363 cikk rendezése:
221. cikk / 363 Utólag adott/kapott engedmény mértéke
Kérdés: A 2010. 07. 14-én megjelent APEH adózási információk között "Késedelmi kamatot meghaladó mértékű engedmény megítélése a társasági adóban 2010-től" állásfoglalás szerint mind a skontónál, mind az utólag kapott engedménynél hasonló módon kell eljárni, ha a kapott kedvezmény meghaladja a késedelmi kamat mértékét. Társaságunknál mindkét típusú engedmény előfordul, és mindkét esetben előfordul az is, hogy a késedelmi kamatnál nagyobb engedményt kapunk. Társaságunk ad is ilyen engedményeket. Az APEH-közleményben leírtak nem teljesen érthetők számomra. Hogyan is kell 2010. január 1-jétől kezelni a számvitelben és különösen a társasági adónál az engedményeket?
222. cikk / 363 Bérelt lakás a munkavállalóknak
Kérdés: A kft. lakásokat bérel, munkavállalóit itt helyezi el azokon a napokon, amikor munkavégzés van. A munkahely és a lakóhely távolsága, illetve a munkaidő-beosztás miatt nem megoldható a napi hazajárás. Egy-egy lakásban több munkavállaló is lakik. Tekinthető-e munkásszállásnak az ilyen lakás, akkor is, ha a munkáltató nem kér lakbért? Felmerül-e akár a munkáltató, akár a munkavállaló részéről adófizetési kötelezettség?
223. cikk / 363 Magánszemély által nyújtott kölcsönök
Kérdés: A Számviteli Levelek korábbi számai foglalkoznak ugyan az alábbi problémával, de a 2009. és 2010. évekre vonatkozó jogi értelmezés szerinti gyakorlati végrehajtás nem biztos, hogy alkalmazható. A problémánk a következő: Hárman vagyunk testvérek. Az idősebb bátyám kölcsönt adott kamatmentesen nekem – én egyéni vállalkozó vagyok – gép beszerzésére, még 2009. évben. (A törlesztést még 2009. évben megkezdtem, de 2010. évben is folytatom.) Ugyanő a saját kft.-nek ún. tagi kölcsönt nyújtott – szintén kamatmentesen – 2009. évben és 2010. évben is. A harmadik testvéremnek bt.-je van. Ide mint magánszemély adott kölcsönt 1% kamatra szintén 2009. évben. (Megjegyzem, mindhárom esetben a kölcsönt felvevőt visszafizetési kötelezettség terheli.) A kérdés: Az Szja-tv, illetve a Tao-tv. értelmében 2009. évben és 2010. évben a magánszemély, illetve a társaság hogyan adózik? Kit milyen adófizetés terhel?
224. cikk / 363 Nyilvántartás a 22/2009. PM rendelet szerint
Kérdés: A 4767. "Nyilvántartás a szokásos piaci árról" című kérdésre adott válasszal kapcsolatban az észrevételem: Szerintem csak azért, mert kapcsolt vállalkozásokról van szó, még nem jelenthető ki, hogy transzferár-nyilvántartást kell készíteni az érintett cégeknek. Véleményem szerint vizsgálni kell, hogy a kft.-k megfelelnek-e a 22/2009. (X. 16.) PM rend. 1. § (3) bekezdésének b) pontja alapján a mentesülés feltételének vagy sem?
225. cikk / 363 Kapcsolt vállalkozás
Kérdés: Adott egy kft., ahol az "A" tag 50%-os tulajdonos és ügyvezető is. Adott egy másik kft., ahol "A" tag testvére 50%-os tulajdonos, s a testvér felesége is 50%-os tulajdonos. 2010-ben ez kapcsolt vállalkozásnak minősül-e? A második kft. evás.
226. cikk / 363 Tartozásátvállalás
Kérdés: Tartozásátvállalással kapcsolatos jogértelmezésüket kérem aktualizálni. 2010. január 1-jétől a Tao-tv. nem tartalmazza a 7. § (1) bekezdésének ly) pontját és a 8. §-a (1) bekezdésének n) pontját, amely szerint, amelyik társaságtól átvállalták a kötelezettségét, az csökkenthette, amelyik pedig átvállalta, az növelte a társasági adó alapját. Kérdésem, van-e még más adó-, számviteli és illetéktörvénnyel kapcsolatos változás, amely érintheti az ilyen ügyletet lebonyolító kapcsolt vállalkozásokat?
227. cikk / 363 Kapcsolt vállalkozás a Tao-tv. és az Szt. alapján
Kérdés: Hogyan ítélendő meg az alábbi személyek között a kapcsolt viszony társasági adó, számviteli törvény és innovációs járulék tekintetében? A = magánszemély tulajdonolja 86%-ban, középvállalkozás. B = A tulajdonosának a gyermekei a tulajdonosok. C = tulajdonosa A 96%-ban. D = tulajdonosa A 86%-os tulajdonosa 56%-ban. E = tulajdonosa A 16,66%-ban.
228. cikk / 363 Követelés elengedésének illetéke
Kérdés: Az "X" kft. tagi kölcsönt nyújtott a "Z" kft.-nek. ("X" kft.-nek 11 százalék részesedése van a "Z" kft.-ben.) 2010 áprilisában az "X" kft. eladja üzletrészét "H" kft.-nek. Az "X" kft. által 2009-ben nyújtott 1500 ezer forint tagi kölcsönt+kamatát hitellé minősítették az üzletrész eladása után. 2010. szeptember hónapban az "X" kft. és a "Z" kft. megállapodtak, hogy a hitellé minősített tagi kölcsönt az "X" kft. elengedi. Az üzletrész eladása után már nem lesz kapcsolt vállalkozási jogviszony az "X" kft. és a "Z" kft. között. A "Z" kft.-nek kell-e illetéket fizetnie? Be kell-e jelenteni 30 napon belül az APEH-nak?
229. cikk / 363 Érték alatti eladás
Kérdés: A cég gépeit, készleteit a nyilvántartási érték alatt adja el egy másik cégnek. Az eladási ár és a nyilvántartási érték közötti különbözet miatt milyen adómódosító tétel keletkezik az egyik, illetve a másik cégnél?
230. cikk / 363 Kapcsolt vállalkozás családtagok között
Kérdés: Két cégben apa, anya, gyermek tulajdonosok. Egyikük tulajdoni hányada és szavazati aránya sem éri el az 50%-ot, viszont az ügyvezető mindkét cégben azonos, ezért véleményünk szerint a két cég 2009. december 31-ig nem minősül kapcsolt vállalkozásnak, és nem kell transzferár-nyilvántartást készíteni. Az ügyvezető azonossága nem játszik szerepet a kapcsolt minőség meghatározásánál. 2010. január 1-jétől azonban a két társaság kapcsoltnak minősül, mivel a közeli hozzátartozók tulajdonarányait/szavazatait össze kell adni. Jól gondoljuk-e?
