Mikrogazdálkodók időbeli elhatárolása

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítők esetében az eszközök beszerzésére kapott állami, uniós támogatást el kell időbelileg határolni, majd az értékcsökkenéssel arányosan feloldani? A pénztárgépekre kapott támogatást, valamint a három évre szóló domain­név-, vírusirtó-használatot el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának elő­írásait kell a válasznál figyelembe venni.A 6. § (7) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.
Kapcsolódó címkék:  

Ingatlanok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor kell meghatározni a hasznos élettartamot és ennek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az így meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Értékcsökkenés elszámolásának hiánya

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ csak a hatályos jogszabályi előírások keretei között tudjuk megadni. Így a kérdésben megfogalmazottak egyikére sem tudunk igennel válaszolni.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, de így is van, ami nem egyértelmű.A védjegyjogosult magánszemély részére bármilyen jogcímen kifizetett összeg (így az éves 500 000 forint összegű licencdíj is) teljes összegében a magánszemély egyéb bevétele, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címke:

Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Számviteli politikában szabályozandó, hogy élnek-e az Szt. 52. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Döntés kérdése, hogy az eszköz (jellemzően ingatlan) rendeltetésszerű használatbavételekor az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.
Kapcsolódó címkék:  

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] A választ az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés jellemzőivel kezdjük.Az új Ptk. a pénzügyi lízinget úgy határolja el a bérlettől, hogy a használatba adás mellett (és túlmenően) további (a használat időtartamára, a megszerzés ellenértékére, a lízingdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Értékesítés vagy bérbeadás?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalmában a felek szabadon állapodhatnak meg. Más kérdés az, hogy a kérdés szerinti szerződés megkötése a gép jövőbeli eladójának, vagy a vevőjének az érdekében történik, kinek éri meg?A kérdés szerinti szerződés valójában két szerződés, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
Kapcsolódó címke:

Több eszközhöz kapcsolódó támogatás, arányosítás

Kérdés: A kft. vissza nem térítendő támogatásban részesült. A támogatott eszközök hasznos élettartama 3, 7, 10 és 30 év, maradványérték még nem lett megállapítva. A támogatás összege időbelileg elhatárolásra került, bevételként az eszközök értékcsökkenésével azonos mértékben lesz elszámolva. Az elszámolás módja: a támogatás összege osztva a támogatott eszközök könyv szerinti értékével. Az így kapott arányszámmal megszorozva az évenként elszámolt értékcsökkenést, kapjuk meg azt az összeget, amelyet időszakonként a passzív időbeli elhatárolásokból vissza kell vezetni a rendkívüli bevételek közé. Ha az eszköznél van maradványérték, a maradványértékre jutó támogatás az eszköz nyilvántartásból való kivezetéséig a passzív időbeli elhatárolások között marad. Másik lehetőség, amelynek során a halasztott bevételeket a hasznos élettartam alatt kell feloldani, ezért a maradványértékre már nem tartható vissza halasztott bevétel. Melyik megoldás a szabályszerű?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre a helyes választ az Szt. 45. §-ának (2) bekezdése adja meg: a támogatásonként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségkénti, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 24.
Kapcsolódó címke:

Anyavállalati szoftver használata

Kérdés: Cégünk USA-beli anyavállalata új szoftvert fog alkalmazni valamennyi vállalatnál. Az ehhez szükséges országonkénti adaptálások, a helyi törvényeknek való megfelelés miatt költségek merülnek fel, amelyet a programnak kezelnie kell. Ezeket a költségeket az anyavállalat továbbterheli az érintett vállalatokra. Arról nincs információnk, hogy az anyavállalat a szoftver tulajdonjogát vagy használati jogát szerezte-e meg, esetleg csak bérli a szoftvert, ezért mindegyik lehetőségre kérnénk a helyes könyvelési tételeket megadni a felmerülő költségek elszámolására.
Részlet a válaszából: […] A magyar leányvállalatnál a költségek elszámolása szempontjából nincs jelentősége annak, hogy az USA-beli anyavállalat milyen módon jut hozzá a szoftver használatához. A magyar vállalat biztosan nem szerzi meg a szóban forgó szoftver tulajdonjogát. Így a szellemi termékként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.
Kapcsolódó címkék:  

Sporteszköz beszerzése

Kérdés: A társaság saját dolgozói számára szabad­idős rendezvényt szervez. A szabadidős rendezvényre sporteszközöket vásárolt, sportolás céljából. Alkalmazhatjuk-e az Szja-tv. 70. §-a (3) bekezdésének b) pontját a megvásárolt eszközök tekintetében, és elszámolhatjuk-e ezeket a kiadásokat személyi jellegű költségként? Ha éven túl is használjuk, akkor tárgyi eszközként kell nyilvántartásba venni? Társaságiadó-alapot csökkentő tételként figyelembe vehető-e?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 23. §-a alapján az eszközöket – a beszerzéskor – rendeltetésük, használatuk alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé besorolni. Ha az eszköz a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja, akkor befektetett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. április 10.
Kapcsolódó címke:
1
10
11
12
29