Egyéni vállalkozó és az adójóváírás

Kérdés: Az egyéni vállalkozó eddig járulékfizetése után kedvezményt vehetett igénybe éves bevallásánál, személyi jövedelemadójánál. Ebben az évben ez a kedvezmény megszűnt. Zavaró az, hogy az adójóváírás a Szja-tv. 33. §-ának (1) bekezdése szerint a megszerzett bér 18%-a, az (5) bekezdése az értékhatár megállapításánál az egyéni vállalkozói kivétet és vállalkozói osztalékalapot veteti figyelembe. Vagyis járna az egyéni vállalkozónak is adójóváírás? Az Adókódex sem erre, sem a 34. § (adóterhet nem viselő járandóságok adójának levonása) értelmezésére nem ad magyarázatot.
Részlet a válaszából: […] A 2004. évben sem változott az a szabály, hogy amagánszemély munkaviszonyából származó bérjövedelme után érvényesíthető azadójóváírás, feltéve hogy a magánszemély adóbevallásában bevallott vagy azadóbevallást helyettesítő elszámolásban elszámolt éves összes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Adókedvezményi jövedelemkorlát

Kérdés: Az adókedvezményi jövedelemkorlát meghatározásánál, például a 6, illetve 6,5 M Ft összegbe az osztalékból származó jövedelem beleszámít-e?
Részlet a válaszából: […] ...adókedvezményi korlátra vonatkozó éves összes jövedelembebeletartozik az adóbevallás alá eső, összevont adóalapba tartozó és különadózójövedelem, így a bevallásra köteles osztalék is beletartozik az éves összesjövedelembe, de nem tartozik bele a 2005. évtől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 3.

Juttatás nem biztosított magánszemélynek

Kérdés: Nem biztosított magánszemélynek milyen esetben lehet természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...2005. évtől nem lesz összevonás alá eső jövedelme amagánszemélynek, ha munkaviszonyon, megbízási jogviszonyon kívül ingyenesenvagy kedvezményesen kap terméket vagy részesül szolgáltatásban, akkor sem, ha ajuttatás nem adómentes, mert az Szja-tv. kimondja, hogy ilyenkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Azonos feltételekkel történő juttatás

Kérdés: Változik-e 2005-ben a minden munkavállalónak azonos feltételekkel történő juttatásra vonatkozó adózási szabály?
Részlet a válaszából: […] ...egyik lehetőségeként azt hagyta meg, hogy csak a valamennyimunkavállaló részére azonos feltételekkel és módon, ingyenesen vagykedvezményesen adott termék vagy szolgáltatás révén juttatott adókötelesbevétel minősülhet természetbeni juttatásnak. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Belső szabályzat alapján történő juttatás

Kérdés: Belső szabályzat alapján hogyan lehet a 2005. évtől természetbeni juttatást adni?
Részlet a válaszából: […] ...juttatási lehetősége, ha több munkavállaló részére kollektívszerződésben rögzítetten, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagykedvezményesen ad terméket vagy nyújt szolgáltatást, úgy azonban, hogy ajuttatásra jogosultak körét a kollektív szerződésben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Kamatkedvezményből származó jövedelem

Kérdés: Pénzintézet jegybanki alapkamattal egyező kamatra vagy az alatt ad hitelt (pl. deviza alapján refinanszírozott) saját dolgozóinak, akik egyben ügyfelei is. Van-e ennek adóvonzata és mennyi?
Részlet a válaszából: […] ...keletkezik adófizetési kötelezettség.Általában nem erről van szó, mert jellemzően jegybanki alapkamat fölött adnakhitelt, tehát ott kamatkedvezmény címén a magánszemélyeknél munkaviszonybólszármazó jövedelem keletkezik, ha a saját dolgozó kapja a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. január 20.

Kapott osztalék (eva)

Kérdés: Az Szja-tv. szerinti adókedvezmények érvényesíthetőségéhez kapcsolódó jövedelemhatárba beszámít-e az Eva-tv. alá tartozó kft.-től az eva alatt felvett osztalék összege?
Részlet a válaszából: […] ...adókedvezmények érvényesíthetőségére vonatkozó jövedelembe nem tartozik bele az Eva-tv. hatálya alá tartozó kft.-től felvett osztalék. Az eva alatt keletkezett osztalékot az osztalék utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség nem terheli. Ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.

Gazdasági társaság átalakulásához kapcsolódó adózás I.

Kérdés: Átalakulás előtt a társaságnak 2 jogi személy és 1 természetes személy a tulajdonosa. Az átalakulás (kiválás) során a jegyzett tőkéből 40 millió átkerült az új társaságba, és az átalakulással egyidejűleg az egyik tulajdonos kft. 20 millió forintnyi jegyzett tőkét és a rá jutó tőke- és eredménytartalékot kivonta (tőkeleszállítást hajtott végre). A magánszemély tulajdonos maradt az átalakuló, tevékenységét folytató társaságban. Az új társaságnak csak jogi személy tulajdonosai vannak, az új társaságba az eredmény- és a tőketartalék arányos része átkerült. Hogyan alakul az átalakulás során az egyes tulajdonosok adófizetési kötelezettsége? A kivont, illetve az átvett eredménytartalék miatt kell-e az adóalapot módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...venni.A kérdésben leírt átalakulás – a megadott információk alapján – nem minősíthető a Tao-tv. 4. §-ának 23/a. pontja alapján kedvezményezett átalakulásnak. Így a magánszemélynél az szja-fizetési kötelezettség közvetlenül nem kapcsolódik az átalakuláshoz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Értékpapír-juttatás számviteli elszámolása

Kérdés: 2003-tól az értékpapír-juttatás jogcímét a juttató és a kedvezményezett között fennálló jogviszony határozza meg. Ennek alapján, amennyiben az értékpapír-juttatás kedvezményezettje a munkavállaló, a munkaviszonyból származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell az adófizetési kötelezettség megállapításánál alkalmazni. Hogyan kell ezt a számviteli előírások alapján elszámolni?
Részlet a válaszából: […] A hatályos számviteli előírások alapján, mivel a KSH-nak a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatója alapján a munkavállalóknak juttatott értékpapírok értékét nem lehet keresetnek tekinteni, azt a személyi jellegű egyéb kifizetések között kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 25.

Fejlesztési tartalék igénybevétele könyvelés nélkül

Kérdés: 2002. évben a kft.-nél a társasági adó elszámolásánál fejlesztésitartalék-kedvezményt vettünk igénybe, azonban elmulasztottuk könyvelni. A fejlesztés 2003-ban megtörtént. Jogos volt-e a kedvezmény igénybevétele? Kell-e önellenőrzéssel módosítani a társasági adót? A tőkeszerkezet változása miatt a közzétételt meg kell-e ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...kell önellenőrzés keretében korrigálni, hanem a 2002. évi társaságiadó-bevallást, mivel jogszerűtlen volt a fejlesztésitartalék-kedvezmény 2002. évi igénybevétele, hiszen nem teljesültek annak előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. november 11.
1
70
71
72
90