Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk épület bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutalt társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell erről számlát kiállítani? Hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kell kezdeni, a kérdésből nem derül ki, hogy a bérlő által biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglaló is, meg előleg is, annak függvényében, hogy a bérleti szerződésben azt miként rögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Előleg beszámítása máshol

Kérdés: Társaságunk, mint eladó, ingatlan-elő­szerződést kötött egy beépítetlen terület megjelölésű ingatlanra 2013. évben. A vevő 100 E Ft foglalót fizetett, amiről társaságunk kiállította az elő­legszámlát. Az ingatlant a társaság 2014. évben apportálta leányvállalatába, a tulajdonjogot a földhivatal bejegyezte. A leányvállalat végleges szerződést kötött a vevővel, az ingatlan adásvétele 2014-ben megtörtént. A két társaság hogyan rendezze egymás között a foglalót? Ha társaságunk átutalja azt leányvállalatának, van-e további teendője?
Részlet a válaszából: […] Tisztázni kell, hogy foglaló vagy előleg, a foglaló nem azonos az előleggel, mások a jogkövetkezményei. Az előleg az áfakörbe tartozik, számlázni kell, a Ptk. szerinti foglaló nem tartozik az áfakörbe, nem kell számlázni, de ha az ügylet nem teljesül, a hibázó félnek akár a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Foglaló áfája

Kérdés: A foglaló átadása keletkeztet-e áfafizetési kötelezettséget? Ha igen, mikor kell arról a számlát kiállítani?
Részlet a válaszából: […] A szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni.Nagyon lényeges azonban a Ptk. 243. §-ának (2) bekezdése szerinti követelmény: a szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 21.

Visszakapott kétszeres foglaló a magánszemélynél

Kérdés: Egy magánszemély ingatlant kíván vásárolni egy gazdasági társaságtól. A vásárláshoz a Ptk. szerinti foglalót fizet a társaságnak. A társaság hibájából az üzlet nem jön létre, a foglaló kétszeres összege illeti a magánszemélyt. Milyen jogcímen lesz adóköteles a többletként kapott összeg a magánszemélynél? Lehet-e ebben az esetben alkalmazni az Szja-tv. 1. sz. melléklet 6.1. pontjában említett "kártérítésre" vonatkozó adómentességet, tekintve, hogy a Ptk. kárátalányjelleget tulajdonít ezen összegnek?
Részlet a válaszából: […]

Igaza van. A foglaló esetében lehet alkalmazni az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 6.1. pontjában említett "kártérítésre" vonatkozó adómentességet, tekintve, hogy a Ptk. kárátalányjelleget tulajdonít ezen összegnek.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.

Bérleti szerződés biztosítéka

Kérdés: Társaságunk ingatlan bérbeadására bérleti szerződést kötött a bérlővel. A bérlő 3 havi bérleti díjnak megfelelő összeget biztosítékként átutal társaságunk elkülönített bankszámlájára. A pénz beérkezésekor kell-e erről számlát kiállítani, illetve hogyan kell ezt a könyveinkben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] A választ megnehezíti az, hogy a kérdésből nem derül ki, abérlő által a biztosítékként átutalt összeg mire biztosíték? Az lehet foglalóis, meg előleg is, annak függvényében, hogy a szerződésben azt mikéntrögzítették, és ennek megfelelően a pénzátutalás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Elvesztett foglaló

Kérdés: "A" társaság az autókereskedő ajánlata alapján megrendelt egy személygépkocsit, amelyre foglalót fizetett. A megállapodásban szerepelt, hogy a teljes vételárat a személygépkocsi beérkezése előtt "A" társaságnak át kell utalnia a kereskedő számlájára. Ezt "A" társaság nem tudta teljesíteni, ezért a foglalót nem kapja vissza. Hogyan számolandó el a foglaló számviteli, adózási szempontból? Milyen bizonylatok szükségesek az elszámolás dokumentálásához?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. idevonatkozó előírása szerint a szerződésmegkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A foglalótcsak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésbőlkétségtelenül kitűnik. A teljesítés meghiúsulásakor felelős személy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Visszajáró foglaló

Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 81/1682. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik. A 2001/41. számú APEH iránymutatás szerint a szerződés meghiúsulása miatt kétszeresen visszafizetett foglaló a kárátalány szerepét tölti be, így a foglalón felül fizetett összeg – az Szja-tv. 1. számú melléklet 6.1 pontja alapján – adómentes jövedelemnek minősül. Ha a szerződés teljesítése a foglalót adó fél hibájából marad el, és a foglalót elveszti, akkor a hivatkozott törvényi előírás miért nem érvényesül a foglalót kapó fél vonatkozásában? Ha kárátalánynak tekinthető, akkor miért elengedett követelés a Tao-tv. szerint?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott iránymutatás alapján a Ptk. előírása az elvesztett foglalóra és a foglaló kétszeresére egyaránt vonatkozik. Így az abban foglaltak értelemszerűen alkalmazandók akkor is, ha a szerződés a foglalót adó félnek felróható okból következett be.A társaságiadó-alap...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.