Cégvásárlás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a cégvásárlást?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a számviteli törvény a cégvásárlás három esetét különbözteti meg azzal, hogy azokhoz kapcsolja az üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték megállapításának a lehetőségét, illetve kötelezettségét.A cégvásárlás egyik esete az, amikor a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Szolgáltatással nem ellentételezett előleg

Kérdés: A kft.-nél előlegszámlákat állítanak ki a szolgáltatáshoz, majd a munkák befejeztével elszámolnak. A mostani elszámoláskor úgy alakult, hogy több lett az előleg, helyesbíteni kellett. Van, amelyek nem teljesültek, azokat sztornírozták, illetve helyesbítő számlával javították. Ezeket nem utalták vissza. Lehetséges-e, hogy az előlegszámlák helyesbítéseit kompenzálással rendezzék, vagy a következő elszámoláskor beszámítsák? Nem probléma az, hogy nem utalták vissza a bankszámlára?
Részlet a válaszából: […] Alapvető probléma, hogy a pénzátutalással teljesített előleg számláját nem lehet a kérdésben leírtak szerint sem sztornírozni, sem helyesbíteni helyesbítő számlával. A helyesbítő számlát ugyanis csak akkor lehet kiállítani, és annak kell kiállítania, aki a kapott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Garanciális visszatartás fordított adózásnál

Kérdés: "A" vevő "B" kivitelezővel fordított adózás alá tartozó munkát végeztet. A számla értéke 5000 E Ft, amelyből (10%) 500 E Ft a garanciális visszatartás, bankgaranciával kiváltva. A garanciális időszakon belül keletkezett hibákat a megrendelő – megállapodás alapján – külső vállalkozóval elvégezteti, a számlaértéket (300 E Ft + áfa) továbbszámlázza a kivitelezőre. A kivitelező egyéb ráfordításként számolja el ezt az összeget az áfa visszaigénylése mellett? A garanciális visszatartást ki kell vezetni a vevőkövetelésből (311-911), és ehhez elégséges egy jegyzőkönyv? Ha az áfa nem vonható le, mi a helyes könyvelés?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a garanciális kötelezettségre történő visszatartás a fizetendő összegből történő visszatartást jelent. Ha a számla értéke 5000 E Ft, akkor a kivitelezőnek 5000 E Ft árbevételt kell a számla alapján könyvelnie, a megrendelőnek beruházásként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Külföldre történő értékesítés helyesbítésekor az árfolyam

Kérdés: Cégünk üres patronokat, tonereket értékesít az EU-ba. Ezeket megtöltve lehet majd értékesíteni. A számla az értékesítéskor elkészül, az áruval együtt szállítják. Megérkezés után kiderül, hogy sok termék összetört, nem használható, de voltak olyanok is, amelyeket nem számláztak. Számlával egy tekintet alá eső okiratot készítettünk, amelyen "+" tételként szerepelnek a lemaradt áruk, "-" tételként az összetört, nem használható áruk. Helyesen jártunk el? Az eredeti számlázáskori árfolyamon könyvelünk, azzal a dátummal, amikor a vevő kézhez veszi a helyesbítő számlát. Ha csak az összetört, nem használható áru negatív értékét kell rendezni, rendezhető-e utólag adott árengedményként? Ha lehet, akkor a számlázott árengedményt a számla kiállításának napi árfolyamán szerepeltetem a könyvelésben? A számlázott árengedményt az áfabevallásban, az összesítő bevallásban jelenteni kell? A használhatatlan árukat nem szállítják vissza. Ezekről az árukról cégünk elkészítheti a selejtezési jegyzőkönyvet az EU-s vevő jelentése alapján?
Részlet a válaszából: […] A külföldi vevő részére történő patron-, tonerértékesítés esetén a számlának azt a mennyiséget kell tartalmaznia, amelyet a vevő a szerződés alapján megvásárolt, és a szerződésnek megfelelő minőség esetén átvett. Ha azonban a számlát nem a szerződés szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. augusztus 19.

