Vevőtől átvett EUR-raklap

Kérdés: Társaságunk élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozik. Értékesítés esetén az árut EUR-raklapon szállítjuk a vevőnek. Az EUR-raklapot a vevőtől vesszük át oly módon, hogy társaságunk állít ki egy bevételi jóváíró számlát az elhozott raklapokról, és értékesítés esetén azt a vevő részére kiszámlázzuk. Ebben az esetben a jóváíró számlát az árbevételszámla Tartozik oldalán könyveljük, és az év végi készletezést is a bevételi számlával szemben tartjuk nyilván. Helyesen jár el a társaság?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem jár el helyesen a társaság, mivel a gazdasági eseményeket nem a valóságnak megfelelően rögzíti a könyvviteli nyilvántartásában, az eredménye eltér a valós eredménytől.Az EUR-raklap göngyöleg. Ezen göngyöleg kibocsátója a vevő. Így az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Pontgyűjtő akció különböző kedvezménnyel

Kérdés: A növényvédőszer-nagykereskedő cég törzsvásárlói programot hirdet ügyfelei körében. A társaság vevői elsősorban társas vállalkozások, de egyéni vállalkozók és őstermelők is vannak a vevői körben. A szabályzat szerint a pontgyűjtéssel érintett termékek vásárlása esetén, meghatározott összegenként pontot kap a vevő, amelyeket beváltva különböző kedvezményekre lesz jogosult. A kedvezmények egyik csoportja az, hogy a vevő ajándékutalványokat kap, amelyek különböző termékre (műszaki cikk), szolgáltatásra (utazási utalvány) jogosítanak. A kedvezmények másik csoportja a vásárlások nettó értéke alapján járó százalékos visszatérítés (egyfajta utólag adott engedmény). A vevő dönti el, hogy melyik kedvezményt választja. Minősíthető-e a program üzletpolitikai célból adott adómentes juttatásnak? Ha igen, milyen dokumentációs, adminisztrációs, számlázási kötelezettséget kell a társaságnak teljesítenie? Ha nem, akkor milyen adófizetési kötelezettség keletkezik a program keretében adott juttatásokkal kapcsolatban? Levonható-e az áfa a programhoz beszerzett termékek és szolgáltatások után? A társasági adó szempontjából elismert költség-e a program szerinti juttatás?
Részlet a válaszából: […] A választ az Szja-tv. 1. számú mellékletének 8.14. pontja szerinti fogalommal kezdjük. A kifizető által üzletpolitikai (reklám) céllal magánszemélyek széles körében nyilvánosan meghirdetett kampány keretében, a juttatás feltételének – ha az nem vetélkedő, nem verseny és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Eredeti állapot helyreállítása

Kérdés: Az építőipari cég 2009-ben értékesített egy saját előállítású társasházi lakóingatlant, eladási ára 13 M Ft+20% áfa volt, előállítási költsége 10 982 E Ft+1587 E Ft telekérték. A vevő hibás teljesítés miatt 2011-ben pert indított, amelyet 2016-ban jogerősen megnyert, és a bíróság ítélete alapján a felek megállapodtak az eredeti állapot helyreállításában. A földhivatal az eredeti állapot helyreállítását bejegyezte. Hogyan kell ezt a számviteli nyilvántartásokban rögzíteni? Miként kell elszámolni az ügylet áfatartalmát és társasági adó hatását? Ha nem igényelhető vissza az áfa, hogyan kell a számviteli nyilvántartásokban elszámolni? Az elszámolásnak milyen hatása lesz a 2016. évi társasági adóra?
Részlet a válaszából: […] A társasházi lakóingatlant a kérdező cég 2009-ben értékesítette. Az eredeti állapot helyreállítása valójában azt jelenti, mintha 2009-ben nem történt volna értékesítés, amelyet 2016-ban kell meg nem történtnek tekinteni. A 2009-ben történt értékesítést 2016-ban, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 16.

Ingyenes szolgáltatásnyújtás vagy termékértékesítés?

Kérdés: Ingyenes szolgáltatásnak vagy termékértékesítésnek minősül, ha egy – higiéniai adagolórendszereket és ezekhez töltőanyagokat forgalmazó – cég térítés nélkül kihelyezi az adagolókat megrendelőinek, azzal a feltétellel és céllal, hogy csak az ő töltőanyagait használhatja a megrendelő? Az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába. Jobb megoldás-e, ha az adagolókat leszámlázza (listaár mínusz 90%-os kedvezmény), majd a vásárolt töltőanyag függvényében, a kívánt mennyiség elérésekor az adagoló beszerzési árának megfelelő utólagos kedvezményt ad a forgalmazó cég?
Részlet a válaszából: […] Egyszerűbb és célravezetőbb megoldásnak tűnnek a kérdés bevezetőjében leírtak. Mivel az adagoló nem kerül át a megrendelő tulajdonába, a forgalmazó a tulajdonát képező adagolók ingyenes rendelkezésre bocsátásával valójában térítés nélküli szolgáltatást nyújt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 14.

Euróban vagy forintban meghatározott ár?

