Osztalékelőleg-fizetés feltétele

Kérdés: Tekinthető-e a szokásos éves beszámoló közbenső beszámolónak, amely alapján osztalékelőleg fizethető?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy nem fizethető!Az Szt. 39. §-ának (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz:osztalékelőlegként – más jogszabályban előírt feltételek mellett – csak akkorfizethető ki a 21. § szerinti közbenső mérlegben kimutatott adózott eredmény,illetve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Áttérés az egyszerűsített éves beszámolóra

Kérdés: Ügyfelem 2003-ban éves beszámolót készített. Az értékhatárok alapján 2004-ben egyszerűsített éves beszámolót készíthet(ne). Vissza lehet-e térni az "alacsonyabb szintű" beszámolási formára?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 97. §-ának (2) bekezdése alapján: ha az évesbeszámolót készítő vállalkozónál az Szt. 9. §-ának (2) bekezdése szerinti hárommutatóérték közül bármelyik kettő a határérték alá kerül két egymást követőüzleti évben (a kérdésben szereplő adatok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Mérlegképes könyvelő helyett könyvvizsgálat

Kérdés: Az értékhatár miatt nem kötelező a könyvvizsgálat. A könyvviteli munkáért, a beszámoló készítéséért felelős személy nem regisztrált mérlegképes könyvelő, de megbízás alapján folyamatos a könyvvizsgálat. Ezzel a megoldással biztosítva van-e a számviteli szabályok, az Szt. 151. §-ának helyes alkalmazása?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, hogy a kérdésben leírtak nemfelelnek meg az Szt.-ben előírtaknak.Az Szt. 151. §-ának (1) bekezdése szerint a könyvviteliszolgáltatás körébe tartozó feladatok irányításával, vezetésével, az éves (azegyszerűsített éves) beszámoló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 1.

Tulajdoni részesedés elszámolása beolvadásnál

Kérdés: Részvénytársaságok átalakulása során a leányvállalat beolvad az anyavállalatba. Az anyavállalatnál kimutatott részesedés értéke kevesebb, mint a leányvállalat saját tőkéjéből az anyavállalatra jutó hányad értéke. Mivel a részvények értékét már a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehet szerepeltetni, helyesen jár-e el a leányvállalat, ha a jegyzett tőkéjét leszállítja, hogy az megfeleljen a részesedés nyilvántartási értékének, és a tulajdonosok a jegyzett tőkén felüli vagyont kivonják a leányvállalatból? Miként történhet a tőkekivonás, ha a leányvállalatnak tőke- és eredménytartaléka is van? A tőkekivonás végbemehet az átalakulással egyidejűleg? Az átalakuló társaságok a vagyonmérleg-tervezetet az éves beszámoló mérlege alapján kívánják elkészíteni.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottak arra utalnak, hogy azátalakulásra vonatkozó számviteli előírásokat alaposan félreértik.A kérdező azon megállapítása, hogy a részvények értékét mára létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében sem lehetszerepeltetni, valójában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ügyvédi iroda számvitele, adózása

Kérdés: Kettős könyvvitelt vezető, áfaalany, egyszemélyes ügyvédi iroda milyen számviteli és adózási feltételek közül választhat, illetve mi kötelező rá nézve? Van-e előtársasági időszaka? Van-e számára valamilyen speciális előírás? A tag részére nem munkabér, hanem tagi jövedelem jár. Kötelező-e a minimálbér bejelentése, illetve adózása?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. előírása szerint az ügyvédi iroda 2004-ről mégegyszerűsített beszámolót készíthetett, és ezt egyszeres könyvvitelleltámaszthatta alá, ha – a megelőző két egymást követő évben az éves (ár)bevételeévenként nem haladta meg az 50 millió forintot, és– nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 12.

