőösszege 4 milliárd forint felett van, de a nettó árbevétele csak 1 milliárd forint, az jogosult a kedvezményes, legfeljebb 1 százalékos iparűzésiadó-kulcsra?

Kérdés: A 2021. évi éves beszámolót elfogadó taggyűlésen fejlesztési tartalék elkülönítéséről hoztak határozatot. A társaságiadó-bevallás ennek megfelelően készült el. Az év végi zárlati tételek könyvelésénél azonban ennek a rögzítése elmaradt. A közzétett mérleg így lekötött tartalékot nem tartalmaz. Van-e lehetőség a mérleg utólagos módosítására?