Találati lista:
411. cikk / 548 Ajándékutalvány elszámolása
Kérdés: Saját boltunkban saját termelésű terméket és vásárolt terméket is értékesítünk. Üzleti ajándékként partnerünknek 10 ezer forintos vásárlási utalványt adunk, amelyet boltunkban vásárolhat le. Hogyan történik a vásárlási utalvány könyvelése, amikor a partnernek átadjuk, és amikor azt az üzletünkben beváltja?
412. cikk / 548 Elengedett osztalék
Kérdés: Az illetéktörvény 11. §-ának (1) bekezdése alapján ajándékozási illeték terheli a vagyoni értékű jogról ellenszolgáltatás nélkül való lemondást. Az Itv. 102. §-a (1) bekezdésének d) pontja meghatározza a vagyoni értékű jog fogalmát. Vagyoni értékű jog többek között az ingyenes vagyonszerzés esetén a követelés. Az osztalék ingyenes vagyonszerzésnek számít? Ha nem, akkor az osztalékról való lemondás milyen jogcímen illetékköteles?
413. cikk / 548 Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása
Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
414. cikk / 548 Közvilágítás-beruházás térítés nélküli átadása
Kérdés: A kft. központi telepe bejáratának átalakítását az illetékes kht. a közvilágítás elkészítéséhez kötötte. A kht. a régi épület bővítésének használatbavételi engedélyét nem adta meg, amíg a közvilágítást el nem készítettük. A közvilágítás költsége 4400 E Ft + áfa. Az APEH tájékoztatója szerint a közvilágítás nem szolgálja az adóköteles bevételszerző tevékenységet, ezért az áfa nem vonható le, a térítés nélküli átadást nem terheli áfa, és az átadónak nincs számlázási kötelezettsége. Az átadott villanyhálózatot további 16 százalék társasági adó és 4 százalék különadó is terheli. Az ingyenes átadás más szolgáltató jogtalan vagyonnövekedését és gazdagodását idézi elő. Helyes ez így?
415. cikk / 548 Ingatlanátruházásból származó jövedelem
Kérdés: Bátyám és felesége 2003. 11. hóban vásároltak egy társasházban lévő 32 m2 alapterületű üzlethelyiséget 1,8 M Ft-ért. A földhivatali bejegyzés még ez évben megtörtént, eszerint fizették az illetéket. Lakássá alakították át, ott laknak, a jogerős lakhatási engedélyt 2004. 07. hóban megkapták. Sajnos a földhivatalba a jogerős lakhatási engedély 2004-ben nem került bejegyzésre (senki nem hívta fel a figyelmüket, hogy ezt nekik kell intézni), most van folyamatban az átminősítés földhivatali bejegyzése. 2008. 03-ban egy 80 m2 sorházi lakást vásároltak 16,7 M Ft-ért (magas hitelt bevállalva). A 2003-ban megszerzett ingatlant mindenféleképpen el szeretnék adni (két lakást nem tudnak fenntartani), és a hitelbe törleszteni az eladási árát, kb 6 M Ft-ot. Mi számít jövedelemnek, hogyan kell utána adózni? Az Szja-tv. 60. §-a (3) bekezdésének a) pontja értelmében az 5. év lehet 2009. 07. hó? És ha még ebben az évben sikerülne eladni?
416. cikk / 548 Ügyvezető írásbeli nyilatkozata
Kérdés: A Gt. 131. §-ának (3) bekezdése alapján az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy az osztalékfizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét. Ha a beszámoló elfogadásakor a cégnek rossz a likviditása, de a jövőben várhatóan lesz az osztalékfizetésre fedezete, akkor mit nyilatkozzon az ügyvezető? Elhatározható-e az osztalékfelvétel egyáltalán?
417. cikk / 548 Jegyrendelés interneten
Kérdés: Társaságunk egy vásár alkalmával ajándéksorsolásos játékot szervezne. A kisorsolt ajándékok a 2008. évi foci-EB-re szóló jegyek lennének. Kollégánk egy internetes oldalon megrendelte és ki is fizette bankkártyával a jegyek árát. Interneten visszaigazoló bizonylatot kaptunk. Később kiderült, csak egy hivatalos weboldal van, ahol a jegyeket meg lehet rendelni. Mi nem ezen rendeltük, és így bizonytalan, hogy megkapjuk azokat. Amennyiben nem kapunk jegyet, és a pénzt sem kapjuk vissza, hogyan számoljuk el az egyéb követelések között kimutatott összeget? Elengedett követelésként? Térítés nélkül átadott pénzeszközként? Van-e utána illetékfizetési kötelezettség?
418. cikk / 548 Helyesbítés: Elengedett osztalék 2008-ban
Kérdés: 2008-ban a tulajdonosok által a cég javára elengedett osztalék után kell-e illetéket fizetni? (Evás kettős könyvvitelt vezető társaságnál az evás időszak előtti osztalékáról van szó, amely után a 25 százalékos evát az elengedéskor a társaság megfizeti!)
419. cikk / 548 Társaság sorozat jellegű értékesítése
Kérdés: Ingatlankezeléssel foglalkozó cég egy nagyobb ingatlanát (kb. 10 helyrajzi számon szereplő telephelyet), mely több mint 10 éve a tulajdonában van, szeretné értékesíteni. Az új Áfa-tv. értelmében sorozat jellegűnek minősül-e a fenti összefüggő telephely értékesítése, vagy áfamentesen értékesítheti-e? (Áfás ingatlanértékesítésre nem jelentkezett be!) Milyen egyéb adó-, illetékfizetési kötelessége lesz a cégnek, ha eladja az említett telephelyet? Az eladás adózásánál van-e annak jelentősége, hogy valamelyik hrsz. alatt lévő ingatlan lakóépületnek van nyilvánítva?
420. cikk / 548 Konferenciához adott támogatás illetéke
Kérdés: Jár-e illetékfizetési kötelezettséggel egy konferenciát megrendező kft.-nél az, hogy a rendezvény lebonyolításához a költségek (a ráfordítások) részleges ellentételezésére – visszafizetési kötelezettség nélkül – belföldi másik társaságiadó-alany gazdálkodótól támogatást kap?