Szakképzési hozzájárulás (eva)

Kérdés: Ha csak tagi bér kerül kifizetésre, alkalmazotti bér nincs, kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni 2003-ban, 2004-ben, 2005-ben? Az evaalany kettős könyvvitelt vezet.
Részlet a válaszából: […] Az Eva-tv. 2003-ban nem szabályozta a hatálya alá tartozóadóalanyok szakképzési hozzájárulását. Ennek hiányában az akkor hatályosSzhj-tv. (régi) rendelkezéseit kellett alkalmazni.Az Szhj-tv. (régi) 2. §-a szabályozza a szakképzésrekötelezetteket. Ezek között szerepelnek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Átalakulás könyvvizsgálata

Kérdés: A Gt. 63. §-ának (1) bekezdése szerint: az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezeteként az Szt. szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való második döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg. A (4) bekezdés szerint: a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság könyvvizsgálója erre nem jogosult. Az átalakuló társaság könyvvizsgálójaként auditálhatom-e az éves beszámolót, utána ellenőrzi ezt a külső könyvvizsgáló, mint előzetes vagyonmérleget, vagy úgy kell értelmezni, hogy ilyen esetben a szokásos beszámoló egyben átalakulási vagyonmérleg is, amelyhez elegendő a külső könyvvizsgáló ellenőrzése?
Részlet a válaszából: […] A válasz lényegében a kérdés első felében benne van, csakegy kicsit pontosítani kell. A gazdasági társaság választott könyvvizsgálója kötelesauditálni az éves beszámolót az Szt. előírásainak megfelelően. A jóváhagyásrajogosult testület által már elfogadott éves...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Visszatérített vám könyvelése

Kérdés: 2003 novemberében VPOP-határozat alapján vámot, illetve áfát fizettünk importáru után. A vámot anyagköltségként, illetve elábéként könyveltük. Nincs folyamatosan vezetett nyilvántartás. December 31-én nem volt raktáron egy tétel sem ebből a beszerzésből. 2003 decemberében vám-visszatérítési igényt nyújtottunk be. A VPOP 2004 januárjában határozatban közölte a visszatérített vám- és áfaösszeget. Hogyan kellett ezeket a tételeket könyvelni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. szerint a bekerülési érték részei a beszerzéshezkapcsolódó adók és adó jellegű tételek, így a vám, a vámteher is. Ebbőlkövetkezően a VPOP-határozat alapján kivetett vámot helyesen számolták el -folyamatos készletnyilvántartás hiányában – anyagköltségként,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Befejezetlen termelés értékének meghatározása

Kérdés: Egyszerűsített éves beszámolót (ezen belül összköltségeljárással eredménykimutatást) készítő kft. befejezetlen termelési értékét év végén lehet-e készültségi fok arányában megállapítani és elszámolni? Ha nem lehet, hogyan célszerű meghatározni a készletre vételi értéket? A készletekről év közben nem vezetünk nyilvántartást.
Részlet a válaszából: […] A saját termelésű készletek (a befejezetlen termelés, afélkész és késztermékek, az állatok) mérlegbe beállítandó értékét, közvetlenönköltségét az Szt. 62. §-a (2)–(3) bekezdésének előírása alapján kellmeghatározni. Az egyszerűsített éves beszámolót...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.

Vásárolt készletek értékelése

Kérdés: Egy vas- és acéláru-nagykereskedelmet bonyolító kft. – mely év közben sem mennyiségi, sem értékbeni nyilvántartást nem vezet a készletekről – év végén milyen értéken értékelheti és szerepeltetheti a vásárolt készleteket a mérlegben? A cég könyvvizsgálója (az IAS-re hivatkozva) azt állítja, van arra lehetőség, hogy a mérlegértéket piaci vagy valós értéken is megállapítsa. Úgy gondolom, erre a hatályos számviteli előírások nem adnak lehetőséget. Más előírások, mint az Szt., nem vonatkoznak a cégre, így az IAS-eket nem alkalmazhatja.
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy igaza van. Az Szt. hatálya alátartozó gazdálkodók (cégek) egyedi beszámolójukat (az éves, az egyszerűsítettéves beszámolót) csak az Szt. előírásai szerint készíthetik el.Az Szt. 62., 66. §-ai alapján a mérlegben a vásároltkészletet az Szt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 31.
1
27
28
29
36