Magasabb áram/gázdíj számlázása

Kérdés: Cégünk belföldi áfaadóalany. A telephely, ahol dolgozunk, bérlemény. A telephelyen több bérlő is bérel üzlethelyiséget, műhelyt. A bérbeadó havonta a bérleti díjon túl a közüzemi szolgáltatásokat is továbbhárítja (közvetített szolgáltatás). Anapokban kaptunk levelet a bérbeadótól, hogy a villamos energia drasztikus emelkedése miatt 2022. évtől az áram díja (is) a jelenlegi díj háromszorosa lesz. A bérbeadó a közüzemi számlán szereplő áram/gáz díj árát azon az áron számlázhatja felénk, ahogyan ő is kapja, vagy akár 5-szörös áron is? Erre vonatkozóan van-e bármilyen törvényi szabályozás? Áramdíj esetén az Áfa-tv. hatályán kívüli tételt (pénzeszköz továbbszámlázása) a bérbeadónak áfásan kellene továbbszámláznia felénk, vagy ahogyan ő is kapja az áramszolgáltatótól, áfás és áfamentes tételként?
Részlet a válaszából: […] ...számláz, természetesen áfásan, és nincs külön tételben pénzeszközszámlázás. (A bérlő számára elegendő annyi, hogy az áramfogyasztásának mennyi a díja!)A főkérdéshez kapcsolódóan: A bérbeadó a bérlő áramfogyasztását olyan áron számlázhatja tovább...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 24.

A határ túloldalán bérelt raktár

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérem szíves véleményüket (áfa szempontjából). Egy magyar kft. székhelye a határ mentén található. A cégnek lehetősége adódott, hogy kedvező feltételekkel a határ túloldalán béreljen raktárt (nem lenne telephely, csak az áru tárolására szolgálna). A kft. webáruházat és kiskereskedelmi boltot üzemeltet Magyarországon. Az áru jelentős része egy harmadik EU-s országból érkezik. Az lenne a cél, hogy az árut ebből a harmadik EU-s országból ne Magyarországra, hanem ebbe a határ túloldalán lévő bérelt raktárba szállítsák, és a kft. vagy a raktárból szállítaná az árut közvetlenül a magyar vevőkhöz, vagy előbb áthozná azt a magyar székhelyére, és innen történne a szállítás. A vevők mindkét esetben adóalanyok és nem adóalanyok egyaránt.
1. Szükséges-e telephelyként bejegyezni a raktárt, ha ott semmilyen tevékenység nem történik, kizárólag az áruk tárolása?
2. Mennyiben jelent többletadminisztrációs terhet a kft.-re a másik országban tárolt áruk Magyarországra történő értékesítése (pl. a raktár országában az adószám kiváltása, vagyonáthelyezés stb.)?
3. Mennyiben befolyásolná az előbbi pontban említetteket, ha a kft. nem raktárt bérelne, hanem egy raktárt üzemeltető cégtől venne igénybe raktározási szolgáltatást, ahol a ki- és betárolással, valamint a megőrzéssel kapcsolatos tevékenységet ez a másik cég végezné?
Részlet a válaszából: […] ...rendeltetéssel – a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van", azaz a Közösségen belüli távértékesítés a fogyasztás szerinti adóztatás elvének megfelelően a termék rendeltetési helyén teljesül, a rendeltetési hely szerinti tagállamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. január 13.
Kapcsolódó címke:

A ténylegesen fizetett összeg több, mint a pénztárgépben

Kérdés: Egy vendéglátással foglalkozó cég néhány napra kitelepült egy fesztiválra. A fesztiválon a vendégek tokennel fizettek. A cég az általa eladott ételek-italok ellenértékét a saját pénztárgépébe beütötte, valamint azt a vendégek a pénztárgép melletti terminálba rendezték. A tokennel fizetett összeg a terminálon keresztül közvetlenül a fesztiválszervezőhöz folyt be. A szervező később – a költségeinek a levonása után – elszámolt a kitelepült vendéglátó cégekkel, és átutalta nekik az őket megillető összeget. Az elszámolást követően kiderült, hogy a terminálszolgáltató által kimutatott, a vendégek által ténylegesen kifizetett összeg magasabb, mint a vendéglátó cég által a pénztárgépbe rögzített tranzakciók összege. Valószínűleg a bevétel egy részét tévedésből nem rögzítették a pénztárgépben, nem állítottak ki nyugtát, ellenben a fesztiválszervező javára bekötött terminál rögzítette a fizetést. Hogyan tudjuk ezt a helyzetet utólag rendezni? Mi a teendő olyan esetben, ha nem az összes bevételről készült nyugta, de a vendéglátó cég szeretné önellenőrzéssel rendezni az adókötelezettségét?
Részlet a válaszából: […] ...helyzet a jövőben ne forduljon elő.Az önellenőrzés csak a különbözetre, a pénztártöbbletre vonatkozhat. A nyugtával nem dokumentált fogyasztást nem lehet önellenőrizni, és ezért – bizonylat hiányában – a különbözetet nem lehet árbevételként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.
Kapcsolódó címke:

