1297 talált cikk a GYES kifejezésre

Kérdés: Egy szakközépiskola diákjait egy külső cég foglalkoztatja. Az elvégzett munkára a cég az iskolával szerződik, a teljesített munka ellenértéke az iskola bankszámlájára érkezik. A diákok kifizetése a munkájuk arányában történik, amelynek módja a következő: a diákok készpénzes számlát hoznak vásárlásaikról, az egyénenkénti, meghatározott összegben. Az iskola a kis értékű ajándék körébe sorolja a számlákat. A diákot megilleti az Szja-tv. szerinti kis értékű ajándék? Helyes a leírt eljárás?

Kérdés: Számítástechnikával foglalkozó kft. az önkormányzatok ügyvitelével kapcsolatos kész szoftverére pályázatot írna ki, amelyben a szoftver használati jogát az önköltségi ár 35 százalékáért adná át az önkormányzatoknak. Minek minősül a kft.-nél a 65 százalék? Hogyan érinti a kft.-nél az áfát és a társaságiadó-alapot?

Kérdés: A mezőgazdasági integrációs tevékenységet folytató kft. nettó árbevétele meghaladta az egymilliárd forintot. A felvásárolt, illetve a bérnevelésből visszavásárolt baromfiállományt bérvágatja, ezt követően belföldre, illetve exportra értékesíti előhűtött, illetve fagyasztott formában, a fagyasztott terméket hűtőházban tárolja. Segítségüket kérem az elszámoláshoz! Forgalmi- vagy összköltségeljárással kell az eredményt kimutatni? Kötelező-e a készletmozgásokat havonta elszámolni, vagy dekádonként elszámolóárakat kialakítani? Kötelező-e az önköltség-számítási szabályzat?

Kérdés: Nonprofit szervezet tagjai közül minden évben kiválasztanak egy művészt, aki kiemelkedő tevékenységéért díjazásban részesül. Kap egy vándordíjat, ami egy plasztika (ezt a következő évben az őt követő díjazottnak át kell adnia), valamint 300 ezer Ft pénzbeli juttatást. A társaság az eddigi gyakorlat szerint az államtól kapott évi 1 millió Ft támogatást. Ezenfelül, a tagoktól beszedett csekély összegű tagdíjakból fedezték működési költségeiket, valamint a pénzbeli juttatást. 2007. évben a költségvetési megszorítások miatt a támogatás megszűnt. Működésük fedezésére és a díj összegére tombolajegyet szeretnének kibocsátani, amivel tárgyjutalmat lehetne nyerni. A tagok közül tízen zsűrizett kisplasztikát bocsátanak ingyenesen a társaság rendelkezésére, hogy azokat sorsolják ki mint tárgyjutalmat. A tombolajegyekből befolyt összegből szeretnék a vándordíjat, valamint a hozzá járó pénzösszeget fedezni. Szabályos-e ez ebben a formában, illetve milyen módon lehet ezt lekönyvelni? Az odaítélt díjak után a társaságnak milyen közterheket kell fizetni? A művészt, aki megkapja a díjat, milyen adók és egyéb kötelezettségek terhelik?

Kérdés: Vállalkozásunk szerződést kíván kötni egy sportegyesülettel, melynek keretében ellenérték fejében az egyesület a cégünk nevét több helyen (mezeken, pályán stb.) feltünteti. Kötelező-e ennek a sporttörvény szerinti szponzorálási szerződésnek lennie, vagy lehet ez reklámszerződés? Ennek megfelelően a kifizetett összeg a társasági adó alapját módosítja-e?

Kérdés: Kft.-nk bruttó 400 000 Ft értékben sportmezeket vásárolt. Ezeket egy közhasznú sportegyesületnek kívánjuk adni. A mezeken a kft. logója és az általa forgalmazott/gyártott termékek neve szerepel. Kérdésem: Visszaigényelhetem-e a sportmezekről szóló számla áfáját; elszámolhatom-e ezt az összeget reklámköltségnek? Van-e teendője a sportegyesületnek, kell-e reklámszolgáltatást számláznia felénk? Vagy elég szerződni, hogy ingyen kapják a mezeket azok hordásáért, reklámozásért cserébe?

Kérdés: Társaságunk ipari parkba elsőnek települt be, és létesített raktározó csarnokot. A beruházás során fizetnünk kellett a vízszolgáltatónak az ipari park tulajdonosán keresztül (továbbszámlázta felénk a közműszolgáltató által igényelt összeget) közműfejlesztési hozzájárulást, kiépítettünk egy 35 kV-os elektromos vezetéket, valamint gázfogadó állomás létesítése is megvalósult. Ezenfelül útépítésre is sor került, egyrészt az ipari park területén belül (a társaságunk ingatlanán kívül), másrészt az ipari parkon kívül közúthoz csatlakozva. A fenti létesítményeket "elvileg" át kell adnunk az érintett szolgáltatóknak. A korábbi Számviteli Levelekben olvasott állásfoglalások alapján (92/2001., 499/2002., 970/2002., 1209/2003., 2486/2006.) és véleményünk szerint ezeket a létesítményeket térítés nélkül ugyan, de áfásan ki kell számlázni. Ezzel szemben az áramszolgáltató kifogásolja eljárásunkat, arra való hivatkozással (1999/172. APEH-iránymutatás), hogy társaságunk nem igényelheti vissza az áfát, ezért nem is kell azt kiszámlázni. Kérem szíves véleményüket arról, hogy a 2006. évi jogszabályi keretek között, az egyes közművek esetében külön-külön mi a követendő eljárás számviteli szempontból és áfa szempontjából (pl. áfa levonható, nem levonható), az átadást hogyan bizonylatoljuk (számla, megállapodás, egyéb)? A bizonylaton milyen értékek szerepelhetnek?

Kérdés: A megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget. A kft. elvégzi a szedési, tördelési, nyomtatási munkákat az általa beszerzett alapanyagok felhasználásával. A kész kiadványt számlázza a megrendelőnek. A másik esetben a megrendelő a kft.-nek átadja a megjelentetendő szöveget, a kft. elvégzi a szedési, tördelési munkákat, de a nyomdai, kötési munkával más kft.-t bíz meg. A megbízott kft. 5 százalékos áfával számlázza a kész kiadványt, amelyet a kft. saját munkája ellenértékével együtt számláz a megrendelő felé. Termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás történik?

Kérdés: Ügyfelem nagy mennyiségű bel- és külföldi bejövő számláját szkenneli, és így számítógépen tárolja. Azt tervezi, ha az elfogadható, akkor csak a tárgyév és az azt megelőző év számláit őriznék meg, a korábbiakat megsemmisítenék, hiszen azokat a számítógépből bármikor ki tudnák nyomtatni. Ezt az eljárást szándékoznak alkalmazni a kimenő számlák esetében is. Érvelésük szerint eleget tesznek ezzel a számviteli törvény követelményeinek. Mi az Önök álláspontja?

Kérdés: A társasági szerződés nem rendelkezik pótbefizetésről, de a társaság saját tőkéje két egymást követő évben kisebb, mint a jegyzett tőke. Rendelkezhetnek-e a tagok a pótbefizetés előírásáról, valamennyi tag hozzájárulása esetén?