Találati lista:
41. cikk / 59 Garanciális kötelezettség
Kérdés: Társaságunk olyan terméket állít elő, amire garanciális kötelezettséget vállal. A vevőnk 2009. 12. 31-i dátummal ránk terhelt ezzel kapcsolatban költségeket. Meg kell térítenünk egyrészt a hibás termék árát, másrészt egyéb költségeket. A cégek egymás között csak 2010 júniusában tudtak megegyezni, a mi társaságunk kárára. Mivel a számvitel nem kapta meg a terhelő leveleket, így a garanciális kötelezettségekre céltartalékot sem képzett. Kell-e utólag módosítani a 2009. évi beszámolót, és ha igen, akkor milyen módon?
42. cikk / 59 Tárolási veszteség elszámolása
Kérdés: Olajtartalmú napraforgót értékesítettünk 2009-ben. A vevő nem szállította el, csak 2010-ben. Az idegen készletet mi tároltuk a tárolási díj ellenében. Kitároláskor a tárolási veszteség következtében súlyhiány keletkezett. Kell-e a korábban kiszámlázott összeget helyesbíteni a mennyiség és az ellenérték vonatkozásában? Ha igen, milyen teljesítési időponttal? Elszállítás után a vevő bevizsgáltatta az olajtartalmat, amely magasabb értékű lett, mint az értékesítéskor megállapított érték. Hogyan számlázandó ez az úgynevezett bonifikáció?
43. cikk / 59 Kártérítésről számla?
Kérdés: Köteles-e a károsult számlát kiállítani a Ptk. 303. §-ának (1) bekezdése jogcímen megítélt és kifizetett kártérítésről?
44. cikk / 59 Behajthatatlan követelés az evánál
Kérdés: Adott egy evás egyéni vállalkozó. 2007. évben egy kft. részére kiadott cca. 2 500 000 Ft-os számlát. A kft.-t felszámolták. Az egyéni vállalkozás a felszámolóbiztostól kapott egy levelet, hogy a követelése behajthatatlan, és a fennálló tartozást hitelezési veszteségként kell leírni. Az egyéni vállalkozás 2007. évben a kiállított számla után megfizette a 25% evát. Kérdésem, hogy a kifizetett adóval csökkentheti-e az ez évi befizetendő eváját? A törvényben nem találtam erre utaló rendelkezést, viszont 2007. évben a munka elvégzésre került, az eva be lett fizetve, tehát úgy érzem, az adó visszajárna.
45. cikk / 59 Lebontott hőközpont pótlása
Kérdés: A társaság önkormányzati tulajdonú ingatlant vásárolt, amelyen több felépítmény mellett egy társasház is van. A társasház meleg vizét és fűtését egy hőközpontból oldották meg, amely az ingatlanvétel során a társaság tulajdonába került (mind a hőközpont, mind annak épülete). A beruházási tervek megvalósításához a hőközpontot le kell bontani, ezért a társasház kártalanítási igénnyel állt elő. Az adásvételi szerződésben a társaság vállalta, hogy a társasház fűtési problémáját megoldja. Helyes-e, ha kártalanítás címén fizet a társaság a társasháznak? Mivel a társasház nem áfaalany, így nem kell a társaságnak befizetnie az áfát? Elismert költség lehet-e az új hőközpont kialakítása a társasági adó szempontjából?
46. cikk / 59 Jogerőre emelkedett bírósági ítélet könyvelése
Kérdés: 2008 márciusában jogerős bírósági ítélet született, amely alapján tőke, hozzá tartozó késedelmi kamat, illetve perköltség illeti meg cégünket. Mikor és hogyan kell könyvelni ezeket az összegeket? A tőke összegét 2007. évre könyveltem, mivel az korábbi éveket érint, és még a mérlegkészítés időpontja előtt ismertté vált. A perköltséget és a késedelmi kamatot 2008. évre könyvelném.
47. cikk / 59 Szerződés felmondásakor járó összeg elszámolása
Kérdés: A kft. határozott (12 hónapos) felmondási idejű, hosszú távú szerződését felmondták. A felmondási időből 2 hónapot leszámlázott a kft. A fennmaradó 10 hónapos – szerződésben meghatározott – felmondási időre kártérítés jár (tényleges munkavégzés nem történik) a kft.-nek. Hogyan érvényesítse? Számlát kell kiállítania? Vagy a szerződésben szereplő nettó (10 havi) összeg fizetésére kell felszólítania egykori megbízóját?
48. cikk / 59 Kártérítés vagy számlahelyesbítés
Kérdés: Társaságunk 2006. évben értékesítette az üzlethelyiséget, amelyet a vevő megtekintett állapotban vett meg, ezt a szerződésben is rögzítettük. A megtekintett állapot szerint az üzlethelyiségben klímaberendezés volt, amely a bérlő tulajdona volt, amit a bérlő leszerelt és elvitt. A vevő a birtokbavételt követően jelezte, hogy a klíma hiányában kártérítést kér. Társaságunk kifizetné a vevő utólagos követelését. Kérdésünk az, kezelhetjük-e kártérítésként, vagy hibás teljesítés volt? Mi a helyes számviteli és adózási eljárás?
49. cikk / 59 Kártalanítás áfája
Kérdés: A volt állami vállalati üdülő – ma hotel – udvarán 3 db acél olajtartályt telepítettek, így oldották meg az üdülő fűtését. A fűtés korszerűsítésekor a tartályok feleslegessé váltak, azokat kiemelték, és megállapították, hogy környezetszennyezés történt. A határozat szerint a kármentesítéssel érintett ingatlanok tulajdonosai (a hotel is) tűrni tartoznak a kármentesítési munkák végzését. A hotel a munkálatok alatt részlegesen működött. A környezetszennyezéssel végzett kármentesítő tevékenységgel a hotel rendeltetésszerű üzemeltetésével keletkezett károk megtérítése miatt a hotelüzemeltető kárigényt nyújtott be. Egyeztetések után megállapodás született, hogy a kárigény alapján kártalanítással rendezik a hotel üzemeltetőjének a jogos igényeit. A károsult számlát állított ki a kártérítésről, jogosan tüntette fel abban az áfafizetési kötelezettséget?
50. cikk / 59 Térítés nélkül átadott közműfejlesztés illetéke
Kérdés: Amennyiben egy nyomvonalas létesítmény kivitelezése során a nyomvonalat érintő közművek kiváltását is meg kell oldani, akkor a beruházónak a közművek tulajdonosaival kötött kártalanítási szerződés keretében megépített és a közműcégeknek átadott közműszakaszok után keletkezik-e ajándékozásiilleték-kötelezettsége?
