378 talált cikk a kapcsolt vállalkozás kifejezésre

Kérdés: "X" Kft. eszközállományának 90%-a ingatlan. Forgalmi értéke: 100 millió Ft, könyv szerinti értéke: 200 millió Ft. "A" magánszemély 2011 novemberében "X" Kft.-ben 80%-os részesedést szerzett (vagyoni betétek 80%-át megvásárolta). "Y" Kft. eszközállományának 100%-a termőföld (erdő, szántó és művelés alatt lévő területek). Forgalmi értéke: 50 millió Ft, könyv szerinti értéke: 10 millió Ft. "B" magánszemély "Y" Kft.-ben 2011 októberében 90%-os részesedést szerzett. "Z" Kft. eszközállományának 80%-a ingatlan (irodaépületek). Forgalmi értéke: 300 millió Ft, könyv szerinti értéke: 500 millió Ft. "W" Kft. 2011 októberében "Z" Kft.-ben 75%-os részesedést szerzett.
Kérdések: "X", "Y" és "Z" Kft. belföldi ingatlan vagyonnal rendelkező társaságnak minősül-e? "A", illetve "B" magánszemélynek, valamint "W" Kft.-nek kell-e illetéket fizetnie a vagyoni betét megvásárlása következtében? Ha igen, mi ennek a mértéke? Van-e "A" és "B" magánszemélynek – esetleg más – adó- vagy járulékfizetési kötelezettsége? A termőföld "ingatlannak" minősül-e (kiemelten az illetéktörvény szempontjából)? A jelentős ingatlan vagyonnal rendelkező társaságokban történő részesedésszerzést be kell-e jelenteni az adóhatóságnak?

Kérdés: A vállalkozások közötti kapcsolt viszony megállapításánál a féltestvér minek minősül? A családjogi törvény szerint oldalági rokon. A Ptk. nem nevesíti külön a féltestvért, viszont a testvér kategóriába szerintem nem tartozik bele (az a testvér, akinek mindkét felmenője azonos). Összeszámítandó a tulajdonrészük vagy sem?

Kérdés: "Eladó" és "Partner" között eszközhasználatra történő átadásról jött létre szerződés: az "Eladó" jelképes összegű éves használati díjért adja használatba az eszközt annak fejében, hogy a "Partner" X éven keresztül Y mennyiségű terméket vásárol az "Eladó"-tól. Amennyiben a "Partner" teljesíti a feltételeket, akkor a "Partner" jelképes összegért megvásárolja a használatra átvett eszközt. A fenti ügyletet hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzata lehet? Az előbbi "Eladó" meggondolta magát, és a "Partner" részére használatba adott eszközt eladta a "Vevő"-nek azzal a feltétellel, hogy az "Eladó" és a "Partner" között létrejött – előbbi – szerződésből származó jogait és kötelezettségeit is átruházza a "Vevő"-re. Az "Eladó" az eszköz eladásáról áfás számlát állított ki. Ezen ügyleteket hogyan kell elszámolni a számvitelben, és milyen adózási vonzatai lehetnek?

Kérdés: Egy 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő kft. kapcsolt vállalkozási viszonyban van-e az alapító önkormányzatával? Szerződéses viszonyban vannak egymással, és a szerződés alapján 2011-ben teljesítés is történt. Amennyiben kapcsolt vállalkozási viszonyban vannak egymással, a kft.-nek kell-e transzferár-nyilvántartást vezetnie?

Kérdés: Az "A" kft.-ben 50%-ban tulajdonos a férj és 50%-ban a feleség. A "B" kft.-ben 10%-ban tulajdonos az anya és 90%-ban a fia. A "C" (evás) kft.-ben 50%-ban tulajdonos az "A" kft.-ben lévő férj testvére és 50%-ban a "B" kft. 90%-os tulajdonosa. Mindhárom társaságban mindkét tulajdonos ügyvezetőként azonos szavazattal is képviseli a cégeket. Az evás "C" társaság rendszeres tevékenységet végez az "A" és a "B" társaság részére. Az Eva-tv. 5. §-a (2) bekezdésének a) pontja alapján a fenti társaságoknak a kibocsátott számlák általános forgalmi adóval növelt kétszeres összege után kell-e megállapítaniuk az eva alapját?

Kérdés: Cégünk az általa több éve alapított cégnek folyamatosan biztosít tagi kölcsönt. El kell-e számolnunk bevételként az alapított cégnek számlázott kamatokat, és az hogyan befolyásolja a társasági adó alapját? Lehet-e mellőzni a kamat számlázását? Megfelelő-e a kamat elszámolása, ha az az alapkamattal történik?

Kérdés: A bt. a már nem használt eszközét átadná egy kft.-nek, ahol a beltagnak 33%-os üzletrésze van. Ha ingyenesen adná át, milyen adóvonzata lenne? Hogyan történik a számviteli elszámolás mind a bt.-nél, mind a kft.-nél? Az átadásra kerülő eszköz már nullára leírt, de a piaci értéke közel 20 millió forint. A kft. – jelenleg – e nélkül az eszköz nélkül is veszteséges. Így nem tud nyilatkozni. Segítene az, ha mégis tudna árbevételt realizálni? Ha a kft. az eszközzel nem tud mit kezdeni, eladhatja? Ez egyszerű értékesítés? De nem lesz mit leírnia, jól gondolom?

Kérdés: "A" társaságban egy magánszemély 50%-ban tulajdonos, "B" társaságban ugyanez a magánszemély 51%-ban tulajdonos (szavazati jog = tulajdonosi részesedés). A két társaság között közvetlen tulajdonosi kapcsolat nincs. Adhat-e a két társaság egymásnak kölcsönt? Ha nem, miért nem? Ha igen, tagi kölcsönnek minősül-e az ilyen módon adott-kapott kölcsön?

Kérdés: Kapcsolt vállalkozásnak tekintendő-e adóügyi szempontból egy mezőgazdasági őstermelő "A" és egy kft. "B", ha a kft. tulajdonosi szerkezete az alábbi:
"A" magánszemély: 50%.
"A" magánszemély testvére: 50%.
"A" nem ügyvezetője a kft.-nek, és szavazati joga azonos a tulajdoni arányával.

Kérdés: "A" és "B" cég kapcsolt vállalkozások. "A" cég a tulajdonában álló üzemi célú ingatlant műhely és bolt céljára ingyenesen használatba adja "B" cégnek. A Számviteli Levelek 149. számában a 3053. számú kérdésre adott válasz szerint "B" cég az ingatlan használati jogának értékét a rendkívüli bevételekkel szemben aktiválja, majd a rendkívüli bevételt időbelileg elhatárolja, az elhatárolást a használati jog után elszámolt terv szerinti értékcsökkenési leírással azonos mértékben szünteti meg. A használati jog ingyenes átadása szolgáltatásnyújtásnak minősül, így áfaköteles. Az áfát átháríthatja-e "A" cég a "B" cégre? Ha igen, "B" cég levonásba helyezheti-e azt? Milyen bizonylatot kell ehhez kiállítani? A térítés nélküli használati jog átengedését hogyan kell elszámolni? Milyen korrekciók kapcsolódnak ehhez a társasági adóban? És a kapcsolt vállalkozásoknál?