1374 talált cikk az ingatlan kifejezésre

Kérdés: Az ingatlanbefektetési alap (áfaalany) bérbe adja a háromemeletes épület több irodáját különböző cégeknek és egy magánkórháznak. Amagánkórház egy nagy teljesítményű liftet fog építeni, amivel a fekvőbetegek feljutnak a harmadik emeletre. Hogyan tudja kompenzálni az alap a többi bérlőt, amiért tűrniük kell egy hosszadalmas építkezést? Elképzelésünk szerint a magánkórház kártalanítást fizet, amit az alap "továbbad" a többi bérlőnek. Milyen megítélés alá esik ez az áfa rendszerében? Van-e számlaadási kötelezettség? A lift a magánkórház könyveibe kerül, idegen ingatlanon végzett beruházásként. Ha megszűnik az alap és a kórház közötti szerződés, akkor hogyan kerülhet át az alapba, és mi ennek az áfavonzata? Milyen értéken kerül át?

Kérdés: A Víziközmű Szövetség a Számviteli Levelek 438. számában a 8408. szám alatt – a fenti címen – megjelent válaszunkra tett észrevételt, szakmai véleményt. Az egyik a beszedett hozzájárulások számlázásával (pontosabban: nem számlázásával) kapcsolatos véleményünket kifogásolja, a másik észrevétel pedig a térítés nélküli átadás számlázásához kapcsolódik. Az észrevételeket alátámasztó jogszabályi hivatkozások alaposak. Ezért azokat elfogadva, indokolt, hogy a Számviteli Levelek 438. számában megjelent, hivatkozott válaszunkat korrigáljuk, helyesbítsük.

Kérdés: Társaságunk tevékenységi körén kívül 2020-ban fitneszhelyiség kialakításába kezdett az irodaépületünk egy üres részében. A helyiséget és az edzéshez szükséges eszközöket a társaság munkavállalói és a társaság vendégei munkaidőn kívül, térítésmentesen tudják használni. Ezt a helyiséget a járványveszély megszűnése után kívánjuk megnyitni. A konditerem kialakítása megfelel a pótlólagos beruházásnak. Kérdés, hogy ezt az épületre ráaktiválhatjuk-e, vagy új eszközként kell nyilvántartásba venni? Utóbbi esetben hogyan határozható meg a hasznos élettartam? A Számviteli Levelek 2017. évi 359. számában a 7198. számú kérdés hasonló problémával foglalkozott. Az ott leírtak szerinti adófizetési kötelezettségek és átkönyvelések megfelelnek a 2021. évi törvényeknek?

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos számlázással kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseim:
1. Amennyiben a számla folyamatos teljesítésű, és 2020. évi időszakot számlázok ki 2021. évben, a számla fordított vagy egyenes adózású? (Nem építőipari ágazathoz kapcsolódik.)
2. Amennyiben egy 2020. évre vonatkozó folyamatos teljesítésű számlát helyesbítek, ahol az eredeti számlát fordított adózással állítottuk ki (2020. 12. hónap az eredeti számla kelte), akkor fordított vagy egyenes adózással kell kiállítani a helyesbítő számlát? Ebben az esetben mi a számla teljesítési időpontja?

Kérdés: Az szja-törvény szerint a kifizető köteles a társasház részére az általa fizetett bérleti díj után az adó megállapítására, annak levonására és befizetésére, amennyiben a társasház kifizetőnek minősülő bérlőnek ad bérbe közös tulajdonú ingatlanrészt (üzlethelyiséget). A társasház a bérbeadásról számlát állítana ki online számlázóprogrammal, papíralapú vagy e-számlát. A bérbeadásnál a főszabály szerint jár el az áfatörvény 86. § (1) bekezdés l) pontját alkalmazva. Lehetséges, hogy a társasház az általa kiállított számlán feltüntesse, a törvényi előírásnak megfelelően, a bérleti díjat terhelő, a kifizető által levonandó forrásadó összegét, és a bérlő a forrásadóval csökkentett összeget utalja a társasház, a bérbeadó felé, vagy csak a forrásadó nélküli összeget lehet feltüntetni? Ez utóbbi esetben a bérlő folyószámláján folyamatosan hátralék keletkezik a kifizető által levont forrásadó összegével.

Kérdés: Áfakörös kft. fordított áfa alá tartozó építési tevékenységet végez. Az ezen tevékenységhez tartozó anyagot is ő szerzi be, amelyet a megrendelő részére továbbszámláz. Fordított vagy egyenes adózás szerint kell kiállítani a továbbértékesítésről szóló számlát? Mely esetben kell fordítottan és mely esetben kell egyenes adózással számlázni a megvásárolt anyagot, amelyet továbbszámlázunk a megrendelő felé?

Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?

Kérdés: Kkv-kategóriába tartozó, ipari termelőtevékenységet folytató gazdasági társaság nagyobb léptékű fejlesztést valósít meg: gyártócsarnokot épít, és azt termelőgépekkel berendezi. A fejlesztéshez pályázattal támogatást kap, az összes beruházási érték kb. 40%-os mértékéig. A beruházás megfelel a Tao-tv. 7. § (1) bekezdés zs) pontjában előírtaknak. Taoalap-csökkentésként figyelembe veheti-e a beruházás teljes összegét (a pozitív adóalap mértékéig), vagy a beruházásra fordított teljes összeget csökkentenie kell a kapott támogatással, és csak a különbözettel lehet a társasági adó alapját csökkenteni?

Kérdés: Áfakörös cég tárgyi eszközt vásárolt áfásan, de az áfalevonással nem élt. Amennyiben 60 hónapon belül eladja a tárgyi eszközt, amiről áfás számlát állít ki, arányosítható-e a levonható áfa és milyen mértékben?

Kérdés: Cégünk vett egy ingatlant, amit felújított. Az új ingatlan melletti részt (az ingatlan és a kerítés között) térköveztette, és elkészítette az esővíz-elvezetést. Erről a kivitelező 1 db számlát nyújtott be, egy összegben. Hogyan járunk el helyesen? Mivel a talajhoz kapcsolódik a térkövezés, és a talaj megmunkálásával nem folyik már a víz az épület alá, ezáltal növeljük a telek értékét? És mivel telek, így nem lesz értékcsökkenése. Vagy esetleg, ha kérünk egy módosító számlát, amin konkrétan látszik a térkövezés értéke és külön az esővíz-elvezetés értéke, akkor a térkövezéssel növelhetjük a telek értékét (nem értékcsökken), az esővíz-elvezetés értékével az ingatlan értékét, hiszen azért vezettük el az esővizet, hogy az ingatlan ne ázzon be. (Az ingatlan értéke értékcsökken.) Hogyan járunk el helyesen? A telek vagy az épület értékét növeli a térkövezés és az esővíz-elvezetési munka?