Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Gt. 132. §-ának (1) bekezdése szerint: a társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. Ez az előírás az egyszemélyes kft.-re is érvényes.A Gt. előírásából két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Áttérés a naptári évtől eltérő üzleti évre

Kérdés: Milyen feladatokkal jár a naptári évtől eltérő üzleti évre történő áttérés?
Részlet a válaszából: […] A naptári évtől eltérő üzleti évet nem minden adózó választhat. Erre annak van lehetősége, akia) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, és az üzleti év a külföldi székhelyű vállalkozásnál is eltér a naptári évtől;b) a külföldi anyavállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Elhatárolt jutalom, prémium kifizetése

Kérdés: Az rt. 2001-ben kiemelkedő gazdasági évet zárt. A jó munka elismeréseként – az igazgatóság és a közgyűlés döntése alapján – prémiumot és jutalmat könyvelt. A prémium nevesítve volt, a feladatot meghatározták és azt teljesítették. A jutalmat nem nevesítették. A prémium 42 százalékát 2002-ben kifizették, a ki nem fizetett összeg a jutalommal a passzív időbeli elhatárolás számlán van. Meddig szerepelhet a ki nem fizetett összeg a passzív időbeli elhatárolások között? Esetleg önellenőrzéssel már meg kellett volna szüntetni?
Részlet a válaszából: […] A KSH-nak A munkaügyi statisztikai adatszolgáltatáshoz c. mű útmutatója szerint: a prémium az előre meghatározott feladatok teljesítése esetén a munkavállaló részére fizetett meghatározott összeg; a jutalom az egyéni teljesítményekhez kötődően, az elvégzett munka utólagos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.

Konszolidált beszámoló 2005-től

Kérdés: Az Szt. 2005. január 1-jétől kötelezővé teszi az anyavállalat számára, hogy a konszolidált (összevont) éves beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok alapján készítse el. Az IAS-ek alkalmazása kizárólag a konszolidált (összevont) éves beszámoló elkészítésére vonatkozik? Vagy ezen elveket alkalmazni kell a leányvállalat éves beszámolójára is?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 10. §-ának (2) bekezdésében előírtak alapján a 1606/2002. EK rendelet 4. cikke hatálya alá tartozó vállalkozónak (a kérdező társaság ilyen!) az összevont (konszolidált) éves beszámolóját a rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardoknak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 30.

Önköltségszámítás az eladási árból visszaszámítással

Kérdés: Az Szt. ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő a saját termelésű készlet értékét a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is meghatározhatja. Ennek a módszerére kérnék javaslatot, mivel a szakirodalomban még ezzel nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 98. §-a valóban ad arra lehetőséget, hogy az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás a saját termelésű készletek bekerülési értékét (a mérlegbe beállítandó közvetlen önköltségét) a még várhatóan felmerülő költségekkel és a kalkulált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Könyvvizsgálói jelentés közzététele

Kérdés: Helyes-e azon értelmezésünk, mely szerint a könyvvizsgálói jelentést az Szt. előírásai alapján nem kell letétbe helyezni, illetve közzétenni? A könyvvizsgálók egy részének más a véleménye.
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése alapján a vállalkozó köteles... kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó éves beszámolót... letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Elhatárolt vezetői prémium kifizetése

Kérdés: Részvénytársaságunk 2002. éves beszámolójában elhatárolt vezetői prémiumot és annak járulékait. A beszámolót a közgyűlés elfogadta, a prémium kifizetésére anyagi eszközök hiányában nem került sor. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Ha jogos volt a prémium elhatárolása, mert a prémiumfeltételeket a vezetők teljesítették, akkor nincs teendő. Mindaddig, amíg az anyagi feltételek nem teljesülnek, a prémium nem fizethető ki. (A vezetők jogos igényeik kifizetését bírósági úton kérhetik, és a bíróság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 29.

Gazdaságvezetői feladatok ellátása

Kérdés: Műszaki főiskolát végeztem, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán mérnök-üzemgazdász oklevelet szereztem. Kértem a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába való felvételemet, de elutasítottak azzal, hogy a mérnök-üzemgazdász képzés tematikája nem azonos a mérlegképes könyvelői szakképesítés tematikájával. Egy kft. gazdaságvezetői feladatai elláthatók-e mérnök-üzemgazdász diplomával, több mint 10 éves gazdasági vezetői gyakorlattal, ha a társaságnál a számvitelt irányító csoportvezető, a pénzügyi előadó, a számlázási csoportvezető rendelkezik mérlegképes könyvelői végzettséggel, és a törvényi előírásoknak megfelelően regisztráltatták magukat?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük, a kérdésben szereplő mérnök-üzemgazdász diploma alapján valóban nem lehetett a kérdezőt a mérlegképes könyvelők nyilvántartásában regisztrálni.Az Szt. 151. §-a (1) bekezdésének előírása alapján az Szt. 150. §-ának (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.

Áttérés: eredménytartalék igénybevétele (eva)

Kérdés: Az evára 2004-ben áttérő kft. 2003-ban az eredménytartalékot nem tudja kivenni a kedvezőbb adózás mellett. Jövőre szeretné minél hamarabb kivenni. Milyen mód van erre, figyelembe véve, hogy az Szt. szerint osztalékkifizetésre csak a mérleg szerinti eredmény felhasználása után lehet az eredménytartalékot igénybe venni, az Eva-tv. szerint viszont először a korábbi eredménytartalékot kell felhasználni.
Részlet a válaszából: […] Válaszunk kedvezőtlen lesz a kérdező számára.Az Szt. 2004. január 1-jétől hatályos előírása szerint módosult a közbenső mérleg készítésére és annak az osztalékelőleg figyelembevételére vonatkozó előírás. Az Szt. módosított 39. §-ának (4) bekezdése alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.

Befejezetlen építés-szerelés önköltsége

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó részvénytársaság éves beszámolót készít, de önköltség-számítási szabályzatot nem kell készítenie. Az építési-szerelési munkák közvetlen önköltségét kalkulációs egységenként kell gyűjteni ahhoz, hogy év végén a befejezetlen termelés megállapítható legyen?
Részlet a válaszából: […] Az éves beszámolót készítő rt. az Szt. 62. §-ának (2) bekezdésében foglaltak alapján a befejezetlen építési, szerelési tevékenység közvetlen önköltsége norma szerinti közvetlen önköltség alapján is meghatározható. Ez esetben a befejezetlen építési, szerelési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.
1
26
27
28
33