Külföldi kiküldetés napidíja

Kérdés: Változott-e a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó költségek rendeleti szabályozása? Miben és mennyiben tér el a belföldi kiküldetéshez, illetve a külföldi kiküldetéshez kapcsolódóan fizetendő költségtérítés? Ezen költségtérítések bizonylatolásában van-e érdemi eltérés?
Részlet a válaszából: […] ...költségként elszámolható részét meghaladó értéke alapján a magánszemélyt személyi jövedelemadó, a munkáltatót egészségügyi hozzájárulás terheli.A fentiek szerint tehát a külföldi kiküldetés napidíja naponta 60 eurónak, illetve 15 eurónak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címkék:  

Végelszámolás során az eszközök értékelése

Kérdés: A kft. jelentős eszközállománnyal rendelkezik, adózott eredménye évek óta nulla érték körüli, a tevékenysége, a termékei iránti kereslet jelentősen lecsökkent. Ezért a tulajdonosok a kft. végelszámolással történő megszüntetését fontolgatják. A megszüntetés gondolata során merült fel, hogyan kell értékelni a végelszámolás befejezésekor a kft. mérlegében szereplő eszközöket és kötelezettségeket. Mi történjen azokkal az eszközökkel, amelyeket a végelszámolás befejezéséig nem lehetett értékesíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kivont (valójában a vagyon kiadásakor realizálódó) jövedelmet személyi jövedelemadó és meghatározott összegig egészségügyi hozzájárulás terheli, amelyet a magánszemély tulajdonosokkal szembeni követelésként kell az adóhatósággal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 9.
Kapcsolódó címke:

Nem pénzbeli hozzájárulás cseréje

Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa úgy határozott, hogy a kft.-be az alapításkor bevitt épület helyett egy másik épületet ad át a társaságnak. Hogyan kell ezt elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...válasz előtt meg kell jegyezni, a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként átadott eszközök cseréjét sem az Szt., sem a Ptk. nem értelmezi. A Ptk. 3:9. §-ának (1) bekezdése szerint a jogi személy részére teljesített vagyoni hozzájárulást vagy annak értékét nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. július 19.
Kapcsolódó címkék:  

Szakképzési hozzájárulás összegének megállapítása

Kérdés: 2012. 01. 01-től hatályosan a szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról a 2011. évi CLV. törvény rendelkezik. Ez a törvény számos kérdésben eltér a korábbi törvényi előírástól, és szerintem bonyolultabb is. A hatályos törvényhez kapcsolódóan a kérdésekre adott válaszokban résztémákat érintettek a Számviteli Levelekben, de magával a szakképzési hozzájárulás megállapításával részletesen nem foglalkoztak. Kérem, pótolják ezen hiányosságot!
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról 2012. január 1-jétől (számos átmeneti rendelkezéssel) a 2011. évi CLV. törvény (Szht.) rendelkezik. A válaszban kiemelten a gazdasági társaságokra, a szövetkezetekre vonatkozó előírásokkal foglalkozunk, az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás könyvelése

Kérdés: Hogyan kell könyvelni a szakképzési hozzájárulást, szakképzési hozzájárulási előleget, a szakképzési hozzájárulás visszaigénylését?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) szerint a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó – korrigált – alapja, amelynek 1,5 százaléka...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás egészségügyi szolgáltatóknál

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény 5. §-a b) pontja alapján az egészségügyi szolgáltató nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyi közszolgáltatás ellátásával összefüggésben őt terhelő szociálishozzájárulásiadó-alap után, feltételekkel. Egészségügyi szolgáltató a háziorvosi, a gyógyszerész tevékenység, ha azt gazdasági társaság keretében végzik? Hogyan kell megállapítani az egészségügyi szolgáltatónál a szakképzési hozzájárulási kötelezettséget?
Részlet a válaszából: […] ...szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény (Szht.) 2. §-a (5) bekezdésének b) pontja alapján nem köteles szakképzési hozzájárulásra az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eü.-tv.) 3...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.
Kapcsolódó címke:

Szakképzési hozzájárulás és a szociális hozzájárulási adó alapja

Kérdés: A szakképzési hozzájárulásról szóló törvény alapján egyértelmű, hogy a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja. Nem egyértelmű azonban az, hogy mit tekint a törvény szociális hozzájárulási alapnak, illetve az mikor milyen tételekkel csökkenthető?
Részlet a válaszából: […] ...Szht. szerinti szociálishozzájárulásiadó-alap valóban nem egyezik meg az Eat. szerint a kifizető által fizetendő szociális hozzájárulási adó alapjával.Az adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (kivételekkel)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 21.

