936 talált cikk a kedvezmény kifejezésre

Kérdés: A kft. kedvezményezett átalakulás keretében zrt.-vé alakul. Tulajdonosai: egy magánszemély és egy társaság (ennek a társaságnak is tulajdonosa a magánszemély). A kft. tulajdonosai megállapodnak abban, hogy a tulajdoni hányadaikat megváltoztatják: a magánszemély tulajdoni hányada a kft.-ben 99%, a zrt.-ben 23% lesz, a társaságé 1%-ról 77%-ra emelkedik. Adó- és illetékmentes-e a megszűnő részhez tartozó saját tőke feletti vagyonnövekedés? Mit és hogyan kell könyvelni a befektető társaságnál?

Kérdés: Cégünk kis- és középvállalkozás, 2005. 01. 01-jei besorolása óta folyamatosan kisvállalkozásnak minősült. Foglalkoztatotti létszámunk 2013. évben meghaladta az 50 főt, és folyamatosan meg is fogja haladni, de a 100 főt nem fogja elérni. Mérlegfőösszegünk 43 millió euró marad, nettó árbevételünk se éri el az elkövetkezendő években a 43 millió forintot. Nincs a cégnek se partnervállalkozása, se kapcsolt vállalkozása. Ha 2013. és 2014. évben a fenti mutatókat nem érjük el, de a foglalkoztatottak éves átlagos statisztikai állományi létszáma mindkét évben 50 fő felett lesz, akkor a 2015. 01. 01-jei minősítéskor már középvállalkozásnak fogunk minősülni?

Kérdés: Társaságunk az 1996. évi LXXXI. törvény (Tao-tv.) 22/C. §-ának (1) bekezdése alapján látványcsapatsport-támogatást adott a helyi Torna Cluboknak. Az országos sportági szakszövetség határozatában az adott támogatási összeg egy százalékát a Nemzeti Sport Intézet elkülönített bankszámlájára kellett utalni. Ez az egy százalék alapja-e a fenti rendelet alapján igénybe vehető adókedvezménynek?

Kérdés: Számos észrevétel érkezett a Számviteli Levelek 282. számában az 5790. számú kérdésre adott válaszhoz kapcsolódóan. Valamennyien a NAV 3002/2013. útmutatójában foglaltakra hivatkoztak, mely szerint "nem minősül készpénzfizetésnek, ha a fizetés következményeként legalább az egyik félnél megvalósul a bankszámla-jóváírás vagy -terhelés". Ennek az ellenkezőjét állítja a válasz.

Kérdés: Ha egy nyrt. munkavállalói részvényesi program keretében juttat a munkavállalóinak részvényben kifejezett jutalmat, akkor annak mikor és milyen adói vannak a munkavállalók, illetve a munkáltató oldaláról? A részvényeket a munkavállalók által választott banknál vezetett számlára transzferálják át. Ha nem munkavállaló magánszemélynek is juttat részvényt, akkor milyen adókkal kell kalkulálni?

Kérdés: Bérelt ingatlanon végzett beruházás esetén, amennyiben a bérbeadó és a bérlő megállapodnak abban, hogy a bérlő által elvégzett beruházás összegével egyező értékű, a havi bérleti díjakban (pl. 20 hónap alatt) számlában adott kedvezményként (például a szerződéses bérleti díj 50 százaléka) elismeri a bérbeadó a beruházás értékét, valamilyen hányadát, miként alakulnak az ezen tárgykörben adott válaszok? Azaz a bérbevevő tárgyi eszközként nyilvántartásba veszi a bérelt ingatlanon végzett beruházást teljes összegében, innen számolja az értékcsökkenést? Ugyanakkor a bérbeadó árbevétele a jelzett időszakban csak a kedvezménnyel csökkentett összegű lesz? Helyes ez a megoldás?

Kérdés: Kedvezményes átalakulással egy cégből kiválással öt cég lett. Amelyből a kiválás történt, könyvvizsgálatra kötelezett volt. A kiválás után mind az öt céget könyvvizsgáltatni kell, vagy csak azt, amelyik a bevételi értékhatárt túllépi?

Kérdés: A mobilszolgáltató társaság a flotta keretén belül 30-40 hívószámot, előfizetést tart fenn a saját alkalmazottak, alvállalkozók, üzleti partnerek számára. Az alkalmazottak részére rendelkezésre áll a tételes híváslista, a céges és a magánhívások elkülönítése, az alvállalkozók felé a teljes költséget leszámlázza a társaság. Maradhatnak-e az alvállalkozók a szerződésbontás, illetve az alkalmazottak kilépésük után a flotta részesei? A kérdező nem tartja jogosnak, mivel a flotta jelentős kedvezményt biztosít a flotta részesei számára. A céghez számlázott, majd továbbszámlázott tételek nem a cég érdekében merülnek fel.

Kérdés: A Tao-tv. alábbi bekezdését nem tudom értelmezni: "8. § (1) Az adózás előtti eredményt növeli...
v) a (6) bekezdésben, valamint a 7. § (19) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az átlagos állományi létszám előző adóévhez viszonyított csökkenése és a megelőző adóév első napján érvényes havi minimálbér adóévre számított összege szorzatának 20 százalékkal növelt összege, de legfeljebb a 7. § (1) bekezdésének y) pontja alapján igénybe vett kedvezmény 20 százalékkal növelt összege, azzal, hogy nem kell az igénybe vett kedvezmény összegébe beszámítani a foglalkoztatottak átlagos állományi létszámának csökkenését megelőző negyedik adóévben vagy azt megelőzően az adózás előtti eredmény csökkentéseként figyelembe vett összeget..." A cég átlagos állományi létszáma az elmúlt években a következőképpen alakult: 2012 – 6,27.
1. -2011 – 8,90, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel nem lett elszámolva, mivel az előző évi az 5 főt meghaladta.
2. -2010 – 7,08, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
3. -2009 – 4,00, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
4. -2008 – 3,57, a 7. § (1) bekezdés y) pontja alapján adóalap-csökkentő tétel el lett elszámolva.
Kell-e a 2012. évre adóalap-növelő tételt elszámolni, és ha igen, mennyit?

Kérdés: Vannak olyan munkavállalók, akiknél a munkabérek nettó megőrzésének kedvezményét, valamint a Start program kedvezményét is igénybe lehetett venni 2012. év folyamán. Sok esetben a szociális hozzájárulási adó negatív lett, ezért visszaigényelhető adóvá vált. Ez esetben az így kapott kedvezményt hogyan kell könyvelni?