Kérdés: Ügyfelem úgy szerződött májusban a vevőjével, hogy egy terméket nettó 14 000 euró értéken ad el neki, 307 Ft előzetes árfolyamon, amit forintban is meghatároztak a szerződésben. A vevő 6 havi törlesztési lehetőséget is kapott, amelyben a forintban kifejezett összegek szerepelnek a fizetési határidővel. A szállítási szerződésben azonban kikötötték: árfolyam-emelkedés esetén a gép vétel­árát forintban az egyes pénzügyi teljesítések alapján érvényes kereskedelmi banki eladási devizaárfolyamon kell meghatározni. Minden egyes résztörlesztés jóváírásának napján érvényes irányadó árfolyammal számított, euróban meghatározandó résztörlesztésnek tekintendő. A fentiek alapján ügyfelem kiszámolta, hogy járna még neki 71 E Ft árfolyam-különbözet. Egyáltalán lehet ilyet számlázni? Mit javasolnak?
Részlet a válaszából: […] Visszakérdezünk: szabad így szerződni? A szerződéssel szemben alapvető követelmény, hogy abban az ellenértéket egyértelműen kell meghatározni vagy euróban, vagy forintban. A kérdés bevezetője szerint a termék árát meghatározták euróban is, meg forintban is (307 Ft/euróban)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Beszerzési ár módosítása

Kérdés: A kft. a 2012. évben gépsort vásárolt 40 millió Ft + áfa beszerzési áron. A társaságnál az adóhatóság 2013. évben áfa adónemben revíziót tartott, és az általuk felkért szakértő 20 millió forint értékben állapította meg a gépsor nettó beszerzési árát. Az adóhatósági jegyzőkönyv és a határozat áfa adónemben tartalmazott megállapítást. Milyen módon javítható a könyvelésben a nettó beszerzési ár? A probléma az értékcsökkenés elszámolása kapcsán merül fel. Megoldás lehet-e a számlakibocsátó részéről a számla helyesbítése?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre nem lehet egyértelmű választ adni, mivel a kérdésből nem derül ki, hogy az adóhatóság által felkért szakértő mire alapozta megállapítását. Feltételezzük, hogy a kft. az eladó számlája alapján könyvelte a gépsor beszerzési árát 40 millió forint összegben....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 28.

Megígért veszteségtérítés későbbi teljesítése

Kérdés: A gazdasági társaság minden évben működési támogatást kap fő tevékenységének (közszolgáltatói feladat) ellátására tulajdonosától, amely a szolgáltatás megrendelője is (mint közszolgáltatói feladat ellátásáért felelős). A nyújtott szolgáltatásért fizetnek az igénybe vevők (áfás szolgáltatás). A működési támogatások ellenére a társaság veszteséges. A tulajdonos hosszú távú szerződésben vállalta, hogy a jogos veszteséget is megtéríti a szolgáltatónak. Sajnos eddig még egyszer sem teljesített. Ez évben sikerült korábbi négy év kompenzálandó veszteségéről megegyezni. Milyen jogcímen számolható el a veszteség kompenzálása? Amennyiben támogatás, elszámolható-e egyéb bevételként, ha azt önkormányzati rendelet jogszabályi szintre emeli? (Várhatóan ez évben pénzügyileg nem rendeződik.) Ha a veszteségkompenzáció elszámolható bevételként, háromoszlopos beszámolót kell-e készíteni, mivel az jelentős összegűnek minősül?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt tisztázandó, hogy a kérdező társaság valóban működési támogatást kap a tulajdonosától, vagy fő tevékenysége, a közszolgáltatói feladat ellátásának az ellenértékét?? A kérdésben leírtak alapján egyértelmű, hogy a társaság fő tevékenysége a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 17.

Kölcsönadott anyagkészlet

Kérdés: Két gazdasági társaság szerződést kötött egymással anyagkészlet kölcsönadása tárgyában. Az átvevő társaság a kölcsönadott anyagot a tevékenysége során felhasználja, terméket állít elő, az elkészült terméket értékesíti. A kölcsönkapott anyagot a szerződésben rögzített időpontban (egy éven belül) a társaság a kölcsönadó társaságnak ugyanolyan minőségben és mennyiségben visszaadja. A használatáért használati díjat fizet a kölcsön­adó társaságnak. Erre a "használati díjra" – mivel nem pénz a kölcsön alapja – vonatkozik-e az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti adómentesség? Kell-e számlázni a használati díjat? Hogyan kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A kérdésekre adandó válasz előtt nézzük meg az új Ptk.-nak a kérdés szerinti ügyletre vonatkozó előírásait.Az új Ptk. 6:389. §-ának (1) bekezdése alapján a kölcsönszerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni akkor is, ha a hitelező nem pénzt fizet, hanem más...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Cégvásárlás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a számviteli törvény a cégvásárlás három esetét különbözteti meg azzal, hogy azokhoz kapcsolja az üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték megállapításának a lehetőségét, illetve kötelezettségét.A cégvásárlás egyik esete az, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] Alapvető probléma, hogy a pénzátutalással teljesített előleg számláját nem lehet a kérdésben leírtak szerint sem sztornírozni, sem helyesbíteni helyesbítő számlával. A helyesbítő számlát ugyanis csak akkor lehet kiállítani, és annak kell kiállítania, aki a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.
1
8
9
10
33