465 talált cikk a foglaló kifejezésre

Kérdés: A cég magánszeméllyel kötött bérleti szerződést ingatlanra. A szerződés szerinti kauciót megfizették. A szerződés határozatlan időre szólt, de felmondták azt. A szerződés szerint, amennyiben 12 hónap időtartam előtt a bérleti jogviszony felmondásra kerül, a kaució összegét a bérlő elveszíti. A kaució a szerződés szerint a bérlői károkozásra, rendeltetésellenes használatból eredő károk fedezetére szolgál, a felmondási idő alatti bérleti díj, illetve rezsifizetési kötelezettség teljesítésére nem használható fel. Hogyan számoljuk el a vissza nem fizetett kaució összegét? A bérleti díj igénybe vett szolgáltatás vagy személyi jellegű költség?

Kérdés: Az önkormányzat tárgyalást folytat egy gazdasági társasággal önkormányzati lakások építése témában. Az egyeztetések során az önkormányzat tulajdonában lévő ingatlanra építene a gazdasági társaság. Ha a lakások megépülnek, akkor a felépítményt a gazdasági társaság értékesítené, a felépítményre jutó telekrészt pedig az önkormányzat kedvezményesen vagy ingyenesen biztosítaná a faluban letelepedni szándékozó fiatalok részére. Ez esetben milyen dokumentumnak kell születnie az ingatlan vonatkozásában, hogy a gazdasági társaság el tudja kezdeni az építkezést?

Kérdés: Ingatlanértékesítés kapcsán a vevő foglalót fizetett az eladó részére 2025. évben. A vevő 2026-ban elállt a vásárlástól, az adásvételi szerződést felbontották, melynek értelmében a foglaló az eladót illeti, vagyis nála maradt. Melyik évben kell egyéb bevételként elszámolni ezt a tételt? Szükséges-e önellenőrizni a 2025. évi társaságiadó-bevallást?

Kérdés: Ügyfelünk lakások építésével foglalkozik. A vevő fizetett foglalót és vételárrészt, amit le is számlázott az ügyfél. Az önrészen felüli részt banki hitelből rendezi. A bank a folyósításhoz kéri a végszámla kiállítását (előleg és vételárrész levonásával), pedig a birtokba adás hetek múlva történhet csak meg. Hogy kellene ezt kivitelezni, hogy a bank is elfogadja, és szabályszerűen járjon el az ügyfél?

Kérdés:

A le nem vonható áfa mikor bekerülési érték? Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének b) pontja alapján: „az előzetesen felszámított, de le nem vonható áfa a bekerülési érték részét képezi”. A 47. § (3) bekezdése alapján: „a bekerülési értéknek nem része a levonható áfa, továbbá az Áfa-tv. szerint megosztott előzetesen felszámított áfa le nem vonható hányada”. (Ez egyéb ráfordításként kerül elszámolásra.) A fentiek alapján az alábbi esetek közül melyiket kell bekerülési értékként (vagy üzemanyagköltségként, igénybe vett szolgáltatásként) vagy egyéb ráfordításként elszámolni? A társaság kizárólag áfás tevékenységet végez.

Kérdés: A kft. üzlethelyiségben értékesít ruházati cikkeket. Az üzlethelyiség bérbeadója év közben a bérleti díjon felül üzemeltetési költségátalányt számláz, amely tartalmazza a takarítási, a biztosítási és egyes rezsidíjakat is. Az üzemeltetési díjjal a fordulónapot követő év augusztusában számol el a bérbeadó. A társaságnak nincs arra vonatkozóan információja, hogy a bérbeadó milyen díjon szerződött le a közműszolgáltatókkal és az egyéb szolgáltatókkal. Mivel a társaság mérlegfőösszegének 2%-a alacsonyabb az elmúlt években, mint az üzemeltetési díj elszámolásából fakadó, előző időszakot érintő költségváltozások, a társaságnak abban az esetben a középső oszlopos beszámolót kell készítenie, ha amúgy az üzleti évek végén az üzemeltetési díj elszámolására vonatkozóan minden rendelkezésre álló információt figyelembe vett volna, és az alapján készítette el az elhatárolást? A bérbe adó cég nem nyitott az elhatárolási időpont korábbra hozására.

Kérdés:

Év közben minden törlesztés után el kell számolni a keletkezett árfolyam-különbözetet? A számviteli politikában választhatja-e az adózó, hogy azt csak év végén számolja el? Amennyiben több folyósítás van, eltérő árfolyamon, úgy az ezt követő törlesztés esetén az árfolyam-különbözet összegét hogyan kell megállapítani? A fennálló tartozás árfolyamát FIFO-módszerrel vagy átlagárfolyamon (súlyozva a különböző folyósítások árfolyamát) viszonyítjuk a törlesztés könyv szerinti árfolyamához? Pl. 1. folyósítás 100 euró 400 Ft/euró, 2. folyósítás 100 euró 395 Ft/euró, törlesztés 20 euró, milyen árfolyamon?

Kérdés: Az adott kft. nem lakóingatlan tulajdonosa. Az ingatlanra vonatkozóan az alapító szerződés alapján használati jog került átengedésre, amely a földhivatali nyilvántartásba bejegyzésre is került. Az ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi és egyéb rezsiszámlák továbbra is az ingatlan tulajdonosának a nevére érkeznek. A társaság a használt ingatlan értékesítését és bérbeadását nem tette adókötelessé, tehát ezen ügyletek tekintetében adómentességet alkalmaz. Az ingatlan használati jogával összefüggésben a használó részére továbbszámlázott rezsiköltségeket közvetített szolgáltatásként szükséges kezelni, vagy az ingatlanhoz kapcsolódó adómentes ügylet járulékos költségének minősülnek, amely esetben a számlák áfatartalma levonásba nem helyezhető?

Kérdés: A cég a nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingbe vett személygépkocsi lízingszerződését a szerződés szerinti lejárat előtt megszünteti. A ízingszerződés lezárásakor a cég egyik munkavállalóját jelöli ki vevőként. A személygépkocsi piaci értéke 20 millió forint, könyv szerinti értéke 8 millió forint. A piaci érték és a könyv szerinti érték különbözetét hogyan kell könyvelni? A munkavállalót terheli-e valamilyen adó? Kell-e a különbözetről számlát kiállítani? Ha igen, akkor áfával vagy áfa nélkül? Hogyan történik a számla kiegyenlítése?

Kérdés: Cégünk 25 ezer forintos ajándékutalványt sorsol ki partnerei között egy üzleti rendezvényen. Az utalványt saját termékük vásárlására lehet beváltani. Hogyan történik az utalvány nyilvántartása és könyvelése a folyamat egészében?