Társasház kizárólagos használati jogának értékesítése

Kérdés: A kettős könyvvitelt vezető "A" társasház az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát eladja 3 millió forintért az egyik magánszemély tulajdonostársnak. A "B" társasház egy másiktól pedig visszavásárolja az egyik közös tulajdonú tárolójának a kizárólagos használati jogát. A társasházaknak nincsenek a tárgyi eszközei között osztatlan közös tulajdonú ingatlanrészek, használati jogok. Ebben az esetben, a társasházaknál a kizárólagos használati jog értékesítését és vásárlását hogyan kell könyvelni? A társasház bevételei közül az ún. külön adózó jövedelmek körébe tartozók esetében a fizetendő adó mértéke 16 százalék. A közös tulajdon tárgyát képező ingatlanrész átruházása esetén az átruházásból származó bevétel 25 százalékát kell a társasház jövedelmeként figyelembe venni, amely után a társasháznak 16 százalék személyi jövedelemadót kell fizetnie. A kizárólagos használati jog értékesítése esetén mely számítási módot kell alkalmazni az adó kiszámításához? A társasházak által adóalanyként leggyakrabban végzett, az Áfa-tv. hatálya alá tartozó, ellenérték fejében teljesített termékértékesítések, szolgáltatásnyújtások a tevékenység speciális jellegére tekintettel adómentesek. Az "A" társasház, amikor bejelentkezett az adóhatósághoz adószám igénylése miatt, a NAV felszólítása után alanyi adómentességet választott. Ha jól olvasom a NAV 2014. évi 28. számú füzetét (a társasházak alapvető szabályai), akkor a társasház e gazdasági tevékenysége mentes az adó alól, és nincs áfabevallási kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] A társasház is a számviteli törvény hatálya alá tartozik, amiből az következik, hogy ha az osztatlan közös tulajdonú tetőteraszának a kizárólagos használati jogát értékesíti, annak ellenértékét árbevételként kell elszámolnia, függetlenül attól, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 26.

Fejlesztési tartalék feloldása lízingnél

Kérdés: Társaságunk 2014. évben nyílt végű pénzügyi lízing keretében lízingelt személygépkocsit. A 2013. évben képzett fejlesztési tartalékot feloldhatja erre a célra? A nyílt végű lízing keretében beszerzett személygépkocsi beruházásnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz mind a két kérdésre az, hogy igen.A számviteli előírások alapján a lízingbe vevőnek a lízingelt eszközt (a személygépkocsit is) beruházásként kell a lízingbevételkor elszámolnia a számlázott értéken, és a lízingbe adóval szembeni kötelezettségként kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Felújítás értékcsökkenésének elszámolása

Kérdés: Hogyan kell felújítás után értékcsökkenést elszámolni?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 8. pontja szerinti felújítás befejezésekor a felújítás elszámolt, tényleges bekerülési értékével (költségeivel) a felújított tárgyi eszköz könyvekben kimutatott bruttó értékét növelni kell (T 12, 13, 14 – K 162). Az adott tárgyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 27.

Mikrogazdálkodók időbeli elhatárolása

Kérdés: A mikrogazdálkodói beszámolót készítők esetében az eszközök beszerzésére kapott állami, uniós támogatást el kell időbelileg határolni, majd az értékcsökkenéssel arányosan feloldani? A pénztárgépekre kapott támogatást, valamint a három évre szóló domain­név-, vírusirtó-használatot el kell határolni?
Részlet a válaszából: […] A mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóról szóló 398/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 6. §-ának elő­írásait kell a válasznál figyelembe venni.A 6. § (7) bekezdése szerint passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni az olyan bevételeket, amelyek a mérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 30.

