69 talált cikk a független fél kifejezésre

Kérdés: A társaság a gazdasági válság miatti piaci átrendeződés miatt tevékenységi körét szélesíti, és felveszi az üzletszerű üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás tevékenységet. Az előbbiek érdekében üdülőingatlant vásárol, de azt az üzembe helyezéskor nem minősíti vállalati üdülőnek. Az üdülőt elsősorban független ügyfeleknek, vevőknek adja bérbe a szokásos piaci áron, a 18 százalékos áfa felszámításával. Csak szálláshely-szolgáltatás van. A le nem kötött helyeket saját üzleti partnereinek, illetve alkalmazottainak biztosítja ingyenesen, vagy a piaci árnál kedvezőbb áron, vagy önköltségi áron annak érdekében, hogy a szálláshelyfoglaltság minél jobban közelítse a 100 százalékot. Kérdések: Levonható-e a beszerzés áfája teljes összegében? A szokásos piaci ár megállapítható-e az üzemeltetési költségekből (az önköltségből) kiindulóan? A szokásos piaci ár és a munkavállalók, az üzleti partnerek által térített érték közötti különbözet tekinthető-e természetbeni juttatásnak? Változik-e a beszerzéskori adókötelezettség, kell-e alkalmazni az Áfa-tv. 135. §-át, ha a szállást többségében a munkavállalók, illetve üzleti partneri kör veszi igénybe? A meg nem térülő költségeket a személyi jellegű egyéb kifizetések közé kell átvezetni? Ha semmilyen üdülés nem valósul meg, akkor a tárgyévben felmerült költségek elszámolhatók a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak?

Kérdés: A kft. üzletpolitikai célokból jóval a piaci érték alatt, jelképes áron értékesít tárgyi eszközt egy másik kft.-nek. A két társaság között nincsen kapcsolt viszony. Az eladó átvállalja a felmerülő adófizetési kötelezettségeket is. Kérdésem, hogy ezen ügyletnek milyen adóvonzata van, és hogyan történik a könyvelése a két cégnél? Az eladó az áfát az eszközök piaci értéke után kell, hogy felszámolja? Mivel a vevő csak az eladási ár utáni áfát fizeti meg, ezért az áfakülönbözet az eladónál elengedett követelés, rendkívüli ráfordítás lesz? A társasági adó alapját a törvény szerint módosítani kell a térítés nélkül átadott eszközök könyv szerinti értékével. De mi van abban az esetben, ha az átadás nem ingyenes, hanem piaci érték alatti áron történik? Ilyenkor nem szükséges az adóalap módosítása?

Kérdés: A társaság MLM rendszerben forgalmaz termékeket. Ez azt jelenti, hogy a termékértékesítés klubtagság keretében történik, és a klubtagok a forgalom után pontokat kapnak. A klubtagok egyik része vállalkozó, másik része nem rendelkezik adószámmal. A gyűjtött pontérték tartalmazza egyrészt a saját vásárlása után járó pontokat, másrészt az általa beépített klubtagok vásárlása után őt megillető pontokat. A pontok értéke a következő számlákban érvényesíthető-e árengedményként? Az értékesítő társaság csak adószámmal rendelkező klubtagoknak adhat ilyen módon árengedményt, amennyiben a társaság üzletszabályzata így rendelkezik?

Kérdés: A vállalkozás a már nem használt, nullára leírt tárgyi eszközeit szeretné értékesíteni. Ha ingyenesen adja át egy magánszemélynek, akkor kell-e áfát fizetnie? Ha igen, milyen összeg után? Mi a legminimálisabb összeg, amiért értékesíthetjük?