Magánszemély bérbeadó számlája alapján az áramdíj elszámolása

Kérdés: A kft. magánszemélytől bérli az ingatlant, amelyben gazdasági tevékenységet folytat. A bérbeadó számlát állít ki a bérleti díjról, amely alanyi mentes. A gazdasági tevékenység nagy összegű áram közüzemi költséggel működik. A bérbeadó nem járul hozzá, hogy a mérőórát a bérbevevő nevére átírassa. A szerződésben rögzítve van, hogy a bérbe-adó minden hónapban a megkapott számlát, amelyen ő szerepel vevőként és a kft. számlafizetőként, átadja a kft.-nek. A kft. a megkapott bérleti számla alapján kívánja elszámolni a bérleti díjat, míg a közüzemi ellátótól kapott tényleges fogyasztásról szóló számla és szerződés alapján kívánja elszámolni az áramköltséget, és levonásba helyezni az áramszámla áfatartalmát. Helyesen jár el? Amennyiben nem, van-e lehetőség arra, hogy ne essen el sem a magas összegű költség, sem az áfa levonásba helyezésétől?
Részlet a válaszából: […] A kérdés elolvasása alapján egyértelmű, hogy nem jár el helyesen a kft., sőt adócsalásra törekszik, de adócsalást követ el a magánszemély is, és emellett a kft. még a számviteli fegyelmet is megsérti.A közüzemi díjról (az áramdíjról) a számlát a magánszemély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 16.

Teraszon fogyasztott étel áfakulcsa

Kérdés: A kft. fő tevékenységi köre 5610.08 éttermi vendéglátás. Cégünk több belvárosi gyorséttermet üzemeltet, melyek mindegyike melegkonyhás engedéllyel rendelkezik; az értékesített ételek helyben készülnek, az üdítők azonban nem. Ülőhelyek tekintetében telephelyeink a következő kategóriákba esnek:
–az egyik telephelyünk kiadóablakkal működik, se beltéri leülési lehetőség nincs, se üzlethez tartozó terasz;
–a másik telephelyünknek van egy külső, kb. 20 férőhelyes terasza, de beltéri leülési lehetőség nincs;
–a harmadik telephelyünknek van egy külső terasza és bent is le lehet ülni.
Pénztárgépeinkben elvitel esetén 27%-os áfakulcsot használunk, helyben fogyasztás esetén 5%-os áfakulcsot; a nem helyben készült üdítőkre minden esetben 27%-os áfakulcsot. Ha a vendég egy olyan telephelyünkön fogyaszt helyben készült ételt, ahol megrendelés után "helyben", az étteremhez tartozó teraszon fogyasztja el az ételt, akkor használhatjuk-e a kedvezményes 5%-os áfakulcsot? Bármilyen esetben alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs nem helyben készült üdítő értékesítése esetén? Egyértelmű elvitel esetén (amikor a vendég nem a teraszon fogyaszt, hanem elviszi a vásárolt ételt/italt) alkalmazható-e az 5%-os áfakulcs bizonyos feltételek mellett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján az éttermi és vendéglátóipari szolgáltatások olyan szolgáltatások, amelyek kész- vagy félkész ételek és/vagy italok emberi fogyasztásra szánt értékesítéséből állnak, és amelyeket az azonnali fogyasztást lehetővé tevő megfelelő kiegészítő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 25.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok fogalma

Kérdés: Több esetben előfordult, hogy a kérdésekhez-válaszokhoz kapcsolódóan az ingatlant másként értelmezte a kérdező és másként a választ adó. Sokszor nincs azonos véleményen a könyvelő és az ellenőrzést végző sem. Ebből számos probléma adódik, jellemzően a számlázás, a könyvviteli elszámolás, a terv szerinti értékcsökkenés meghatározása, tehát a gyakorlati alkalmazás során. Afélreértések elkerülése, a végrehajtások során az ellentmondások feloldása, de legalább azok csökkentése terén jelentős segítség lehet, lehetne az, ha az ingatlanokhoz kapcsolódó fogalmakat viszonylag részletesen bemutatnák.
Részlet a válaszából: […] ...Külön-külön egyéb építmény légvezetékeknél a tartóoszlopok, csővezetékeknél a tolózárak, a nyomásszabályozók, a fogyasztásmérők, a földben elhelyezett vezetékeknél a csatorna, az akna. A vezetékek részbeni cseréje esetén is az új vezeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Üzletfenntartó szövetkezet által beszedett díjak bizonylatolása

