Kft. átalakulása betéti társasággá

Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulással kapcsolatos jogi szabályok egyrészt a Ptk.-ban (a jogi személyek általános szabályai, a gazdasági társaságok közös szabályai, az egyes gazdasági társasági típusokra vonatkozó előírások között), másrészt az egyes jogi személyek átalakulásáról,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Szerzői jog kimutatása

Kérdés: Egyházi intézményünk felhasználási szerződést kötött digitális tananyag fejlesztésére, valamint felhasználására. A szerződés 10 év időtartamú, határozott idejű, kizárólagos felhasználási jogot enged a felhasználó egyházi intézményünknek. A szerződés szerinti szerzői jogdíj 30%-a a felhasználási jogdíj ellenértéke. A szerzői jogdíj megfizetése számla alapján történik. A teljes szerzői jogdíjat az immateriális javak vagyoni értékű jogok sorra kell könyvelni, vagy meg kell bontani 70-30 százalék arányban, és így elkülönítetten könyvelni a felhasználási díjat a vagyoni értékű jogok között?
Részlet a válaszából: […] A válasznál az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke számviteli törvény szerinti előírásából kell kiindulni. Az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 24.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós irányelvek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Fajtaoltalmi jogdíj

Kérdés: Véleményük szerint a fajtaoltalmi díjat – amit évente fizetünk – melyik főkönyvi számlára kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] A fajtaoltalmi díj mint jogdíj az immateriális javak közé tartozik, a vagyoni értékű jogok között kell kimutatni akkor, ha megfelel a befektetett eszközkénti kimutatás feltételének, azaz a tevékenységet, a működést tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.A kérdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 27.

Szoftverhez tanácsadó igénybevétele

Kérdés: Cégünk új vállalatirányítási szoftvert vezet be. Ehhez a cég külföldi anyavállalatától tanácsadót is igénybe vesz. A megállapodás szerint kb. fél éven keresztül hetente egy alkalommal jön a tanácsadó külföldről. A tanácsadásért díjat nem számítanak fel, azonban minden járulékos költséget cégünknek kell megfizetnie (taxi, szállás, étkezés, repülőjegy). Ezek a járulékos költségek aktiválhatók-e? Az étkezés költségei és annak esetleges adója aktiválható?
Részlet a válaszából: […] A válasz előtt rögzítendő, hogy a repülőjegy árában, illetve a szálloda díjában lévő étkezés (külön általában nem szereplő) költségei kivételével az étkeztetés költségeit az eszköz bekerülési értékében nem lehet számításba venni. Így a tanácsadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 18.

ERP-rendszer bevezetése

Kérdés: Az ERP-rendszerrel kapcsolatosan sokféle véleményt hallottunk, emiatt megbíztunk egy társaságot nettó 5 millió forintért, hogy felmérést végezzen cégünknél: mire van szükségünk, hogyan működnek a folyamatok a társaságunknál, illetve melyik céget és rendszert javasolják, ami a legkisebb átalakítással és zökkenőmentesen vezethető be. Az anyag szeptemberre készül el. Ráaktiválható-e a rendszerre a szakértői felmérés értéke?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem. Az eszköz (az adott esetben a rendszer) bekerülési értékében azokat a tételeket kell számításba venni, amelyek az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolhatók. A kérdés szerinti felmérés valójában a rendszerek közötti választás lehetőségét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Royalty elszámolása

Kérdés: Társaságunk tulajdonában van egy szabadalom használati joga (licence), amelyet értékesíteni szeretne úgy, hogy a használati jog vételára egy összegben kerülne számlázásra és kiegyenlítésre, illetve a használati jog vételára egy meghatározott összeg + royalty. Az első esetben a vételár számlázásra kerül, áfával. A második esetben a royaltyt kell számlázni? Számvitelileg hol kell elszámolni? Áfás? A használati jogot az immateriális javak között mutatjuk ki.
Részlet a válaszából: […] A szabadalom használati jogának értékesítésekor a számlázott eladási árat az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének e) pontja alapján az egyéb bevételek között kell kimutatni (T 311 – K 961, 467), a nyilvántartás szerinti értékét pedig az egyéb ráfordítások közé kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 28.

Talajcsere költségeinek elszámolása

Kérdés: A környezetvédelmi hatóság a társaságot arra kötelezte, hogy a telephelyén a talaj szennyezettségét szüntesse meg, alapvetően talajcserével, a talajszennyezettséget előidéző berendezési tárgyak cseréjével. Hogyan kell ezt elszámolni akkor, ha a telephely már hosszú évek óta a társaság tulajdonában áll, illetve ha a telephelyet most vásárolta, de annak a szennyezettsége csak a vétel után derült ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első feléből az következik, hogy a telephelyen a talajszennyezettség a vállalkozási tevékenység "eredményeként" – hosszabb időszak alatt – keletkezett. Ha a vállalkozó folyamatosan megtette volna a szükséges intézkedéseket, ha rendszeresen elvégezte volna a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.

Alapítás-átszervezés aktivált értékének kivezetése

Kérdés: Társaságunknál 2009-ben jelentős átszervezés történt. Az átszervezés költségeit aktiváltuk, 5 év alatt leírtuk. Az alapítás-átszervezés aktivált értéke az immateriális javak között nulla értéken a mai napig szerepel. Mikor kell, illetve lehet kivezetni a könyvekből a nullára leírt alapítás-átszervezés aktivált értékét?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, amikor annak értéke elérte a nullát, azaz teljesen leíródott.Az alapítás-átszervezés aktivált értékét – az Szt. szerint – terv szerinti értékcsökkenési leírással 5 év vagy ennél rövidebb idő alatt lehet nullára leírni. Ha a számviteli politikában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 24.

Tejkvótarendszer megszüntetése

Kérdés: Az 1234/2007/EK tanácsi rendelet megszüntette a tejkvótarendszert. A változást a számvitelben is rendezni kell. MOSZ-hírlevél szerint 2015. évben a tejkvótával kapcsolatos vagyoni értékű jogokat a könyvekből ki kell vezetni, terven felüli értékcsökkenéssel kell rendezni, amelyet időbelileg nem lehet elhatárolni. A kivezetés tehát a 2015. évi üzleti eredményt rontja. Kérem a véleményüket a leírt elszámolással kapcsolatban. Én egyetértek a MOSZ állásfoglalásával.
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy mi is egyetértünk.A tejkvótával kapcsolatos jogokat az immateriális javak között vagyoni értékű jogként kellett kimutatni. Az Szt. 53. §-a (1) bekezdésének c) pontja alapján terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni akkor, ha a vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 10.
1
7
8
9
27