Találati lista:
31. cikk / 59 Mezei leltár értékesítése
Kérdés: A földtulajdonos az általunk bérelt szántóterület haszonbérleti szerződését a lejárati idő előtt felmondta. Az őszi hónapokban több műveletet végeztünk a területen (talajmunka, őszi búza vetése, vegyszerezés stb.). Hogyan számolunk el a tulajdonossal a mezei leltár értékéről? Számlát állítunk ki az elvégzett szolgáltatásokról az áfa felszámításával, vagy kártalanítás címen számlázzuk a mezei leltár értékét? A szerződés megszüntetése egy 5 éves támogatási program utolsó évében történik. Követelhetjük-e az utolsó év támogatási összegének megtérítését, amelyhez nem juthatunk hozzá? Milyen jogcímen, milyen bizonylatolással?
32. cikk / 59 Bonifikáció miatti eltérés számlázása
Kérdés: Olajosnövény-kereskedelemmel foglalkozó társaság 2012 októberében napraforgót értékesített, szerzett be. Novemberben kézhez kapta a magas olajsavtartalom miatt számlázható bonifikációról szóló értesítést. Helyesen jár el a társaság, ha mind a bejövő, mind a kimenő számlái helyesbítő számlák lesznek? A számlán elegendő-e a bonifikáció feltüntetése egy sorban? A helyesbítő számlát milyen időszakra kell könyvelni? Melyik hónap bevallásában kell szerepeltetni?
33. cikk / 59 Kiállított személygépkocsi eltulajdonítása
Kérdés: Az autókereskedő céghez a beszállítója egy nagy értékű, új személygépkocsit helyezett ki, mint "kiállítási többletautót". A számlázás ekkor még nem történt meg. A személygépkocsit – annak ellenére, hogy állandó őrzés alatt állt – ellopták. A lopást követően a beszállító az ellopott személygépkocsiról áfás számlát állított ki az autókereskedő részére. Helyesen járt el? (A kérdező több kérdést is feltett, azokra a válaszban utalunk, az ismétlések elkerülése érdekében.)
34. cikk / 59 Kisajátítási kártalanítás továbbhárítása
Kérdés: A cég tulajdonában álló ingatlanon őstermelő magánszemély által végzett tevékenység tekintetében kisajátítási kártalanításra került sor. A kisajátítási határozatban a kártalanítást nem az őstermelőnek, hanem a cégnek rendelte kifizetni a hivatal, holott a határozat szerint az őstermelő tevékenysége tekintetében is tartalmazott kártételt. Ez azt jelenti, hogy a kártérítést nem a jogosult kapta. A határozat jogerős. Ez esetben helyes-e az, ha a cég számla alapján megtéríti az őstermelő kárát, és azt az egyéb ráfordítások között számolja el? Áfaköteles? Az őstermelőnél ilyen esetben lehet-e alkalmazni a kisajátítási kártalanításra vonatkozó szja-mentességet?
35. cikk / 59 Biztosító térítésének elszámolása
Kérdés: A kft. munkavégzés során véletlenszerűen kárt okozott egy harmadik személynek, egy föld alatti szivattyú rongálódott meg. A károkozást a kft. elismerte, az eseményről 2011 decemberében jegyzőkönyv készült. A károkozás költsége elszámolható-e 2011. évre? Az okozott kárt 2012 januárjában kifizettük, számla nem készült. A kft.-nek van felelősségbiztosítása. A biztosító várhatóan csak egy folyamatban lévő per végén fizet. Ha a mérlegkészítés időpontjáig fizet, elszámolható 2011. év javára? Ha csak bírói végzés van a birtokunkban, az alapján elszámolható egyéb bevételként 2011. év javára?
36. cikk / 59 Záloghitel közvetítése
Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
37. cikk / 59 Kártérítés áthárítása
Kérdés: Cégünk a termékeit magyar fuvarozóval szállíttatja Közösségen belüli vevői részére. A vevő jelezte, hogy az áru egy része átázott, ezért kártérítést kér tőlünk. Mivel a fuvarozási szerződésben úgy állapodtunk meg, hogy az áru átvétele után a fuvarozó felelős az áruért, így a kártérítés összegét át kívánjuk hárítani. Ha jól tudom, a kártérítésről számlát nem lehet kiállítani. Milyen bizonylattal tudom alátámasztani a folyamatokat?
38. cikk / 59 Dolgozónak fizetett kártérítés társasági adója
Kérdés: Társaságunk üzemi baleset miatt vagyoni és nem vagyoni kártérítést fizetett volt dolgozónk hozzátartozójának. A kártérítés összegét a felek egyezsége alapján állapították meg és fizették ki. Meg kell-e növelnünk a társasági adó alapját ezzel az összeggel?
39. cikk / 59 Bányaszolgalmi jog elszámolása
Kérdés: Árverésen vásároltam ingatlant. Utána bányaszolgalmi jogot alapítottak, és megítéltek határozatban 2,5 millió forint kártalanítást. Kérdésem: a kártalanítás milyen bevétel, könyvelnem kell-e a telek értékcsökkenését?
40. cikk / 59 Határidőn túli lemondás
Kérdés: Egy hotel esetében hogyan kell kezelni számlázási, számviteli és adózási szempontból azt az esetet, amikor a vendég lefoglalja a szállást, de az adott határidőn túl mondja vissza a foglalást? A lemondás pénzben kifejezett értéke egy éjszaka szállásdíjának felel meg. Milyen megnevezést írhat a számlára a hotelt üzemeltető kft.? Ha áfakörös, akkor 25% vagy 18%-os áfával kell számolni a lemondás értékét? Minek minősül a szobalemondás adójogi szempontból? Hogyan kezeljük a számvitelben?