Kérdés: Egy zártkörűen működő mezőgazdasági részvénytársaság (mely mezőgazdasági szövetkezet átalakulásával jött létre) részvényeiből egy külső befektető meg kívánja vásárolni a részvények többségét. Az ellenséges felvásárlás elkerülésére az rt. viszonylag jelentős saját részvényt volt kénytelen felvásárolni a névérték 50%-ának megfelelő árfolyamon. A korábbi években is kizárólag az rt. vásárolt a saját részvényeiből, 10-15% közötti árfolyamon. Kérdés, hogy az szja szempontjából ebben az esetben hogyan kell kiszámítani a szokásos piaci árat, mely alapján dönthető el, hogy képződött-e valakinél értékpapír megszerzéséből származó jövedelem? A korábban felvásárolt részvények már elkeltek, az újonnan vásárolt részvényekért, úgy tűnik, egyik részvényes sem akar adni 50%-ot. Ha pl. 25%-os árfolyamon veszik meg a részvényesek az rt.-től az említett, 50%-on vásárolt részvényeket, képződik-e jövedelmük?

Kérdés: A társaság tulajdonosi szerkezete a következő (a tulajdonosok között magánszemély nincsen): "A" 35%, "B" 32,2%, "C" 12,9%, "D" 9,6%, "E" 6,4%, "F" 3,9%. (A tagok és azok magánszemély tulajdonosai egymásban nem tulajdonosok.) A társasági szerződés a vállalkozás működésének legfontosabb jellemzőit – tag kizárása, társasági szerződés módosítása, ügyvezető, FB-tag, könyvvizsgáló megválasztása, üzleti terv, éves beszámoló elfogadása stb. – háromnegyedes szótöbbséghez köti. Helyesen jár-e el a társaság, ha "A" és "B" tulajdonost a számviteli beszámolóban – a számviteli törvény alapján – kiemeli a kapcsolt vállalkozások között, míg a társaságiadó-törvény alapján úgy ítéli meg, hogy társasági adó szempontjából egyik tulajdonossal sincs kapcsolt vállalkozási viszonyban? A törvényalkotókat milyen eltérő cél vezette, hogy a számviteli és az adótörvény szerinti fogalmak különböznek egymástól?

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?

Kérdés: Budapesti telephelyű kft.-nk vásárolt egy társasházi garzonlakást. Milyen adó- és járulékterhekkel kell számolni, ha saját, főállású munkaviszonyban álló, vidéki állandó lakhelyű dolgozót szállásolunk el benne, illetve ha külső személynek bérbe adjuk? A lakhatás legalitásának, illetve a számviteli bizonylati rendnek megfelelő milyen szerződést kell kötni a vállalat részéről a kedvezményezettel? A közüzemi számlák megtérítésére, illetve elszámolására milyen módszereket lehet alkalmazni, tekintettel arra, hogy a számlák címzettje a kft.?

Kérdés: Harmadik országból terméket importálunk, amelynek egy része promóciós célra kerül felhasználásra. Ezt a külföldi számláján érték nélkül tünteti fel, amely a vámhatározatba valamilyen értéken bekerül, de sem áfa, sem vám kivetésére nem kerül sor. Van, amikor előre nem tudjuk, hogy a terméket promóciós célra fogjuk felhasználni, és érték nélkül szétosztjuk. Ebben az esetben a vámköltséget és az áfát megfizetjük. A marketingcélú termék szétosztása általában nyilvános kiállításokon és egyéb rendezvényeken történik, ahol a termék átvevője nem ismert, illetve kiskereskedelmi partnereinknél kerül szétosztásra. A termékminta szétosztása áfa szempontjából hogyan kerül elszámolásra? Milyen bizonylatot kell kiállítani, ha az átvevő ismert, illetve nem ismert? Hogyan kell könyvelni? Miként befolyásolja a cég eredményét társasági adó szempontjából? Kell-e a szétosztott termékek után személyi jövedelemadót, tb-járulékot, egészségügyi hozzájárulást fizetni?

Kérdés: Egy cég az internetes honlapján különböző szórakozóhelyek és klubok bemutatását, programját ingyen jelenteti meg annak érdekében, hogy a honlapjának nézettsége minél nagyobb legyen. Ez a feltétele annak, hogy a nagy, tőkeerős cégek hirdessenek majd ezen a honlapon. Hogyan kell elbírálni adózási szempontból az üzletpolitikai célból nyújtott ingyenes szolgáltatást? Kell-e számláznia az ingyenes szolgáltatást, és ha kell, adhat-e a ügyfeleknek 100 százalék engedményt? Ez hogyan érinti az adóalapot?