148 cikk rendezése:
81. cikk / 148 Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó
Kérdés: A Számviteli Levelek 154. számában a 3179. számú kérdéshez kapcsolódóan kérdezem: a Tbj-tv. ismeri a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót [4. § e) pontja, 5. § (1) bekezdésének f) pontja]. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozóra is a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó adó- és járulékfizetési szabályai vonatkoznak és melyik paragrafus alapján?
82. cikk / 148 Bérleti díj ehója
Kérdés: A 154. számú Számviteli Levelekben megjelent 3182. kérdésre adott válasz utolsó bekezdésére vonatkozik a kérdésem. E szerint a 14 százalékos eho mértéke nem változik, ha bevalláskor a bérleti díjat összevonás alá eső jövedelmeim között vallom be. Kérem, közöljék pontosan, hogy ezt milyen jogszabály mely paragrafusa mondja ki! Véleményem szerint az összevonás alá eső, járulékalapot nem képező önálló tevékenységből származó jövedelem után 11 százalék ehót kell fizetni, a 14 százalék eho a forrásadós jövedelmekhez kapcsolódik. Ha nem vallok be forrásadós jövedelmet, miért kellene ahhoz kapcsolódó ehót fizetnem?
83. cikk / 148 Minimum- és tényleges járulékalap közötti különbözet könyvelése
Kérdés: A foglalkoztató által 2006. 09. 01-jétől átvállalható tb-járulékokat az 55. számlacsoporton belül az 551., 552. vagy az 559. számlára könyvelnék, vagy nyitnának egy negyedik számlát, a foglalkoztató által átvállalt tb-járulék elnevezéssel?
84. cikk / 148 Munkaviszonyból tagsági viszony (szja-kedvezmény)
Kérdés: 2004-ben alakult vállalkozás 5 évre választott ügyvezetője nem volt tag, munkaviszony keretében látta el feladatát. 2007-ben üzletrészvásárlással taggá vált. Elszámolható-e munkabérként 2009-ig a járandósága, vagy módosítani kell megbízási szerződésre? Jár-e továbbra is az alkalmazotti szja-kedvezmény? Megbízási szerződés esetén milyen járulékokat kell vonni és megfizetni?
85. cikk / 148 Ki nem vett jövedelem járulékainak elszámolása
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik. A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a le nem vont járulékok számviteli elszámolása?
86. cikk / 148 Kedvezményezett a biztosított
Kérdés: A biztosítási szerződés szerint szerződő a társaság, biztosított a társaság munkavállalója, kedvezményezett halálesetben a tulajdonostárs (szintén munkavállaló is), eléréskor a biztosított. A futamidő 5 év, a biztosítási díjat a futamidő elején egy összegben fizették meg. A biztosítási díjat hosszú lejáratú követelésként számolta el a társaság. Eléréskor, az 5 éves futamidő végén ki és hogyan adózik?
87. cikk / 148 Szakképzési hozzájárulás fel nem vett jövedelem után
Kérdés: Egy betéti társaság beltagja a társaság tevékenységében ténylegesen és személyesen közreműködik (tagsági jogviszonyban van). A minimum-járulékalap után megfizeti járulékait, de ténylegesen nem vesz fel jövedelmet. Hogyan történik a ki nem vett jövedelem, a levont járulékok számviteli elszámolása? Kell-e szakképzési hozzájárulást fizetni ezen jövedelem után?
88. cikk / 148 Bérbeadásból származó jövedelem járuléka
Kérdés: A 2959. számú, Bérbeadásból származó jövedelem járuléka című kérdéshez szeretnék még kérdést feltenni. Amennyiben a bérbeadó belföldi magánszemély, és szintén az összevont adóalap részeként kíván ezen jövedelme után adózni, akkor 14 százalék eho-fizetési kötelezettsége ugyan nem keletkezik, de 11 százalékos eho-fizetési kötelezettsége igen?
89. cikk / 148 Vállalkozói járulék alapja átalányadózónál (eva)
Kérdés: Hogyan kell megállapítani a vállalkozói járulék alapját, ha a főfoglalkozású egyéni vállalkozó átalányadózó, és a havi átalányadó alapja nem éri el a minimálbért, de a vállalkozó 80 000 forint járulékalap után fizeti meg járulékait, nem pedig a minimum-járulékalap után? Az egyéni vállalkozó tételes költségelszámolás mellett a minimum-járulékalap után megfizeti a járulékot, de a havi jövedelemkivétje 90 000 forint. Az egyéni vállalkozó az Eva-tv. hatálya alatt adózik, megfizeti a minimum-járulékalap után a járulékot, de a vállalkozói járulék alapjánál mit kell figyelembe venni, a minimálbért?
90. cikk / 148 Minimum-járulékalapnál kevesebb kereset bejelentése
Kérdés: 2006. évben még nem voltunk havi bevallásra kötelezettek, ezért a minimum-járulékalapnál (125 000 forintnál) kevesebbet kereső dolgozóinkat a 06T1031 sz. nyomtatványon bejelentettük az APEH felé. 2007. január 1-jétől havi bevallók lettünk. Be kell-e jelentenünk ezen a nyomtatványon azon dolgozóinkat, akik 125 000-130 999 forint között keresnek, illetve 2007. január 1-jén lépnek be cégünkhöz (131 000 forint fizetés alatt), vagy a 2007. február 12-i bevallással eleget teszünk ezen kötelezettségünknek?
