Átalakuláskor az eszközök értéke

Kérdés: Cégünk társaságiforma-váltáson ment keresztül. A záró nyilvántartásban szereplő tárgyi eszközöket az új társaságnál nettó értéken nyitom meg. A régi nettó érték most bruttó érték lesz. A maradványérték is bruttó értékként fog szerepelni. Hogyan kell számítani az értékcsökkenési leírást? A gépkocsi 20%-os maradványértékét egy év alatt leírhatom? Lehet, hogy a maradványérték az adótörvény szerint már nulla értéken van!
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással létrejött új cég könyvviteli nyilvántartásait a végleges vagyonmérleget alátámasztó vagyonleltár adatai alapján kell megnyitni. Tárgyi eszközöknél – ha nem volt vagyonátértékelés – az átalakuló társaságnál kimutatott nettó érték valóban bruttó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Csatornahasználati növekmény számlája

Kérdés: A Nonprofit Gazdasági Kft. részére a Fővárosi Csatornázási Művek a 2018. évi csatornahasználati növekmény után számlát állított ki. Hogyan kell könyvelni a számlát? Elszámolható költségként, hiszen nem beruházás történik?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben nincs szó arról, hogy milyen alapon számlázott a Fővárosi Csatornázási Művek? A számlázást alátámasztó szerződés ismerete, jogszabályi hivatkozás hiányában csak tippelni lehet a válaszokra. Ha például a számlázás nincs a kft.-vel kötött szerződéssel,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 4.

Bérlő által igényelt fejlesztés áthárítása

Kérdés: Az ingatlant bérbe adó társaság a bérlő kérésére, a bérlő igényeinek megfelelően áramkapacitás-növelést hajt végre, és fizeti a közüzemi szolgáltatónak a fejlesztés díját, amely díjat a bérlő megtérít a bérbeadónak. Mi az ügylet helyes elszámolása? A bérleti díjba beépítheti-e a fejlesztés költségeit a bérbeadó a határozott ideig tartó bérleti időszakban? Ez okozhat-e későbbi problémát, mivel a fejlesztés hatása a bérleti időszakon túl is érvényesül? Az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között állományba vett eszköz amortizációját hogyan lehet helyesen megállapítani? Van-e jogi lehetősége a fejlesztés továbbszámlázásának? Ehhez a szolgáltató hozzájárulása szükséges? Lehet közvetített szolgáltatás?
Részlet a válaszából: […] A kivonatosan ismertetett kérdésben is rengeteg a kérdőjel. Egy lényeges dologról nem szól a kérdező: mit jelent az áramkapacitás-bővítés, mi indokolja a közműfejlesztésnek minősített munkákat? A bérlő bérbe vette az ingatlant, ami lehet épület, de lehet telek is vagy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 31.

Térkövezés minősítése

Kérdés: Cégünk ingatlan-bérbeadással foglalkozik. Bérlőnk – ipari tevékenysége folytatásához – raktársátrat bérel, amelynek a területét térköveztük. Beruházásnak minősül-e ez a térkövezés a bérbeadó részéről, vagy fenntartási költségként is elszámolható? Ha beruházás, milyen amortizációs kulccsal indokolt kezelni? A Tao-tv. milyen amortizációs kulcsot ír elő?
Részlet a válaszából: […] A válasznál abból kell kiindulni, hogy a térkövezés mennyi ideig szolgálja a vállalkozási tevékenységet (jelen esetben a bérbeadást), továbbá abból, hogy a raktársátorban az ipari tevékenység térkövezés nélkül folytatható-e (függetlenül attól, hogy a jelenlegi bérlő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] Hosszú a kérdés, bár az utolsó sorokból arra lehet következtetni, hogy a nyílt végű pénzügyilízing-szerződés megkötésekor nem kellő gondossággal jártak el, nem megfelelően vették számításba a lízingbe vevő cég érdekeit. (A lízingszerződésben a 17 330 E Ft értékű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Szerszámvásárlás tulajdonjog fenntartásával

