637 talált cikk a GYET kifejezésre

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?

Kérdés: Adott egy cukrászüzem, amelynek a viszonteladók (éttermek, pizzéria) leadják a megrendelést. A cukrászüzem legyártja a megrendelt süteményeket, szállítólevéllel átadja, és mivel havi elszámolásban állapodtak meg a viszonteladókkal, így az időszakos ügyeletről gyűjtőszámlát állít ki a szabályoknak megfelelően.
1. A süteményeket a fenti esetben hány százalékos áfatartalommal kell számláznia?
2. Alkalmazhatja-e a cég a gyűjtőszámlás elszámolást?

Kérdés: Cégünk használt gépkocsik beszerzésével és továbbértékesítésével foglalkozik. Gyakran az EU-ból, használtautó-kereskedőtől szerezzük be az autókat, az eladótól eurószámlákat kapunk. Ezeket a számlákat a saját bankunk adott napi legmagasabb devizaeladási árfolyamával számoljuk át forintra a számlán lévő teljesítési dátummal. Ugyanakkor a saját bankunk egy napra megadja a deviza vételi, eladási és középárfolyamát 4 időpontra (6, 8, 11 és 16 órakor). Így egy napon belül 4 különböző eladási árfolyam is van. Ezek közül a legmagasabbat választom ki, órától függetlenül. Ez így helyes megoldás? Következetesnek kell lennem? Cégünk megteheti-e azt, hogy hol az MNB, hol a saját bankunk árfolyamával számol? Társaságunk a belső szabályzatában azt is megadhatná, hogy hol devizavételi, hol devizaeladási árfolyammal számol? Egy cég az adóhatóságnak történő bejelentése hiányában nem is használhatja az MNB-árfolyamot?

Kérdés: A kft. tagjai egyszerűsített végelszámolásról döntöttek. 2016-ban az 500 E Ft-os jegyzett tőkét az eredménytartalék terhére emelték fel 3000 E Ft-ra. A 2500 E Ft különbözet végelszámolásakor a vállalkozásból kivont jövedelemként kerül számfejtésre. A végelszámolás során a V2 mérlegben a 411. jegyzett tőkével szemben elszámolható ez a 2500 E Ft? Ha nem, akkor mivel szemben számolható el, illetve mikor?

Kérdés: A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: törvény) 68/E. §-a rendelkezik az erdőkezelésről. Abban az esetben, ha az erdőkezelő egy kft., akkor a kezelésbe vett erdővel mint vagyontárggyal kapcsolatban milyen könyvelési tételek merülnek fel? Tárgyi eszközként nyilvántartásba kell-e venni a kezelésbe vett erdőt valamilyen értéken? A törvény (5) bekezdésében az szerepel, hogy „A kezelt erdő az erdőkezelő saját vagyonától és az általa kezelt más erdőktől elkülönült vagyont képez, amelyet az erdőkezelő köteles külön nyilvántartani”. Az erdőkezelés során hogyan kell figyelembe venni a felmerült ráfordításokat az erdőkezelés során, esetleg az erdő újratelepítése során? Beruházásként vagy tárgyidőszaki ráfordításként kell elszámolni? A kezelésbe adó tulajdonos részére kifizetett összeget hogyan kell elszámolni, könyvelni? A törvény (6) bekezdésében az szerepel, hogy az erdőkezelő a később felmerülő várható ráfordítások fedezetéül szolgáló összeget visszatarthatja. Ebben az esetben kevesebb összeget fizet ki a tulajdonosnak, de a ráfordítások, melyeket ebből az összegből fog fedezni, csak később merülnek majd fel.

Kérdés: Egyéni vállalkozó elhalálozása után az egyetlen vagyontárgy a vállalkozás tulajdonában lévő ingatlan, amelyet vállalkozási tevékenységben bérbe ad. Az örökös kiskorú magánszemély, így a vállalkozást nem folytathatja. Milyen adó- és illetékfizetési kötelezettség keletkezik? Az ingatlan-bérbeadás – esetében – nem tartozik az áfakörbe. Öröklés esetén milyen módon lehet az ingatlant bérbe adni?

Kérdés: GINOP-os támogatás keretén belül kamatmentes hitelt kaptunk tárgyi eszköz vásárlására. A beruházás megvalósult, a tárgyieszköz-kartonon jelöljük a pályázat megnevezését. A bank felé havonta törlesztjük a hitel tőkeösszegét, kamat felszámítására nem kerül sor. Külön főkönyvi számon meg kell-e jelennie a tárgyi eszköznek az 1-es, az adott tárgyi eszközre elszámolt tárgyévi értékcsökkenésnek az 5-ös és a kamatmentes hitelnek a 4-es számlaosztályban? Vagy elegendő, ha csak az analitikus nyilvántartásban jelöljük külön, a főkönyvi kivonatban nem jelenik meg?

Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?

Kérdés: A téli gumi elszámolása kapcsán több állásfoglalást is találtunk a Számviteli Levelekben, amelyekben eltérő választ kapunk. A Számviteli Levelek 2019. január 31-i, 399. lapszámban, 7814. sorszám szerinti válaszban: „a téli gumik beszerzését vásárolt anyag, a használatra való előkészítése érdekében felmerült szerelés, centrírozás igénybe vett szolgáltatás költsége, a szerelt autógumi beszerzési értéke pedig anyagköltség.”
A Számviteli Levelek 2021. november 25-i, 456. lapszámban, 8714. sorszám szerinti válaszban: „a nyári gumik cseréje vásárolt téli autógumikkal történt, de a vásárlással egyidejűleg szereléssel. Szereléssel történt anyagvásárlás esetén a szolgáltatásnyújtás az elsődleges, és az adott esetben a téliautógumi-vásárlás a szolgáltatás érdekében történt. Ezért a kérdés szerinti számlát – függetlenül attól, hogy külön-külön szerepel azon a téli autógumi, illetve a szerelés – csak egy összegben, igénybe vett szolgáltatásként (karbantartásként) lehet könyvelni. Az Áfa-tv. 124. §-ának (4) bekezdése szerint: nem vonható le a személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó összegének 50 százaléka.”
Melyik elszámolás fogadható el téli vagy nyári gumi beszerzése és cseréje esetén a személygépkocsinál? Szolgáltatásnak vagy esetleg anyagköltségnek tekinthető az egész, vagy meg kell bontani anyagköltségre és szolgáltatásra?