1111 talált cikk a juttatás kifejezésre

Kérdés: Sütőipari vállalkozás munkába, illetve hazaszállítja azokat a munkavállalókat, akiknek a munkakezdése vagy befejezése azon időszakba esik, amikor nincs tömegközlekedés. Jelen esetben azonban nem lehet csoportos munkába szállításról beszélni, mivel egy-két emberről van szó azonos időben, mivel a munkafolyamatok egymást követő időszakban kezdődnek és végződnek a sütőiparban. Ráadásul különböző helyekről kell őket beszállítani. Kérdésem az, hogy amennyiben a cég biztosítja ingyenesen ezt a szállítást, akkor ez adómentes természetbeni juttatásnak minősülhet-e?

Kérdés: Cégünk internetes honlapján megjelenő hírlevelében akciót hirdetne, mely akció hirdetését a boltban is kifüggesztenénk. A vevőink között azonban vannak magánszemélyek és cégek is. Amennyiben hirdetésünkben azt tesszük közzé, hogy az árut átvevő magánszemélyt ajándékozzuk meg a szaloncukorral (tehát cég esetén a cég alkalmazottját), akkor alkalmazható az Szja-tv. 1. sz. melléklet 8.14. pontja szerinti adómentes természetbeni juttatás?

Kérdés: Cégünk szakképzési hozzájárulásra kötelezett, amelynek háromféle módon tesz eleget: saját munkavállaló képzése, fejlesztés, gyakorlati képzés. Hogyan kell ezeket a tételeket könyvelni és kiszámolni?

Kérdés: A cég személygépkocsikat bérel (tartósan, egész évben), amelyet a dolgozók – változó arányban – munkavégzésre és magáncélra használnak. Minden egyes személygépkocsi után megfizetik a teljes cégautóadót. A dolgozók a vásárolt üzemanyagról számlát hoznak, amelyeket teljes összegükben költségként elszámolunk. Jó ez így? A személygépkocsik bérleti díjának áfáját teljes összegében levonhatjuk? Éves és havi autópálya-matrica vásárlásakor keletkezik-e adó- és/vagy járulékfizetési kötelezettség?

Kérdés: A cég a dolgozók részére megrendeli és kihozatja a meleg ételt. Erről a cég nevére készül a számla. Ebben az esetben hogyan kell elszámolni az étkeztetést? Milyen nyilvántartás szükséges?

Kérdés: Ha a bt.-ben nincs alkalmazott, csak a beltag vállalkozói jogviszonyban, akkor a cégautóadó miatt ugye nem kell munkaadói járulékot fizetni? Kérdésem, hogy ez esetben vállalkozói járulékot kell-e fizetni a cégautó miatt? És ha senki nincs bejelentve a cégbe, mert a tagnak főállása van máshol, akkor a céges autó után a cégautóadón felül csak ehót kell fizetni?

Kérdés: Közhasznú alapítvány az alapító okiratában kitűzött célok elérése érdekében egyetemi hallgatókkal működik együtt (szociális-oktatási, nevelési tevékenységben). Jelenleg a hallgatók részére megbízási díj kerül kifizetésre. Azt szeretném megtudni, hogy lehetősége van-e az alapítványnak, hogy a közreműködő hallgatók részére ösztöndíjat fizessen, amely megfelel az Szja-tv. 3. §-a 72/i) pontjának?

Kérdés: Ha a társaság a saját ingatlant bérbe adja egyik tulajdonosának ingyenesen, akkor erre a természetbeni juttatás szabályait kell alkalmazni? Milyen más vonzata van a cég vagy esetleg a magánszemély oldaláról?

Kérdés: 1994-1999 között saját erős befizetéssel és egzisztenciahitelből történő befizetéssel 700 E Ft névértékű részvényhez jutottam vállalatomnál működő MRP-n keresztül. A saját erős befizetés összege összesen 100 E Ft volt. Különböző kedvezményként kaptam összesen 600 E Ft-ot, így állt össze a 700 E Ft névérték. Az rt. 2007-ben visszavásárolta részvényeimet 700 E Ft-ért, tehát névértéken. Mi az adóköteles jövedelem? Ha adóznom kell a 600 E Ft után, akkor a 25% szja-t a kifizetőnek kellett volna levonnia? Egészségügyi hozzájárulást kell-e fizetni? A kifizetőnek kellett volna levonnia?

Kérdés: Német állampolgár a német testvérvállalat alkalmazottjaként a cégcsoport magyarországi leányvállalatánál dolgozik. Munkabérét, valamint az azt terhelő járulékokat, adókat a német leányvállalat a magyar leányvállalatra átterheli számlában. A német leányvállalat bérel lakást az alkalmazott számára Magyarországon, és a bérleti díjat is továbbszámlázza a magyar leányvállalatnak. Mi a teendője a magyar vállalatnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett munkabérrel, valamint a bérterhekkel áfa szempontjából? Mi a teendője a magyar társaságnak a német vállalat által kiállított számlán feltüntetett bérleti díj áfájával? A német alkalmazott köteles Magyarországon személyijövedelemadó-bevallást benyújtani, mivel 183 napnál többet tartózkodik Magyarországon? A magyar leányvállalat által viselt lakásbérleti díjat hogyan kell kezelni a személyi jövedelemadó szempontjából?