Kérdés: Hogyan kell bizonylatolni az üzletfenntartó szövetkezet által beszedett havi díjakat? A havi díj tartalma közös költség, szemétszállítási költség, a közös képviselő díja, befizetés a felújítási alapba. A szövetkezeti tagok banki átutalással teljesítik a befizetéseket a szövetkezet által kiadott elszámolás alapján, amely az adott évi befizetendő előirányzatot, valamint az év közbeni befizetéseket tartalmazza. Helyes ez az eljárás? Vagy számlakiállítási kötelezettsége lenne az üzletfenntartó szövetkezetnek? Mi a helyes bizonylati rend ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...és áfaköteles. (A használati, bérleti díj nem azonos a közös költséggel!)A tagok, a nem tag tulajdonosok által a saját közüzemi fogyasztásukért fizetett (fizetendő) ellenértéket továbbhárított szolgáltatásként kell az alaptevékenység bevételei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. október 14.
Kapcsolódó címke:

Villamosenergia-fogyasztás a bérleti díjban?

Kérdés: Telephelyünkre 2021. 06. 1-jével napelemet telepítettünk. Az ingatlanban bérlők is vannak, akiknek mérőóra alapján számlázunk tovább. Az egyik bérlő nagy energiafelhasználó. Az Audex 8000 kWh-át számláz felénk. Ez lényegesen kevesebb, mint az előző hónapok fogyasztása, hiszen működnek a napelemek. "A" bérlőnek 100 kWh, "B" bérlőnek 90 kWh kerül továbbszámlázásra. "C" bérlő, a nagy energiafelhasználó fogyasztása az óraállás alapján 12.000 kWh. Tudomásom szerint nem számlázhatok ki több áramot, mint amit a szolgáltató felém számlázott. Nem vagyok közszolgáltató, 7810 kWh-t számláznék "C" bérlő felé. (A tényleges fogyasztás 12.000 kWh.) Akülönbözet összegét, 4190 kWh-t beépíthetem minden hónapban a bérleti díjba? Ez azt is jelenti, hogy a bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztást anyagköltségként nem számolhatja el? Mi a jó megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...rövid válasz az, hogy nem jó megoldás a bérleti díjba beépíteni a mért áramfogyasztást. Nemcsak azért, mert a "C" bérlő a bérleti díjba beépített áramfogyasztás értékét nem tudja anyagköltségként elszámolni, és így annak összegével nem tudja a helyi iparűzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 23.
Kapcsolódó címke:

Oktatáson való részvétel elszámolása

Kérdés: A kft. munkavállalói 2 napos (belföldön) oktatáson vettek részt. A szállásdíjról és a fogyasztásról (étel, ital) a munkáltató nevére lettek kiállítva a számlák. A munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van. Cégünknek lettek kiszámlázva az oktató, valamint az oktatáson részt vevő külföldi anyavállalatunk dolgozóinak a szállásdíjai is. A munkavállalóink utáni költségek (szállás, étel, ital) reprezentációhoz/egyes meghatározott juttatáshoz vagy belföldi kiküldetéshez sorolhatók-e, illetve az oktató és a többi résztvevő szállásdíja minek minősül, és miként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kft. munkavállalói 2 napos belföldi oktatáson történő részvétele nem tekinthető kiküldetésnek, mivel a munkavállalók lakhelye és a szálloda egy településen van, így nem valósul meg a hivatali, üzleti utazás (Szja-tv. 3. § 10. pont). Ezért a munkavállalók utáni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 26.
Kapcsolódó címkék:  

Fogyasztásmérés adatgyűjtési rendszere

Kérdés: Az 1/2020. MEKH rendelet alapján cégünknél kötelező jelleggel ki kellett építeni az elektromos fogyasztásmérés adatgyűjtési rendszerét, amelynek során 25 darab almérő is bekötésre került. Ezt az adatgyűjtési rendszert egészként lehet aktiválni? Ha igen, milyen számviteli és Tao-tv. szerinti leírási kulcs vonatkozik rá?
Részlet a válaszából: […] ...vagyunk energetikai szakreferensek, ezért csak feltételezzük, hogy a fogyasztásmérés adatgyűjtési rendszere milyen eszközökből állhat össze.Az biztos, hogy beruházás keretében valósulhatott meg. Az is kijelenthető, hogy nem tekinthető egyetlen tárgyi eszköznek. Ha 25...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.
Kapcsolódó címke:
1
4
5
6
25