Ingatlanok értékcsökkenési leírása

Kérdés: Társaságunk saját tulajdonú ingatlanait bérbe adja. A Tao-tv. 1. számú mellékletének 7. pontja alapján 5%-os értékcsökkenést érvényesít. Ha a bérleti szerződés megszűnik, mikor indokolt megváltoztatni az értékcsökkenési leírást a Tao-tv., illetve az Szt. esetében?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-ának (1)–(3) bekezdésében foglaltak alapján a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor kell meghatározni a hasznos élettartamot és ennek függvényében az évenként elszámolandó terv szerinti értékcsökkenési leírást. Az így meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Értékcsökkenés elszámolásának hiánya

Kérdés: Több éve működő társaság könyvelését vettük át 2014-től. A tárgyi eszközökre csak a Tao-tv. szerint számolták el az értékcsökkenést. Nagy értékű eszközökről van szó. Ha elszámolták volna az értékcsökkenést, veszteséges lett volna a vállalkozás. Tudjuk, hogy ez nem jogszerű, de hogyan folytassuk az értékcsökkenés számviteli elszámolását? Egy összegben 2014-ben, vagy 2014-től kezdjük el évente elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A választ csak a hatályos jogszabályi előírások keretei között tudjuk megadni. Így a kérdésben megfogalmazottak egyikére sem tudunk igennel válaszolni.Az Szt. 52. §-ának (1) bekezdése alapján az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Védjeggyel kapcsolatos elszámolások

Kérdés: A szerződés szerint a magánszemély a védjegyjogosult (licencadó), a kft. a licencvevő, a védjegyhasználatra készült hasznosítási szerződés. A védjegy közösségi védjegy. A licencdíj évi 500 000 forint, ami minden naptári évre esedékes. A szerződés szerint, a védjegyhasználati jogért a rendszeres díjon felül a licencvevő megfizeti a védjegy hazai és nemzetközi regisztrációs díját, a fenntartási díjat és minden egyéb hatósági díjat. A védjegy iparjogvédelmi fogalom, nem tartozik a szerzői jog alá. Ha nem szerzői díj a kifizetett összeg, mihez tartsam magamat? Ez évben a védjegyjogosult szerződés alapján határozatlan időre bérbe adja a kft.-nek a védjegyet védjegyhasználati díj címén. Ehhez kapcsolódóan el kell számolni a Szabadalmi Hivatal javára történő igazgatási szolgáltatási díjat, és minden EU-s bejegyzéssel kapcsolatos költséget, mert az a bekerülési érték része. Minek kell minősíteni a szerződést: bérbeadásnak vagy közvetített szolgáltatásnak?
Részlet a válaszából: […] Csaknem teljes terjedelmében idéztük a kérdést, de így is van, ami nem egyértelmű.A védjegyjogosult magánszemély részére bármilyen jogcímen kifizetett összeg (így az éves 500 000 forint összegű licencdíj is) teljes összegében a magánszemély egyéb bevétele, és mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Értékcsökkenési leírás elszámolásának sajátos módszere

Kérdés: Az ingatlanvásárláshoz kapcsolódó hitelkamatot, valamint a devizahitel árfolyamveszteségét az aktiválás után is figyelembe lehet venni az értékcsökkenési leírás elszámolásánál, az Szt. 52. §-ának (3) bekezdése alapján?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy igen.Számviteli politikában szabályozandó, hogy élnek-e az Szt. 52. §-ának (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Döntés kérdése, hogy az eszköz (jellemzően ingatlan) rendeltetésszerű használatbavételekor az évenként elszámolandó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 18.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] A választ az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés jellemzőivel kezdjük.Az új Ptk. a pénzügyi lízinget úgy határolja el a bérlettől, hogy a használatba adás mellett (és túlmenően) további (a használat időtartamára, a megszerzés ellenértékére, a lízingdíj...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Értékesítés vagy bérbeadás?

Kérdés: Két egymástól független társaság 20 millió forint értékű gépre egy jövőben esedékes (opciós) szerződést köt úgy, hogy a vevő a jövőben bármikor bejelentheti vásárlási szándékát. Amíg nem vásárolja meg a gépet, addig a vevő havonta 500 ezer forint bérleti díjat fizet a használatáért. A megállapodás értelmében az eladási árból a vásárlás időpontjában levonják az addig megfizetett bérleti díjakat. Lehet-e ilyen megállapodást kötni? Hogyan kell elszámolni a havi bérleti díjakat és a tényleges eladást? Milyen értéken kell számlázni az eladáskor?
Részlet a válaszából: […] A szerződés tartalmában a felek szabadon állapodhatnak meg. Más kérdés az, hogy a kérdés szerinti szerződés megkötése a gép jövőbeli eladójának, vagy a vevőjének az érdekében történik, kinek éri meg?A kérdés szerinti szerződés valójában két szerződés, egy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.
1
9
10
11
28