1463 talált állásfoglalás a hozzájárulás kifejezésre

Kérdés: 1. Ha a nyugdíjas jogviszony 2026-ban kezdődik, pl. 2026. 09. 01-jével, akkor is a teljes évi jövedelmet kell összeszámítani (nyugdíjas és nyugdíj előtti jövedelem), vagy csak a nyugdíjas időszakra fizetett összegnél kell figyelembe venni az éves átlagkereset négyszeresét?
2. Ha a jövedelem kifizetőtől származik, és a munkavállaló nem kéri havonta a 3-4 vagy többgyermekes anyák szja-mentességét (mivel év végén egy összegben kéri majd a NAV-tól), akkor is a kifizetőnek kell utána megfizetni a szociális hozzájárulási adót?

Kérdés: Az alábbi kérdésben kérném szakmai állásfoglalásukat: Egy társaság üzletágat vásárol, melyben tárgyi eszközök, készletek, követelések, kötelezettségek szerepelnek. Az üzletágat vásárló társaság nyilvántartásában a korábbi években megképzett fejlesztési tartalék is van. Az üzletágvásárlás keretében beszerzett tárgyi eszközökkel kapcsolatban a vásárló társaságnál felhasználható-e a nyilvántartásában szereplő fejlesztési tartalék?

Kérdés: Egy közjegyzői irodánál mi tekinthető csak átmeneti tételnek, ami nem érinti az eredményszámlákat? Például: földhivatali ügyintézés díja (ezt áthárítja az ügyfélre), vagy a Kamarának fizetett hozzájárulás, hagyatéki hirdetmény, a közjegyző által a Kamarának számlázott fizetési meghagyás és végrehajtás díjából megillető összeg?

Kérdés: Adott egy magánszemély vagyonrendelő által alapított bizalmi vagyonkezelő (BVK), ahol a kedvezményezettek is magánszemélyek. A BVK szerződésében szerepel, hogy támogatja a kedvezményezettek „jóléti kiadásait” (orvosi ellátás, oktatási, nevelési, lakhatási támogatás). Adott egy finn illetőségű, finn állampolgárságú kedvezményezett, aki orvosi műtéten esett át Németországban, rendelkezésre áll a nevére kiállított műtéti számla, ezzel kapcsolatos utazásiköltség-számla, szállodai számla stb. Ezeket a magánszemély pénzügyileg rendezte is. Benyújtotta a BVK felé igényét a bizonylatok alapján a költségei megtérítésére. Kérdéseink:
1. BVK hozamából kifizethető-e az összeg a rendelkezésre álló bizonylatok alapján?
2. Mi a kifizetés jogcíme?
3. Milyen adóvonzat érinti a kifizetést?
4. Milyen könyvelési tételek kapcsolódnak az ügylet teljes folyamatához?

Kérdés: Kérem állásfoglalásukat a következő esetben: intézményünk munkavállalója az egyházmegyétől kitüntetésben részesült, a kitüntetéssel járó pénzjutalmat az intézmény számfejtette, és átutalta a munkavállalónak. Az egyházmegye az intézmény részére a pénzjutalom bruttó összegét és a szochót megtérítette. Hogyan kell könyvelni az intézménynél a jutalmat és a megkapott összeget? Helyes-e, ha a bruttó bért, az szja-t, a tb-járulékot és a szochót csökkentjük?

Kérdés: Társaságunk rendelkezik elektromos autókkal. Milyen megoldások vannak arra, ha a dolgozó otthon tölti fel az autóját? Mennyit és milyen címen lehet/kell téríteni? Hogyan kell ezt adójogi szempontból kezelni? Az alábbiakra gondoltunk:
1. Ha a dolgozó otthon külön mérőórát szereltet fel, ezen tölti a céges autót, a felhasznált elektromos áram díját térítjük. A mérőóra a magánszemély nevén van. Mennyit fizethet a cég? Ez munkaviszonyból származó vagy egyéb jövedelem? Esetleg útnyilvántartás alapján adómentes?
2. Ha bérleti szerződést kötünk a töltő használatára az energiát is beleértve, az önálló tevékenységből származó jövedelem a magánszemélynél?
3. Egyes esetekben okostöltőt tudunk alkalmazni, ami méri az otthon letöltött kW-ot, ennek az árát a cég megtéríti. Ez adómentes költségtérítés vagy munkaviszonyból származó jövedelem?
4. Ha a munkáltató fizeti a dolgozó otthonában a töltőállomás kiépítését, az kezelhető-e úgy, hogy a cég tulajdona? A felhasznált energia költség lesz a cégnél? A magánszemélynél az ingatlanján ez értéknövekedést okoz, ez adóköteles?
5. Az Szja-tv. ezt nevesíti. A tölthető plug-inok esetében a fogyasztási norma 70%-ával, míg tisztán elektromos járművek esetében 3 liter/100 km 95-ös ólmozatlan benzin aktuális NAV-üzemanyagárának az összegével kalkulálhatunk adómentesen. Ha mindig otthon tölti, akkor a megtett km-ek alapján így kalkulálhatunk. De követhető ez, ha időnként a cégnél tölt?