Követelés beszámítása

Kérdés: A kft.-vel szemben követelésem és kötelezettségem is van. A társaság levélben értesített, hogy követelését 1 millió forint összegben kompenzálta a kötelezettsége értékével. A kompenzálást a kft. a levél dátumának keltével könyvelte. Köteles vagyok ezt elfogadni? Kell ehhez társaságunk hozzájárulása?
Részlet a válaszából: […] A választ a Ptk. 6:49. §-ának előírásával kezdjük: "A kötelezett pénztartozását úgy is teljesítheti, hogy a jogosulttal szemben fennálló lejárt pénzkövetelését a jogosulthoz intézett jognyilatkozattal a pénztartozásába beszámítja. A beszámítás erejéig a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 31.
Kapcsolódó címkék:  

Átalakulás után osztalékfizetés

Kérdés: A társaság a tulajdonos magánszemélyek részére a 2016. évi beszámoló elfogadásakor osztalékot állapított meg, amit 2017-ben nem fizettek ki. 2017 végén a társaság tagjai kiválásról döntöttek, amelynek eredményeként az egyik tag 100%-os tulajdonával létrejött egy új társaság. A vagyonmérleg-tervezet szerint az új társaság a törzstőkén felül egy ingatlant és eredménytartalékot kapott. A cégbejegyzés 2018-ban megtörtént. Az átalakulás könyvvizsgálója szerint az a korábbi tulajdonos magánszemély, aki az osztalékfizetéskor már nem tagja a társaságnak, csak egyéb jövedelemként juthatna hozzá a benn maradt osztalékhoz, viszont a jogutód társaság, amelynek az érintett személy 100%-ban tulajdonosa, az osztalék adózásának megfelelően fizetheti ki részére az összeget. Ezért a végleges vagyonmérlegben, mint osztalékfizetési kötelezettség, ez a tartozás a jogutód mérlegébe került, a hozzá kapcsolódó pénzösszeg pedig a jogelőddel szembeni követelésként jelenik meg. Szerintem a jogelőd cég és az érintett magánszemély közötti osztalék tárgyévi kifizetésének és ennek megfelelő adózásának nincs akadálya. Lehetséges-e és milyen dokumentumok alapján biztosítható, hogy a megkapott összeg a jogutódnál szabályosan kerüljön osztalékként kifizetésre, adózásra és bejelentésre a NAV felé?
Részlet a válaszából: […] ...között szerepel a tagonként jóváhagyott osztalék, az osztalékot – az osztalékot terhelő személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás levonása után – az Art. előírásainak megfelelően megadózza, az adókat bevallja, az osztalékot pedig kifizesse...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Alapítvány továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvénye

Kérdés: Egy országos szakmai egyesület, valamint egy szintén országos szakmai alapítvány többnapos, közös, továbbképző és tapasztalatcsere-rendezvényt szervez. A rendezvény az alapítvány cél szerinti, közhasznú tevékenységét is szolgálja. Az egyesület a rendezvény költségeit a részére átutalt részvételi díjakból, az alapítvány a támogatásaiból fedezi. A részvételi díj tartalmazza a szakmai programok költségeit, az előadások közötti büfé, ebéd, baráti vacsora költségeit, valamint a résztvevőknek átadott emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokat. Az alapítvány vállalja (fedezi) a konferencia költségei közül:
– az előadások helyiségének bérleti díját,
– átutalja diákok és nyugdíjasok részvételi díját (15.000 és 25.000 Ft/fő),
– rendezi a kis értékű emléktárgyak elkészítésének költségeit.
Kérem szíves segítségüket az alábbiakban:
1. A bevételeknek és a költségeknek ilyen módon történő elszámolása nem ütközik-e törvényi előírásba?
2. Hogyan kell könyvelni az emléktárgyakat?
3. Kell-e az alapítványnak adó- és járulékfizetéssel számolnia?
Részlet a válaszából: […] ...azonban az alapítvány hozzájárul a büfé, ebéd, baráti vacsora költségeihez, emléktárgy beszerzésére fordított kiadásokhoz, akkor a hozzájárulásrész erejéig vélelmezhető, hogy a résztvevők reprezentációs juttatásban, valamint üzleti ajándékban részesülnek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.
Kapcsolódó címkék:  
1
35
36
37
144