180 cikk rendezése:
1. cikk / 180 Csomagkihordó esetében adómentes napidíj
Kérdés: Egy kft. fő tevékenysége: 4782 Gépjárműalkatrész és -tartozék kiskereskedelme (tehát a kiszállítás nem a fő tevékenysége). A vállalkozás vállalja a kiszállítást is (saját számlás), a kft. tulajdonában lévő gépjárművekkel a saját tulajdonú alkatrészek vevőhöz történő eljuttatását. A gépjárművek 2,5 tonna alattiak, és nem fuvarozási engedélyhez kötöttek. Az adott munkavállalóknak 9234-es FEOR hordár, csomagkihordó a munkakörük. Munkájukat egyrészt városon belül (ahol a telephely van), másrészt a környező településeken végzik. Munkaszerződés szerinti munkavégzés helye: adott város, amelyen belül történik a kiszállítás. Van, aki 6 óránál kevesebbet, illetve van, aki 6 óránál többet van a telephelyen, illetve a városon kívül… A fenti feltételek megléte mellett adható-e nekik a 9000 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen? Ha nem, akkor adható-e az 500 Ft/nap belföldi napidíj adómentesen?
2. cikk / 180 Alapítványi dolgozók óvodai foglalkoztatása
Kérdés: Egy alapítvány fenntartója egy külön adószámmal rendelkező óvodának. Néhány, az alapítványnál dolgozó munkavállaló feladatából kifolyólag az óvodában is végez munkát. Többes foglalkoztatás jogcímen ennek összege átterhelésre kerül az óvoda részére. Finanszírozási probléma miatt felmerült a kérdés, hogy van-e rá jogszabályi lehetőség, hogy az átterhelt bér alapítványtól kapott támogatásként kerüljön könyvelésre az óvodában pénzmozgás nélkül?
3. cikk / 180 Egyéni vállalkozó átalakulása egyszemélyes kft.-vé
Kérdés: Az egyéni vállalkozó át szeretne alakulni kft.-vé. Az egyéni vállalkozónak nincs szállítói tartozása, mindent kifizetett, vevői követelése van, 3 millió forint, adótartozása nincs. Van leltárkészlete (egy villamossági boltról van szó), amelynek az árukészlete 80 millió forint, tárgyi eszközeinek könyv szerinti értéke 15 millió forint, és rendelkezik egy saját tulajdonú bolthelyiséggel, ahol a tevékenységét végzi. Azt olvastam, hogy nem kell áfát fizetnie az árukészlet és a tárgyi eszközök után, illetve illetéket sem. Kérdésem az, hogy ha nem visz be apportot a társaságba, hanem befizet 3 millió forint jegyzett tőkét, akkor a tárgyi eszköz, a bolthelyiség és az árukészlet hogyan kerül be a kft.-be, illetve keletkezik-e az egyéni vállalkozónak szja-fizetési kötelezettsége, és ha igen, hogyan kell kiszámolni, hogy mennyi az alapja? Az egyéni vállalkozás nem megszűnik, hanem jogutódlással átalakul kft.-vé.
4. cikk / 180 Külföldi állampolgár foglalkoztatása távmunkában
Kérdés: Társaságunk egy román-kanadai állampolgárt alkalmazott teljes munkaidőben 2024. 09. 02-től. A munkaviszony megkezdése előtt 2024. 08. 31-éig Kanadában dolgozott és élt. A munkavállaló rendelkezett bejelentett lakcímmel, tajszámmal, adóazonosítóval – életvitelszerűen élt Magyarországon a fenti dátumtól. 2024. 09. 02-től munkabérétől levontuk az adó- és járulékterheket, bevallottuk és megfizettük a magyarországi adóhatóság részére. Sajnos az élethelyzete úgy kívánja, hogy visszaköltözzön Romániába (2024 októberében – jelenleg – fizetés nélküli szabadságon van 4 hétig) azon időszakra, amíg meg nem oldódik a családi problémája. Ezt követően pedig vissza szándékozik költözni Magyarországra életvitelszerűen. A munkavállaló szaktudására távmunkában továbbra is szüksége van a társaságnak. Keressük azt az alkalmazási módot, amelyben őt továbbra is tudnánk foglalkoztatni távmunkában, valamint hogy a magyar munkáltatónak milyen adó- és járulékkötelezettségei vannak.
5. cikk / 180 Vármegyebérlet főállású beltag részére
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja főállásban végzi tevékenységét (egyúttal ő látja el a vállalkozás képviseletét is, mint üzletvezető), havonta garantált bérminimumot meghaladó összegű tagi jövedelmet számfejtenek részére a végzett munkájáért. A tevékenység végzése nemcsak a cég székhelyén, hanem a környező településeken is igényel megjelenést egyes időpontokban az ügyfeleknél. Ez esetben a főállású beltag részére adható-e adómentesen költségtérítésként helyközi tömegközlekedésre szóló havi vármegyebérlet? Ha a vármegyebérletről a betéti társaság hivatalos számlázási címére kéri a készpénzfizetési számlát, akkor a személyi jellegű ráfordítások között kell könyvelni költségként?
6. cikk / 180 Igénybe vett szolgáltatás, ha a szolgáltató magánszemély
Kérdés: A kft. által igénybe vett szolgáltatás munkaviszonyból származó jövedelemként válik adó- és járulékkötelessé. Ez után 18,5% tb-járulékot, 15% szja-t és 13% szochoadót kell fizetni? Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt?
7. cikk / 180 Egyéni vállalkozó belföldi utazásra szolgáló éves bérlete
Kérdés: Egyéni vállalkozó folyamatosan, hetente többször is ingázik a székhelye és a megbízója székhelye között, 2 vármegyét is érintve. Ezekre az utazásokra éves bérletet váltana. A kérdések az alábbiak:
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?
– A bérlet elszámolható-e költségként?
– Ha elszámolható, akkor milyen dokumentációval kell igazolnia, hogy a tevékenysége érdekében használja a bérletet?
– A bérlet áfája visszaigényelhető-e?
8. cikk / 180 Munkaerő-foglalkoztatáshoz szükséges vízum díjának elszámolása
Kérdés: Cégünk harmadik országbeli munkaerőt foglalkoztat. Az országban való tartózkodáshoz vízumot kellett igényelni. A cég számlázta mint közvetített szolgáltatást. Hogyan kell ezt könyvelni?
9. cikk / 180 Kataadóalany felnőttképzési jogviszonyt létesít
Kérdés: Főállású kataadóalany 2023. szeptembertől felnőttképzési jogviszonyt létesített. Ez nem zárja ki őt a kataadózás alól?
10. cikk / 180 Visszaélés-bejelentési rendszer I.
Kérdés: Olvastam, hogy a vállalkozásoknak 2023. december 17-től visszaélés-bejelentő rendszert kell működtetniük. Mit jelent ez a rendszer, és kire vonatkozik ez a kötelezettség?