Kérdés: Átalányadózó 2026. harmadik negyedévében átlépte a bevételi értékhatárt. Kérdés, hogy az első két negyedévi 58-as bevallással mit kell kezdeni: marad változatlanul a két 58-as bevallás, mivel azok már bevallással lefedett időszakot jelentenek? Mivel az egyéni vállalkozó a VSZJA-ba kerül, hogyan történik a járulékok és az SZJA éves szintű elszámolása?

Kérdés: Osztalék kifizetésekor, a szochoplafon megállapítasakor, az összevont adózás alá eső jövedelem – összesen 8.247.000 Ft – figyelembe vehető akkor is, ha a bérleti díj után nem kell szochót fizetni?

Kérdés: Adott egy kft., amelynek a saját tőkéje 2025. év végén az alábbi (a 2026. évi működésének időszakos I. félévi eredménye: + 5 M Ft): Jegyzett tőke összege 5 M Ft, Eredménytartalék –100 M Ft, Adózott eredmény –10 M Ft, Értékelési tartalék (értékhelyesbítés) 300 M Ft, Lekötött tartalék (pótbefizetésből) 10 M Ft. A kft.-nek egy tulajdonosa van (de egyébként az alapítói okirata is lehetőséget biztosít a pótbefizetésre). Figyelembe véve a Kúria Gfv. 30.182/2023/9-es számú döntését és a BH2024. 86-os számú felülvizsgálatát, van lehetősége a tulajdonosnak pótbefizetést eszközölni a kft. esetében? Vagy számításba kell venni az értékelési tartalék összegét is? (A pótbefizetés teljesítése a korábbi években adott tagi kölcsön átminősítésével történne, nem pénzbeli szolgáltatás útján.) A kft. egyébként a tagi kölcsön visszafizetésére nem lenne képes, arra vonatkozóan pénzügyi fedezettel nem rendelkezik.

Kérdés: Adott egy zrt., mely 100%-ban tulajdonosa egy kft.-nek. A kft. saját tőkéje negatívba fordult, melyet a zrt. ázsiós tőkeemeléssel szeretne rendezni, egyidejűleg új fő tevékenység folytatását határozta el. A zrt. tulajdonában van két ingatlan, egy telek, illetve egy másik telek, rajta egy bontásra ítélt épülettel. A zrt. szeretné a kft.-be apportálni ezeket az eszközöket, pénzbeli hozzájárulással egyidejűleg. A tőkeemelés minimális részben a jegyzett tőkét érintené, nagyobb része pedig a tőketartalékot. A vállalkozások áfaalanyok, és az Áfa-tv. 86. § (1) bek. j, k, l és 88. § (4) bekezdések szerinti tevékenységeikre az adókötelessé tételt választották.
A kft. új tevékenysége 68.20 – Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése lesz. A saját, már meglévő és a zrt. által rendelkezésre bocsátott ingatlanokat túlnyomó részben a zrt. részére kívánja bérbe adni, amíg egyéb, megfelelő piaci lehetősége nem lesz az ingatlanok hasznosítására, értékesítésére. Ezzel kapcsolatban a kérdésünk:
1. A fenti esetben a társasági szerződésben rögzítendő piaci érték megállapításához szükséges-e könyvvizsgálói vagy független szakértői értékbecslés?
2. Ismereteink szerint az apportügylet áfamentes, megköszönnénk ennek megerősítését.
3. Alkalmazható-e az apporthoz kapcsolódó illetékmentesség a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlan vagyoni betétként történő átruházása kapcsán, annak ellenére, hogy a vagyonszerző előző évi nettó árbevétele még nem tartalmazott ilyen jellegű tételeket?
4. Amennyiben a 3. pontra a válasz nemleges, úgy a következő évben alkalmazható lesz-e az illetékmentesség, ha ebben az évben már ingatlan-bérbeadásból származik a cég bevétele?