Nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése

Kérdés: Egy általunk könyvelt közhasznú nonprofit gazdasági társaság megszünteti közhasznú jogállását. Az elmúlt években jelentős adómentesen képzett saját tőkéje halmozódott fel. Milyen főkönyvi tétellel kell ezt a kérdést rendezni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú nonprofit gazdasági társaság számára sajátos nyilvántartási és beszámolókészítési kötelezettséget az Szt. nem ír elő, és nincs külön kormányrendelet sem a beszámolókészítésükre vonatkozóan.Ugyanakkor a Tao-tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Befektetés értéke ázsióval történő tőkeemelésnél

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság 3000 E Ft részesedéssel rendelkezik egy másik belföldi gazdasági társaságban, amelyben a meglévő részesedés értékének növelése érdekében további ázsiós tőkeemelést hajt végre készpénz átadásával. A tőkeemelés során a jegyzett tőkére átadott készpénz 3000 E Ft, a tőketartalék részére átadott készpénz 7000 E Ft. Hogyan kell ezt könyvelni a tőkeemelést végrehajtó társaságnál? Mi lesz a részesedés értéke? A tőketartalék részére átadott készpénz értékét el kell-e különíteni?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végével kezdjük. A tőkeemelést végrehajtó gazdasági társaságnál a számviteli nyilvántartásokban a tőketartalékba átadott készpénzt nem kell elkülöníteni a jegyzett tőke növelésére szánt összegtől. Elkülöníteni a taggyűlési határozatban kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Szociális étkeztetés számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkeztetést 2018. augusztus 1-től helyi vállalkozótól vásárolja meg. A vállalkozó áfamentes. Az étkezési térítési díjat utólag az önkormányzat részére leszámlázza. A szociális étkező a normatív támogatás és a vásárolt étkeztetéstérítési díj közötti különbözetet az önkormányzat részére fizeti meg számla ellenében. A szociális étkezők felé kiállított számlát áfásan kell kiszámlázni, vagy áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális étkeztetést nyújt, melyet egy gazdasági társaságon keresztül teljesít. Az étkezés nyújtója az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírásai alapján – általános szabálynak tekintendő – az osztalékfizetésről a taggyűlés, a közgyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése ezt valójában megerősíti azzal, hogy letétbe kell helyezni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.

Külföldi számlarend használata

Kérdés: Magyarországon bejegyzett gazdasági társaságnál a külföldi tulajdonos a saját számlarendje használatát követeli meg a külföldi könyvelési előírások és bizonylatolás előírásával és az ehhez kapcsolódó beszámoló elkészítésével. Helyes ez a gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem helyes, sőt jogszabályellenes.A Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság könyvvezetése és beszámolókészítése a magyar számviteli előírások szerint történhet. Nincs azonban akadálya annak, hogy a magyar számviteli törvény előírásai szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Betéti társaság megszűnésekor a tagi kölcsön

Kérdés: Betéti társaság bezárásánál mi a teendő a tagi kölcsönnel, amit a tulajdonos nyújtott?
Részlet a válaszából: […] A betéti társaságot nem bezárják, hanem megszüntetik. A bt. megszüntetése – a más elnevezésű gazdasági társasághoz hasonlóan – történhet csődeljárás keretében felszámolással, végelszámolással, kényszertörlési eljárás során. A megszüntetéssel kapcsolatos...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 27.

Kamarai tagdíj átvállalása

Kérdés: A Tao-tv. alapján a gazdasági társaság szempontjából az átvállalt tagdíj a vállalkozás érdekében felmerült költségnek minősül. A Kamara a tagdíj összegéről számviteli bizonylatot állít ki a kamarai nyilvántartásban szereplő természetes személy tag részére. Ha a számla a természetes személy tag részére kerül kiállításra, hogyan kell elszámolni a kft.-nél az átvállalt tagdíjat?
Részlet a válaszából: […] A válaszhoz idéznünk kell az Szja-tv. 7. §-a (1) bekezdésének o) pontját, mely szerint: a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a kifizető által a tevékenységében közreműködő magánszemélytől átvállalt kamarai tagdíj összegét, feltéve, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] A szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
1
14
15
16
65