Kérdés: Cégünk ez évben több szerszámot fog vásárolni az alábbi feltételekkel: a tulajdonjog nem lesz a miénk. A szállító/gyártó cég megtartja a szerszámok tulajdonjogát, amelyeket telephelyükön (külföldön) használnak, kizárólag a mi alkatrészeink előállításához. A szerszámokkal – azok teljes hasznos élettartama alatt – a beszállító kizárólagosan a mi részünkre fog alkatrészeket gyártani. A számlán "Tool charges" megnevezés áll. A számlán szereplő összeget aktiválhatjuk-e tárgyi eszközként/vagyoni értékű jogként, és a hasznos élettartam alatt értékcsökkenést elszámolhatunk-e, vagy egy összegben költségként kell leírnunk az adott évben?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt egy megjegyzés: a beszerzett eszközöket az eszközöket használónak, illetve a beszerzést végzőnek kell elsődlegesen minősíteni, elsősorban annak alapján, hogy azt mire fogják használni a vállalkozási tevékenység során, a várható hasznos élettartam...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Ipari park kialakítása

Kérdés: Ipari park kialakításával kapcsolatosan a társaság földterületet vásárolt, közműcsonkokat, infrastrukturális csatlakozási pontokat épített ki, közműfejlesztési hozzájárulásokat fizetett, azaz közművesítette a vásárolt földterületet azzal a szándékkal, hogy azt értékesítse. Hogyan kell ezeket nyilvántartani, hogyan kell számlázni?
Részlet a válaszából: […] Mivel a kérdező cég – rendeltetésszerű használatbavétel nélkül – közművesített földterületet kíván értékesíteni, az ezzel kapcsolatos, a bekerülési érték részét képező tételeket a vásárolt készletek között kell elsődlegesen elszámolnia, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 8.

Devizahitel kiváltása újabb devizahitellel

Kérdés: A társaság élt az Szt. 33. §-ának (2) bekezdésében adott lehetőséggel, és a beruházáshoz kapcsolódó, külföldi pénzértékre szóló tartozása év végi értékelésekor keletkezett árfolyamveszteséget időbelileg elhatárolta, az elhatárolt veszteség után az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése szerint céltartalékot képzett, majd az elhatárolt összeget a devizahitel törlesztésekor az előírásoknak megfelelően feloldotta. Mi a helyes eljárás akkor, ha a társaság az előbbiek szerinti devizahitelt visszafizeti, és újabb devizahitelt vesz fel?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben a régi devizahitelhez kapcsolódó elhatárolt árfolyamveszteséget teljes összegében meg kell szüntetni (a hiteltartozás teljes összegét törlesztették), és meg kell szüntetni a kapcsolódóan képzett céltartalékot is [teljes összegében, ez következik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Elektronikus számlálóberendezés cseréje üzemanyagkúton

Kérdés: A telephelyen üzemelő üzemanyagkúton kicserélték az elektronikus számlálóberendezést, amelyet karbantartásként számoltak el. Helyesen jártak el?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megítélésénél abból kell kiindulni, hogy az üzemanyagkút rendeltetésszerű működésének feltétele-e, hogy számlálóberendezéssel legyen ellátva. Ha igen, akkor az üzemanyagkút elektronikus számlálóberendezésének cseréje a rendeltetésszerű használat érdekében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Ingatlanok maradványértéke

Kérdés: Az évenként elszámolandó értékcsökkenés meghatározásánál számításba kell venni a maradványértéket is. Mire kell tekintettel lenni – ingatlanok esetében – a maradványérték összegszerű meghatározása során?
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 52. §-a alkalmazásánál tekintettel kell lenni az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 5. és 6. pontja szerinti értelmező rendelkezésekre is (a hasznos élettartam, a maradványérték). Ezek összevetése alapján– először a hasznos élettartamot kell meghatározni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.
1
5
6
7
28