Növénytermesztési, állattenyésztési célra bérbe vett ingatlan adómentessége

Kérdés: Gazdasági társaság a helyi adókról szóló törvény 13. § h) pontja alá tartozó ingatlant kíván megvásárolni, melyet állattartási/növénytermesztési célra bérbe adna. A Htv. e rendelkezése szerint az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tárolóépítmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építményt az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja. Kérdésünk az, hogy a vonatkozó jogszabályhely alapján adómentes-e az ingatlan?
Részlet a válaszából: […] A Htv. 13. §-ának h) pontja valóban az idézett szöveggel fogalmaz meg mentességet bizonyos épületekre. A törvényi definíciónak több eleme van, s minden egyes elemében foglalt feltételnek teljesülni kell ahhoz, hogy a mentesség megállapítható legyen. Egyfelől az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Üzletrészt terhelő illeték

Kérdés: A társaság az Itv. 18. §-a (2) bekezdésének h) pontja szerinti vagyoni betét megszerzésével 100% tulajdoni részesedést szerzett egy belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező gazdasági társaságban. Az üzletrészt terhelő illeték értéke növeli-e a bekerülési értéket a részesedést szerző gazdasági társaságnál?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 47. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint a bekerülési (beszerzési) érték részét képezi az eszköz beszerzéséhez szorosan kapcsolódó vagyonszerzés illetéke.Az Szt. 47. §-a az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értékébe tartozó tételeket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 21.

Földhasználati jog elhatárolása

Kérdés: A zrt. 10 éves határozott időre földhasználati jogot biztosít a vele szerződéses kapcsolatban álló kft. részére, amely kft. tulajdonosa a zrt. gazdasági társaság területére – a földhasználattal érintett földterületre – épített építménynek. A földhasználati jog bejegyzése folyamatban van. A földhasználati jog ellenértékének pénzügyi rendezése részletekben, negyedévente esedékes. A zrt. a földhasználati jogról a számlát a teljesítéskor fogja kiállítani egy összegben. A zrt. a földhasználati jog ellenértékét hogyan számolja el a bevételei között? El kell-e határolni a bevételt 10 évre? Vagy a számla teljesítéskori időszakának a bevétele lesz, bár 10 évre szól, az ellenértéket is 10 év alatt kapja meg a zrt.?
Részlet a válaszából: […] Bár a kérdések a hétköznapi logikát tükrözik, a számviteli elszámolásból – amely a számviteli alapelvekre épít – egyértelműen következik a válasz: a számlázáskor elszámolt nettó árbevételt 10 évre időbelileg el kell határolni, a földhasználati jog alapításából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 7.

Közhasznú nonprofit gazdasági társaság áttérése a kivára

Kérdés: Ha 2019-től áttérnénk a kivára (közhasznú nonprofit gazdasági társaság), akkor a 2018-as társaságiadó-bevallásunkban meg kell növelnünk az adóalapot a saját tőke adómentesen képződött részével? [A kérdező ezt követően idézi a Katv. 27. §-át és a Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontját, (3) bekezdését.]
Részlet a válaszából: […] A Tao-tv. 13/A. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerint – többek között – növelnie kell az adózás előtti eredményt a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak jogutód nélküli megszűnése esetén a 13/A. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban adómentes saját...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Nonprofit gazdasági társaság közhasznú jogállásának megszűnése

Kérdés: Egy általunk könyvelt közhasznú nonprofit gazdasági társaság megszünteti közhasznú jogállását. Az elmúlt években jelentős adómentesen képzett saját tőkéje halmozódott fel. Milyen főkönyvi tétellel kell ezt a kérdést rendezni a könyvelésben?
Részlet a válaszából: […] A közhasznú nonprofit gazdasági társaság számára sajátos nyilvántartási és beszámolókészítési kötelezettséget az Szt. nem ír elő, és nincs külön kormányrendelet sem a beszámolókészítésükre vonatkozóan.Ugyanakkor a Tao-tv. 13/A. §-ának (3) bekezdése előírja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt megjegyezzük: a szakértők feladata nem az, hogy az adóztatás terheinek a minimálisra csökkentése érdekében – a kérdező által felvetett, több esetben önmagának is ellentmondó kérdései kapcsán – tanácsot adjanak. A cél az, hogy az adott esetben, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Átalakulás vagyonátértékeléssel

Kérdés: Társaságunk jelentős vagyont halmozott fel. A tulajdonosok úgy döntöttek, hogy a kft. alakuljon át zártkörűen működő rt.-vé. Az átalakulás során élni kívánnak a vagyonátértékelés lehetőségével. Milyen szempontok érvényesíthetők a vagyonátértékelés során? Hogyan kell meghatározni a piaci értéket? Hogyan indokolt dokumentálni az átértékelés hatását? Ki hagyja jóvá a vagyonátértékelést?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 137. §-a alapján az átalakuló társaság a mérlegében (könyveiben) értékkel kimutatott eszközeit és kötelezettségeit (ideértve a céltartalékokat és az időbeli elhatárolásokat is) átértékelheti, a könyveiben értékkel nem szereplő, a társaság rendelkezésére,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Befektetés értéke ázsióval történő tőkeemelésnél

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság 3000 E Ft részesedéssel rendelkezik egy másik belföldi gazdasági társaságban, amelyben a meglévő részesedés értékének növelése érdekében további ázsiós tőkeemelést hajt végre készpénz átadásával. A tőkeemelés során a jegyzett tőkére átadott készpénz 3000 E Ft, a tőketartalék részére átadott készpénz 7000 E Ft. Hogyan kell ezt könyvelni a tőkeemelést végrehajtó társaságnál? Mi lesz a részesedés értéke? A tőketartalék részére átadott készpénz értékét el kell-e különíteni?
Részlet a válaszából: […] A választ a kérdés végével kezdjük. A tőkeemelést végrehajtó gazdasági társaságnál a számviteli nyilvántartásokban a tőketartalékba átadott készpénzt nem kell elkülöníteni a jegyzett tőke növelésére szánt összegtől. Elkülöníteni a taggyűlési határozatban kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Szociális étkeztetés számlázása

Kérdés: Önkormányzatunk a szociális étkeztetést 2018. augusztus 1-től helyi vállalkozótól vásárolja meg. A vállalkozó áfamentes. Az étkezési térítési díjat utólag az önkormányzat részére leszámlázza. A szociális étkező a normatív támogatás és a vásárolt étkeztetéstérítési díj közötti különbözetet az önkormányzat részére fizeti meg számla ellenében. A szociális étkezők felé kiállított számlát áfásan kell kiszámlázni, vagy áfamentesen?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján feltételezhető, hogy az önkormányzat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti szociális étkeztetést nyújt, melyet egy gazdasági társaságon keresztül teljesít. Az étkezés nyújtója az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Beolvadás esetén osztalék fizetése

Kérdés: A beolvadó társaság tulajdonosai dönthetnek-e a beolvadáskor osztalékfizetésről? Ha igen, hogyan kell azt kimutatni? Ha nem, miért nem?
Részlet a válaszából: […] A Ptk. előírásai alapján – általános szabálynak tekintendő – az osztalékfizetésről a taggyűlés, a közgyűlés a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz. Az Szt. 153. §-ának (1) bekezdése ezt valójában megerősíti azzal, hogy letétbe kell helyezni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 25.
1
15
16
17
66