Haszonélvezeti jog ingatlanon

Kérdés: "A" társaság értékesíti a befejezetlen saját rezsis beruházásként 105 millió Ft értékben nyilvántartott (építési engedéllyel rendelkező) termelő célú ingatlanát egy másik, az értékesítő "A" társasággal kapcsolt vállalkozásban álló "B" társaság részére, az értékesítő "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten. Az adásvételi szerződésben rögzítik, hogy az ingatlan forgalmi értéke 100 millió forint. A szerződő felek az ingatlan bruttó vételárát az eladó "A" társaság haszonélvezeti jogával terhelten 26 millió forintban határozták meg. Az értékesítés a hatályos jogszabályok szerint fordított adózás szerint történik, az adót a vevő közvetlenül az adóhatóságnak fizeti meg (adólevonási jog gyakorlásával). Az eladó "A" társaság 15 évig tartó haszonélvezeti joga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre kerül. Az adásvételi szerződés szerint haszonélvezeti jogot nem alapítottak, hanem azt fenntartotta az eladó kft., ezért azt nem is kell számlázni, nem terheli áfa. Hogyan kell könyvelni a fenti gazdasági eseményt az eladó, illetve a vevő társaságnál? Hogyan jelenik meg az eladó könyveiben a haszonélvezeti jog, és mi lesz az értéke?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt pontosítsuk a kérdés első mondatában lévő "ingatlan"-t. Az ingatlan lehet telek, földterület, épület, egyéb építmény stb. Ha a kérdés szerinti "ingatlan" építési telek, akkor – az építkezés megkezdése előtt – valóban a beruházási számlán...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Önkormányzat által vásárolt kukák

Kérdés: A közterületen elhelyezett, önkormányzat által vásárolt kukákat a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként kell nyilvántartani? Értékük kb. 40 000 Ft-tól 100 000 Ft-ig terjed, használatuk alapvetően meghaladja az egy évet. A kérdést feltenném még a közlekedési táblákra, valamint az utcanévtáblákra is, kell-e értékkel szerepelniük a tárgyieszköz-nyilvántartóban kis értékű gépként?
Részlet a válaszából: […] ...C. törvény 26. §-ának (2) bekezdése tartalmaz szabályozást:Az ingatlanok között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba vett földterületet és minden olyan anyagi eszközt, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Az ingatlanok közé sorolandó:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.
Kapcsolódó címkék:  

Vadászati jog haszonbérbe adásának adózása

Kérdés: A vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény 3. §-ának (1) bekezdése szerint a vadászati jog – mint vagyoni értékű jog – a földtulajdonjog elválaszthatatlan részeként a földtulajdonost illeti meg. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 9.4.1. pontja értelmében, amennyiben a földtulajdonos a földjét bérbeadás útján hasznosítja, és a bérleti szerződés időtartama az 5 évet eléri, a termőföld bérbeadásából származó bevétel adómentes. Ha a termőföld bérbeadása során a föld bérlője és a vadászati jog bérlője nem ugyanazon természetes vagy jogi személy, akkor is adómentes a vadászati jog bérbeadás útján történő hasznosításából származó bevétel, az 5 évet elérő szerződés esetén?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. (A törvény részletesen tartalmazza a haszonbérleti szerződéssel kapcsolatos követelményeket.)A mezőgazdasági földterület haszonbérbe adása csak a felek e törvényben írtaknak megfelelő tartalmú megállapodása alapján jelenti egyben a vadászati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. január 12.
Kapcsolódó címke:

Földadó továbbhárítása

Kérdés: 2014-ben 5 éves időtartamra haszonbérleti szerződést kötöttem egy gazdálkodóval a földterületemre. Bérleti díjként 10 000 Ft értékű gabonát kapok évente. Ez évben az önkormányzat erre a földre 16 500 Ft földadót vetett ki. Tovább tudom ezt az összeget hárítani a bérbevevőre? Ha igen, milyen jogcímen?
Részlet a válaszából: […] ...Htv. általános előírásaiból az következik, hogy a földadót a földterület tulajdonosának kell megfizetnie, az adott esetben a kérdezőnek. Az adó közvetlen áthárítására nincs lehetőség, mivel az nem termék ellenértéke, nem szolgáltatásnyújtás ellenértéke....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.
Kapcsolódó címke:

Bérleti szerződés vételi joggal

Kérdés: Vállalkozásunk határozott idejű bérleti szerződést köt ingatlan bérbevételére, melyben a bérbeadó vételi jogot biztosít a bérlet megszűnését követően. Kinek a könyveiben kell nyilvántartani az eszközt a bérlet ideje alatt? Költségként szabad-e könyvelni, vagy az opció miatt eszközként kell a bérbevevőnek már kezdettől fogva nyilvántartania? Földterület esetén van áfa?
Részlet a válaszából: […] ...előtt megjegyezzük: egyértelműen válaszolni csak akkor lehetne, ha a kérdésben leírtakat pontosan fogalmazzák meg. Az ingatlan (ez lehet földterület is, épület is, egyéb építmény is!) bérbevételére bérleti szerződést kötöttek. A bérleti szerződéssel szemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 14.