Behajtási költségátalány jóváíró (sztornó-) számlák esetén

Kérdés: Jóváíró (sztornó-) számlák esetében, ha a jóváíró számlához pénzforgalom kötődik, kalkulálni kell a behajtási költségátalánnyal, ha a visszafizetés késedelembe esik?
Részlet a válaszából: […] Helyesbítő (jóváíró) számla esetén, ha az eredeti számlát pénzügyileg rendezték, nyilvánvalóan a helyesbítő számlához is pénzforgalom kapcsolódik. Ez esetben is van fizetésre kötelezett, aki (amely) késedelembe esik (eshet), és ebből következően alkalmazandó a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Közvetett pénz-visszatérítési akció

Kérdés: A számviteli törvény 2015. január 1-jétől szabályozta a közvetett pénz-visszatérítési akció elszámolását. Erről részletesebb információt szeretnék kapni.
Részlet a válaszából: […] A közvetett pénz-visszatérítési akció számviteli elszámolása az Áfa-tv. közvetett pénz-visszatérítési akcióra vonatkozó szabályaira épül.Az Áfa-tv. 2014. január 1-jétől hatályos 77. §-ának (4) bekezdése alapján – vásárlásösztönzési célból – az eladó (a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése

Kérdés: Zárt végű pénzügyi lízing könyvelése a lízingbe vevőnél és a lízinghez kapcsolódó könyvelési tételek!
Részlet a válaszából: […] A válasz bevezetéseként elsődlegesen utalunk arra, hogy a pénzügyi lízinget eltérően szabályozza, értelmezi az Áfa-tv., illetve az Szt.A pénzügyi lízing értelmező rendelkezését – 2014. március 14-ig – az Szt. 3. §-a (8) bekezdésének 13. pontja tartalmazta. 2014....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Lízingelt személygépkocsi értékesítése

Kérdés: A 6483. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: személyautó nyílt végű lízingjének lejáratakor a lízingbe vevőnek opciója van az autó megvásárlására, vagy megjelölhet harmadik felet. A lízingbe vevő nem él vásárlási opciójával, hanem független harmadik felet (ez esetben magánszemélyt) jelöl meg. Hogyan és milyen bizonylat alapján kerül ki a lízingbe vevő könyveléséből a lízingelt személyautó értéke?
Részlet a válaszából: […] Mivel a lízingszerződést a lízingbe adó és a lízingbe vevő kötötte, a lízingszerződés lejáratakor a lízingbe vevő opciója szerint kell eljárni. A lízingbe adónak nyílt végű pénzügyi lízing esetén a lízingelt eszköz tulajdonjogát kell átadnia a lízingbe vevőnek. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Törékeny áru kis hibával

Kérdés: Cégünk webshopon keresztül értékesít törékeny árukat (fényforrásokat). Az értékesítéseket számlával bizonylatoljuk. A garanciális ügyintézésnél kétféle eset fordul elő: az egyik esetben a hibás árut a vevő visszajuttatja, és a hibás áru helyett újat küldünk, a másik esetben a garanciális reklamáció után a jellemzően kis értékű árukat nem kérjük vissza az ügyfelektől (többe kerülne a szállítás, mint az áru értéke), ennek ellenére – a reklamációt elfogadva – küldünk egy másik terméket. Hogyan bizonylatoljuk a fenti eseteket, illetve milyen adójogi hatásai vannak?
Részlet a válaszából: […] A bizonylati elv és a bizonylati fegyelem alapvető követelménye, hogy minden gazdasági eseményről bizonylatot kell kiállítani, továbbá csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad könyvelni.A válasznál abból indulunk ki, hogy feltételezzük, a garanciális...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. április 30.

Cserealkatrészek elszámolása

Kérdés: Társaságunk készterméket gyárt, amelyet belföldre és külföldre értékesít. Vevői reklamációk alkalmával cserealkatrészeket küldünk, amit egyfajta garanciális teljesítésként értelmezünk. Szolgáltatás ehhez nem kapcsolódik, mivel a terméket a vevő állítja össze otthonában. A cserealkatrészeket milyen bizonylattal lehet elszámolni a készlet csökkenéseként? Mit tartalmazzon a számla, ha csak számlával csökkenthető a készlet?
Részlet a válaszából: […] A válasznál alapvetően abból kell kiindulni, hogy csere esetén beszélhetünk cserealkatrészről. Ez feltételezi azt, hogy van egy alkatrész-készletrevétel (az az alkatrész, amit kicserélnek), és van egy alkatrészkészlet-csökkenés (az az alkatrész, amivel cserélnek)....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 29.
1
9
10
11
33