109 talált cikk a késztermék kifejezésre

Kérdés: Társaságunk főtevékenysége növénytermeltetés és -feldolgozás. A termelőktől felvásárolt termelői szárított növénylevelet társaságunk a vevőink igénye szerint feldolgozza, és az előállított saját termelésű készterméket a vevők részére értékesíti. A szükséges alapanyag biztosítása érdekében társaságunk termesztési és felvásárlási szerződést kötött romániai termelőkkel és a tulajdonukban álló termelői csoport – Romániában bejegyzett és működő – vállalkozással, hogy társaságunk részére növényt termeljenek Romániában. Társaságunk a termesztéshez szükséges jelentős értékű vetőmagot (melynek beszerzésével kapcsolatban társaságunkat áfalevonási jog illette meg) térítésmentesen biztosítja a termelők részére azzal, hogy aki nem használja fel az átadott vetőmagot a leszerződött terület beültetésére, annak a fel nem használt vetőmag kiszámlázásra kerül a termelői csoporton keresztül közösségi értékesítés keretében. A termelők által megtermelt és megszárított növénylevelet felvásároljuk. Véleményem szerint: A fenti ügylet keretében a leszerződött terület beültetésére felhasznált vetőmag tekintetében egyfajta bérmunka valósul meg. Társaságunk a térítésmentesen átadott vetőmag értékét anyagköltségként számolja el, ami részét képezi a felvásárolt növényből előállított késztermék önköltségének. A térítésmentes vetőmagátadás vállalkozási célból és tulajdonjog-fenntartással valósul meg, így ez nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek. Következésképpen, az átadott és felhasznált vetőmag értéke után társaságunknál nem keletkezik áfafizetési kötelezettség, és nem kell társaságiadó-alapot sem módosítani.

Kérdés: USA-importalapanyagból előállított készterméket vissza kellett vonni a kereskedelmi forgalomból minőségi kifogások miatt. Az alapanyag visszaszállításra kerül az USA-ba. Az alapanyagot az eredeti áron számlázza vissza a gyártó? A felmerült költségeket (gyártás, kiszállítás, visszaszállítás, kibontás, újbóli becsomagolás, kiszállítás az USA-ba stb.) milyen jogcímen és esetleg milyen áfamértékkel kell számláznia, hogy ezek költségei megtérüljenek a magyar gyártónak?

Kérdés: Ügyfelem egy külföldi gazdasági társaságban kíván tulajdonjogot szerezni tőkeemeléssel. A tőkeemelést késztermék apportálásával biztosítják. A megállapodásuk szerint az apportként kezelt késztermékeket egy éven belül kell kiszállítani, külön ütemezés szerint. Az apportálás alapelszámolása: T 17 – K 981 és T 881 – K 26. Itt előbb lesz a bejegyzés, mint az apport rendelkezésre bocsátása. A cégbejegyzéssel egyidejűleg hogyan kell könyvelni? Mikor lehet a 881. számlán elszámolni, ha nem történik meg egy tételben az átadás? Mikor keletkezik az áfafizetési kötelezettség?

Kérdés: Kis forgalmú kft. hús és húskészítmények kiskereskedelme mellett húsfeldolgozással, -tartósítással, húskészítmények előállításával is foglalkozik. A termék előállításához beszerzett alapanyagokat anyagköltségként (az 511. számlán), az értékesítéshez beszerzett termékeket az eladott áruk beszerzési értékeként (elábéként a 814. számlán) számolja el. Év közben a készletszámlákra nem könyvelünk. Év végén a leltár alapján történik a készletre vétel. Év közben a saját előállítású termékeket kell-e könyvelni? A költség a beszerzéskor vagy az értékesítéskor jelenik meg? A 6-7. számlaosztályt nem használják. Az előállított saját termelésű termék 1-2 nap alatt elfogy (a kis mennyiség miatt).