Egyedi tárgyi eszköz fogalma

Kérdés: Az egyedi értékelés számviteli alapelv szerint az eszközöket és a kötelezettségeket a könyvvezetés és a beszámoló elkészítése során egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Hogyan valósítható ez meg tárgyi eszközök esetében? Mi tekinthető egyedi tárgyi eszköznek? Az egyedi tárgyi eszközzé minősítésnek milyen szempontjai lehetnek?
Részlet a válaszából: […] ...a minőségét, az utóbbiból következően a várható élettartamot, a bekerülés eltérő időpontjait stb.Külön-külön tárgyi eszköz a földterület, a telek, illetve a földterületen, a telken helyet foglaló épület, egyéb építmény, ültetvény, erdő stb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Talajcsere költségeinek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Részlet a válaszából: […] ...időszakának az eredményét terhelték volna. A rendeltetésszerű használat érdekében elvégzendő kármentesítés így a saját telken, földterületen (telephelyen) a karbantartás körébe tartozik, az elmaradt és felhalmozódott munkák egy időben való elvégzése esetén is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.
Kapcsolódó címkék:  

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: A 6917-es válasz szerint: "Ha a parlagon tartás több évig elhúzódik, akkor ezekre az évekre költséget nem indokolt felosztani." Kérdésem: Hová kerüljenek a tárgyévben felmerült költségek a parlagon tartás esetén, amikor is tárcsázás vagy tisztító kaszálás költsége merül fel az év folyamán, és a következő két-három évben is azt a területet hagyják parlagon? A zöldesítésért kapott földalapú támogatást valóban az egyéb bevételek között kell elszámolni, de sehol nem találok utalást arra, hogy azt időbelileg el kell határolni és a következő években felosztani?
Részlet a válaszából: […] ...Számviteli Levelek 341. számában a 6917. kérdésre adott válaszban arra a következtetésre jutottunk, hogy a zöldtrágyázással, továbbá a földterület parlagon tartásával kapcsolatosan felmerülő közvetlen költségeket mezei leltárba kell foglalni, és mint befejezetlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.
Kapcsolódó címkék:  

Ökológiai jelentőségű terület költségei

Kérdés: Zöldesítéshez kapcsolódik a kérdésem. Hogyan számoljam el az ökológiai jelentőségű terület költségeit, ha parlagon hagyom, és annak van évközi ráfordítása (például tárcsázás), vagy ökológiai jelentőségű másodvetést csinálok, ahol vetőmag, vetés is lesz? Ez feltétele a földalapú támogatásnak. Hová könyveljem? Általános költség, a növénytermesztés általános költsége, vagy a támogatás miatt egyéb ráfordítás?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál valójában abból kell kiindulni, hogy milyen célt kívánnak elérni a földalapú támogatás feltételeként előírtakkal, a földterület parlagon hagyásával, az ökológiai jelentőségű másodvetéssel, a zöldtrágya-előállítással és hasonlókkal....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
Kapcsolódó címkék:  

Egyéni vállalkozó települési adója

Kérdés: Egyéni vállalkozóként mezőgazdasági tevékenységet végző gazdálkodó számára végzek könyvelést, s az egyik földterülete szerinti önkormányzat települési adóként bevezette a földadót. Az önkormányzati rendeletben csak annyi szerepel, hogy a tulajdonosnak a termőföld aranykorona-értéke után kell fizetnie. Kell-e ilyen adót fizetnie az egyéni vállalkozónak?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 1/A. §-ának (1) bekezdése értelmében a települési adónak nem lehet alanya állam, önkormányzat, szervezet, továbbá – e minőségére tekintettel – vállalkozó [Htv. 52. § 26. pont]. Nem lehet alanya tehát a termőföld utáni települési adónak az a tulajdonos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 29.
Kapcsolódó címke:
1
5
6
7
17