Találati lista:
421. cikk / 548 Ideiglenes használatbavételi engedély
Kérdés: A kft. tulajdonát képezi több éve egy ingatlan, amely földterületből és felépítményből áll. Az ingatlant a kft. használatba vette. Az építményre csak ideiglenes használatbavételi engedélye van, mivel az önkormányzatnak tartozik. Emiatt befejezetlen beruházásként tartja nyilván az ingatlant. Végleges használatbavételi engedély kiadása folyamatban van. Az ideiglenes használatbavételi engedély birtokában aktiválható-e az ingatlan?
422. cikk / 548 10 százalékos adókulcs alkalmazása
Kérdés: A 2006. évben hatályos Tao-tv. szerint 5 millió forintig 10%-os adókulcs alkalmazható, amennyiben a társaság nem vesz igénybe adókedvezményt (+egyéb előírásoknak is megfelel). Melyek azok az adókedvezmények, amelyek a kedvezményes kulcs alkalmazását kizárják (pl. iparűzési adó mint adóalap-kedvezmény elszámolható-e)?
423. cikk / 548 Családiház-vásárlás magánszemélyként vagy kft.-ként
Kérdés: Egy magánszemély meg kívánja vásárolni a testvérével közösen örökölt családi ház (másik) 50%-át befektetési céllal. A magánszemélynek (66%-os tulajdonrésszel) ingatlanhasznosítással foglalkozó evás kft.-je van. Vannak-e adózási, illetékezési, költségelszámolási különbségek az ügyletben, ha magánszemélyként, illetve ha a kft. részére történik a vásárlás? Ha a kft. később értékesíti a tulajdonában álló lakrészt, milyen adókötelezettségei lesznek?
424. cikk / 548 Külterületi termőföld értékesítése
Kérdés: Részaránytulajdonként 1994. évben visszakapott külterületi termőföldterület 2008. évi értékesítése nem mezőgazdasági tevékenységet végző magánszemély részére – mely jelenleg is osztatlan közös – hogyan adózik, mi számít szerzési értéknek, a jövedelem sávosan csökkenthető-e?
425. cikk / 548 Működési támogatások illetékfizetése
Kérdés: 2007. 11. 09-én az APEH hírlevelében megjelent (PM Szakállamtitkár 15918/2007/1 – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559371322) állásfoglalásban többek között az alábbiakat olvastam: A különféle "működési támogatások", végleges pénzeszközátadások illetékjogi megítélésénél is érvényesül az az általános polgárjogi jogelv, hogy az ügyleteket tartalmuk szerint kell megítélni. Ez a kategória sok tranzakciót (például az anyavállalat által a leányvállalat működését segítő ajándék, állami támogatás stb.) fedhet le. Közömbös tehát a megnevezés, ha az ügylet tartalmi szempontból ajándékozásnak minősül! Kérdésem a következő: Amennyiben a működési támogatást alapítvány vagy egyéb társadalmi szervezet kapja működése finanszírozásához állami vagy nem állami (pl. vállalkozói) szférából, akkor az ugyanúgy illetékköteles, mintha azt egyéb gazdálkodó kapná? A kérdés azért aktuális, mert pl. hajléktalanok szociális ellátását végző alapítvány (amely kiemelten közhasznú) forrásait csak a közszférából kapja normatíva alapján, illetve mivel önkormányzat helyett lát el közfeladatot, az önkormányzat is nyújt nem normatívnak minősülő támogatást. A teljes működési támogatási bevétele után kötelezett illetéket fizetni? Hogyan kell helyesen eljárni azoknál a társadalmi szervezeteknél, amelyeknél pl. vállalkozók nyújtanak támogatást; a támogatás célja a társadalmi szervezet működésének finanszírozásához való hozzájárulás? Érvényesülhet-e a társadalmi szervezeteknél ezen a területen az illetékmentesség, illetve milyen kritériumok teljesítése esetén?
426. cikk / 548 Alvállalkozók adózása
Kérdés: A kft. épületkivitelezési tevékenységet végez, ezért az új Áfa-tv. szerint fordítottan adózik. Az alvállalkozóknak (az egyéb szolgáltatást nyújtóknak) hogyan kell számlázniuk abban az esetben, ha egy komplett épület kivitelezésénél nem az ingatlannal kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak (például mobil-WC bérlése, szaktanácsadás, egyéb, nem közvetlenül az ingatlanon végzett munkák)? Fordítottan adóznak? Mi a teendő abban az esetben, ha az alvállalkozó, aki építészeti munkát végez, mégis áfásan küldi a számláját? A fővállalkozó levonhatja?
427. cikk / 548 Állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás elszámolása
Kérdés: Az 53/2007. FVM rendelet szerint igénybe vett állat-egészségügyi szolgáltatás és támogatás helyes könyvelése felől érdeklődöm (figyelembe véve, hogy csak az áfa kerül kifizetésre, illetve visszaigénylésre) az állattartó oldaláról.
428. cikk / 548 Osztalékról való lemondás evás társaságnál
Kérdés: Az Eva-tv. hatálya alá 2007-ben bejelentkezett kettős könyvvitelt vezető társaság a 2006. évi adózott eredmény elfogadásakor osztalékfizetésről döntött. Az osztalékot 2007-ben nem fizették ki. Így a jóváhagyott osztalék a kötelezettségek között szerepel. Lehetséges-e, hogy a 2007. évi beszámoló után, a 2007. év már evázott eredményeként az a tagok között adómentesen felosztásra kerüljön, amennyiben még a 2007. évi eredmény elfogadása előtt a tagok lemondanak az előírt osztalékról?
429. cikk / 548 Elengedett kötelezettség ajándékozási illetéke
Kérdés: A 3503. számú kérdésre adott válaszukban azt írják, hogy az elengedett kötelezettség után "a megajándékozottnak" illetékfizetési kötelezettsége keletkezik. Kérem, erősítsék meg ezt az álláspontjukat. A 2007. évi törvények, illetve az APEH állásfoglalása alapján – szerintem – egyértelmű, nem keletkezett illetékfizetési kötelezettség 2007-ben. A 2007/142. Adózási kérdésben arról írnak, hogy a kötelezettség elengedése ingyenes jogügyleten alapuló vagyonszerzésnek minősül. Ugyanakkor az Itv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint az ajándékozási illeték tárgya az ingó és ingatlan ajándékozása, valamint vagyoni értékű jognak vagy gyakorlásának ingyenes átengedése, továbbá az ilyen jogról ellenszolgáltatás nélkül történő lemondás. Az Itv. alkalmazásában ingónak tekintendő a fizetőeszköz, az értékpapír, valamint mindaz, ami ingatlannak nem minősülő dolog, vagyoni értékű jognak pedig a földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga, továbbá a vagyonkezelői jog és az önálló orvosi tevékenység működtetési joga minősül. Mindezekre tekintettel a kölcsönkövetelés elengedése formájában történő vagyonszerzés nem tárgya az ajándékozási illetéknek, tehát ilyen esetben ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettség sem keletkezik. A 2008. januári változás valóban nevesíti a követelést: "továbbá ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés" is a vagyoni értékű jogok közé tartozik. Ez érthető akkor, ha egyik társaság harmadik személlyel szembeni követelést ad ajándékba a másik társaságnak, de nem értelmezendő az elengedett kötelezettségre.
430. cikk / 548 Követelés elévülése
Kérdés: 2003. évi szállítói tartozást, ha fizetési felszólítást nem alkalmaztak, hány év után lehet kivezetni a szállítói állományból? Az azt terhelő áfát hogyan kell a nyilvántartásban rendezni?