Kérdés: Tekinthető-e tárgyi eszköz saját vállalkozásban történő előállításának a tisztán alvállalkozók bevonásával létesített tárgyi eszköz? Társaságunk szénhidrogén-kitermeléssel foglalkozik. A kitermeléshez szükséges kutak létrehozásához szükséges anyagokat részben az alvállalkozók biztosítják, részben társaságunk szerzi be. A kutakat az alvállalkozók építik fel a társaság más alvállalkozói által kijelölt, lefúrt, a mérések alapján várhatóan szénhidrogént rejtő furat körül. A társaság sem saját eszközökkel, sem saját munkavállalókkal nem rendelkezik.

Kérdés: Társaságunk ingatlanfejlesztéssel foglalkozik. Vállalkozási szerződéseket kötünk tervező cégekkel látványtervek, projektspecifikációk elkészítésére. A szerződésben az elkészített tervek szerzői jogát kizárólagosan és korlátlan felhasználásra a vállalkozó rendelkezésünkre bocsátja. Hogyan tudjuk elszámolni a beérkezett számlákat akkor, ha külön kerül számlázásra a vállalkozási díj és a jog, valamint akkor, ha azokat egyben számlázza? Ha nincs külön számlázva, hogyan határozható meg a szerzői jog értéke?

Kérdés: A kft. – egyik tevékenységi körének megfelelően – fa alapanyagból raklapokat gyárt. Megvásárol rosszabb állapotú raklapot is, amelyet felújít vagy teljesen szétszed, és újra összeépít. Az összes raklapot értékesíti. Mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Társaságunk műanyag alkatrészeket gyárt. A megrendelő a termékek minőségének a megóvása érdekében a szállítást egyedi ládákban írja elő. Ezek a ládák általában a projekt teljes futamidejét kiszolgálják, ami 4-5 év. A ládák beszerzése egyszerre, a projektindítást megelőzően történik. Ez általában 5-7 millió forintos befektetés. A ládák egyedi értéke nem több 4-5 eurónál. A ládákat rendszeresen leltározzuk. A termék darabárának kalkulációjakor ezen ládák költségeit figyelembe vettük. Ebben az esetben mi a helyes számviteli elszámolás?

Kérdés: Német anyacég magyar leányvállalata elektronikai termékeket állít össze bérmunkában. Az anyacég idehozza az alkatrészeket, és itt összerakják, majd a készterméket kiszállítják Németországba. Ahhoz azonban, hogy a késztermékeket ki lehessen szállítani, a leányvállalat Magyarországon is vásárol anyagot, amit szintén beépít, de egy az egyben kiszámláz az anyacégnek. Tehát a leányvállalat egyszer kiszámlázza a bérmunkadíjat, másrészt a megvásárolt pluszalapanyagot, amit a német anyacég külön megfizet. Kérdésem, mindkét eset szolgáltatásnak minősül? A számlán Közösségen belüli szolgáltatásnak kell szerepelnie?

Kérdés: Az általunk könyvvizsgált társaság európai uniós forrásból finanszírozott támogatási szerződést írt alá. A támogatási szerződés alapján előleget utaltak ki. A támogatási szerződés melléklete részletesen tartalmazza, hogy milyen költségeket lehet a pályázat terhére elszámolni. A támogatás terhére elszámolható, a tárgyévben (2009-ben) felmerült költségek jelentősek. A társaság eredményét jelentősen torzítják, amennyiben a támogatás nem kerül elszámolásra. A társaság a felmerült költségeit analitikával alátámasztja, hozzá tudja rendelni a támogatási szerződés mellékletét képező kimutatás megfelelő soraihoz. A társaság azonban a mérlegkészítés időpontjáig nem adta le az elszámolását, így nem áll rendelkezésre az elszámolás elfogadásának a visszaigazolása. Így nem tudja az Szt. 77. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerint a támogatást egyéb bevételként elszámolni, a ténylegesen felmerült költségeket ellentételezni. Az Szt. 4. §-a lehetőséget ad a törvény előírásaitól való eltérésre. Az előbbiekben ismertetett körülmények mérlegelése alapján könyvvizsgálói nyilatkozattal lehetséges-e, illetve indokolt-e a számviteli törvény tételes előírásaitól való eltérés?