566 talált állásfoglalás az illeték kifejezésre

Kérdés: A 3503. kérdésben azt írták, hogy a tagi kölcsön elengedése illetékköteles. Egy hetilap 2009. évi adókülönszáma a 19. oldalon azt írja, hogy a tagi kölcsön elengedése a gazdasági társaságnál illetékmentes. Melyik a helyes?

Kérdés: Milyen jogszabályi előírás teszi lehetővé, hogy a vállalkozási tevékenység eredménye után ne kelljen társasági adót (esetleg különadót) fizetni, amennyiben alaptevékenységre történik a felhasználás? Milyen módon lehet a felhasználás elkülönítését dokumentálni?

Kérdés: Hogyan kell meghatározni az ingatlanértékesítésből származó bevétel alapját akkor, ha az adásvételi szerződésben lakóingatlan és gazdasági épület szerepel? A tulajdoni lap szerint van gazdasági épület az ingatlanon. A tulajdonos örökléssel jutott az ingatlanhoz 1995-ben és 2005-ben. Az 1995-ös illetékkivetés elveszett, a 2005-ös illetékkivetésen azonban csak lakástulajdon szerepel, amelynek a szerzési ideje már meghaladta az 5 évet. Alkalmazható-e ilyen esetben az a módozat, hogy csak a gazdasági épület értékét tekintjük bevételnek, és mivel meghatározhatatlan a szerzéskori érték, a 75%-át tekintjük költségnek, és ezeket az értékeket valljuk be?

Kérdés: 36 órás alkalmazottunk, aki után minden járulékot (és 1950 Ft ehót) fizetünk, 2008. december 1-jétől egy betéti társaság társas vállalkozója (beltagja) lett. Személyesen a bt. tevékenységében csak olyan mértékben közreműködik, hogy minimális adminisztratív munkát végez, de termelőtevékenységet nem. Jövedelmet nem kap, kell-e esetleg valamilyen adót, járulékot, ehót fizetni-e a bt.-ben (illetve a társaságnak utána)? Ez a kolléga egy kft. végelszámolója is lesz, ahonnan 100 E Ft megbízási díjban részesül majd havonta. (A végelszámoló költségeket a kft. felé nem fog elszámolni.) A végelszámolás alatt lévő kft.-nek milyen járulékokat kell fizetnie utána?

Kérdés: Magánszemély édesapa 3 millió forintot ad gyermekének. Ezen összeg szja-köteles-e, illetve illetékköteles-e? Milyen összegig? Hogy legális legyen a tranzakció, elég, ha csak átutalja a gyermek bankszámlájára, vagy a szülőnek közjegyző előtt kell okiratot készítenie erről, hogy ez mindenképpen megállja a helyét a hatóságok előtt is?

Kérdés: Építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. mezőgazdasági építmény felépítésére vállalkozott. A megbízás tárgya a terményszárító felépítése mellett az is, hogy a kivitelező utat épít a közút és az építmény között a jelenlegi földútnak a közlekedésre alkalmassá tételével. Az út kivitelezése során az építő cég az Áfa-tv. 142. §-át alkalmazza? Mi van abban az esetben, ha nincs földút, hanem telekmegosztással jelölik ki annak a helyét, amelyet azután a kivitelező megépít?

Kérdés: A 3807. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: a 2002-ben örökölt kft.-üzletrész – amely akkor illetékmentes volt – egy része 2008-ban tőkeleszállításhoz kapcsolódóan bevonásra kerül. A cégnek nincs jegyzett tőkén felüli vagyona, a tulajdonosi hányadok aránya nem változik. Keletkezik-e adófizetési kötelezettség annál a magánszemélynél, aki örökölt? (A 2002-ben örökölt üzletrész névértéke 870 E Ft volt. 2008-ban ez 730 E Ft-tal csökken.)

Kérdés: A magánszemély eladja ingatlanát egy lízingcégnek, annak érdekében, hogy azt a saját cégén (kft.) keresztül ugyanezen lízingcégtől visszabérelje (a cégben 50%-os tulajdonos). Az induló lízingdíjat – az ingatlan 20 százalékát – a saját kft. nem pénzmozgással egyenlíti ki, hanem a lízingcég, a lízingbe vevő saját kft. és a volt tulajdonos magánszemély beszámítási megállapodása alapján az eladó magánszemélynek járó vételárból beszámítja a cég önerős fizetési kötelezettségébe. Felmerülhet itt az ajándékozás esete? Valamilyen szempontból aggályos lehet-e az ügylet? Hogyan kell nyilvántartani ezt az ügyletet, ami egyébként valós piaci áron realizálódott?

Kérdés: Cégünk könyveiben kártérítés-követeléseket mutat ki, amelyek befolyására szinte semmi esély nincs. További költségeket nem kívánunk rá fordítani, ezért úgy döntöttünk, hogy kivezetjük a könyveinkből. Elengedett követelésként kell kivezetni? Milyen további adóvonzata van? Kell-e hivatalosan értesítenem a másik felet?

Kérdés: Társaságunk ingatlanértékesítéssel is foglalkozik. Egyik vevőnk felbontotta előszerződését, így 18,5 millió forintot vissza kellett fizetnünk. Vevőnknek 12 millió forint összegű tartozása volt egyik szállítója felé, amelyet úgy kívánt rendezni, hogy írásos nyilatkozatot adott felénk, hogy követeléséből a szállítóját egyenlítsük ki, és részére csak a különbözetet utaljuk át. Társaságunk e megállapodás birtokában egyezséget kötött a vevő szállítójával, mely szerint azonnal és egy összegben fizet az eredeti adós helyett, és ezért a szállító eredeti 12 millió forint összegű követeléséből 1 millió forint engedményt ad. Az így kapott engedményt terheli illetékfizetési kötelezettség?