2051 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Adott egy kft., amely saját egyedi termékeket hoz létre. A létrehozott termékekhez anyagot is felhasználnak. Egy 1 évvel ezelőtt létrehozott termékkel kapcsolatosan úgy dönt a cég, hogy átsorolja a tárgyi eszközök közé, és bemutató darabként fog üzemelni. Jelen tárgyi eszköz így saját vállalkozásban létrehozott beruházásnak minősül, aktiváláskor a fordított adózás szabályai szerint az áfa megfizetésre és levonásra kerül. A Htv. 52. § (37) bekezdése szerint nem számolható el anyagköltségként a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési értéke. Az a kérdés, hogy a most tárgyi eszközzé átsorolt saját termelésű készlethez korábban kapcsolódó anyagköltséggel kapcsolatosan hogyan kell eljárni? Önellenőrizni kell az előző évi iparűzésiadó-bevallást? Vagy meg lehet tenni azt, hogy az idei bevallásban csökkentem az átsorolt eszközhöz kapcsolódó anyagköltséggel az összes anyagköltséget?

Kérdés:

Partnereinkkel kötött bérleti szerződésében (helyiségbérlet és a kapcsolódó közüzemi díjak elszámolása), amennyiben a szerződés nem tér ki arra, hogy a bérleti időszakhoz mely korábbi közüzemi díj kapcsolható, a partnereink szabadon, a közüzemi díjak beérkezésének vagy kiegyenlítésének függvényében számlázhatják részünkre a közüzemi díjakat? Ezen esetekben szükséges-e feltüntetni, hogy melyik havi bérleti díjhoz kapcsolódik a közüzemi díj, valamint szükséges-e az egyes közüzemi díjak elszámolási időszakának feltüntetése a partner által befogadott a számlákon?
Például: 2025. 09. havi bérletidíj-számla (kelte 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 11. 03.) kiállítását követően partnerünk külön számlán számlázta az alábbi hivatkozások feltüntetésével a közüzemi díjakat: gázdíj 2025. 06. 19. – 2025. 07. 15.; áramdíj: 2025. 08. 01. – 2025. 08. 31.; teljesítési időszak: 2025. 09. 01. – 2025. 09. 30.; a számla kelte: 2025. 10. 03.; fizetési határidő, áfateljesítés dátuma: 2025. 10. 18.
Elfogadható-e a fenti számlázási módszer, vagy más dátumokkal szabályos a számlák kiállítása? További kérdés, hogy a közüzemi díjakat
– a számviteli elszámolásban, mint a bérleti díj járulékos költségét bérleti díjként kell könyvelni, vagy energiaköltségként számolandó el;
– a főkönyvi dátum a tényleges fogyasztási időszak vagy pedig a bérleti díj időszaka, amelyre a számla megküldésre került?

Kérdés: Egy holland cég társaságunkat az alábbi munkára kérte fel: a cég leszállít társaságunkhoz termékeket, amelyeket nekünk át kellene címkézni. Nyomdaként működünk, így le tudjuk gyártani az öntapadó címkét, de az átcsomagolásra szerződnénk egy másik magyar vállalkozással. A termék a másik céghez érkezne, mi odaszállítanánk a címkéket, majd onnan átcímkézés után visszaszállításra kerülne a holland társasághoz. A munkáról, illetve a címkéről mi számlázunk a holland cég felé. A számlázás a két magyar cég között, illetve a holland társaság felé történne. Mit kell számlázni (címke és bérmunka, vagy csak bérmunka) és milyen áfával?

Kérdés: Az önkormányzat a pályázati forrásból megépített ingatlant vagyonkezelésbe adja egy fenntartása alatt álló intézménynek. Az intézmény a következőképpen könyvelt: bruttó érték T121/K412, értékcsökkenés T412/K129, átvett támogatás T412/K44 (Halasztott eredményszemléletű bevételek). A következő években a számviteli törvény szerint számolja el a halasztott bevétel feloldását, tehát az elszámolás már nem érinti a 412. Nemzeti vagyon változást. (Értékcsökkenés: T56/K129, halasztott bevétel feloldása: T44/K92 Támogatások bevétele.) Helyesen jár el az intézmény?

Kérdés: Egy kivaadózású cég esetén többletkészlet keletkezett (fellelt készlet), a vállalkozás könyveiben nem szerepel (eredete: felszámolt cégtől megvásárolt készlet nem került a könyvekbe, nem szerepelt az átadás-átvételi jegyzőkönyvben). Számviteli elszámolásnál egyéb bevételként könyveljük, az elhatárolás (a törvényben eszköz fogalom van) ez esetben kötelező? Nem módosítja a kivaadóalapot?

Kérdés: Egy kft. a havi minimálbérnek megfelelő hallgatói munkadíjat utal duális képzési program keretében a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatott munkavállalójának. Elismert költség lesz-e a kft.-nek (Tao-tv. hatálya alatt áll) a kifizetett összeg, és hová könyvelendő?

Kérdés: Egy társaság visszafizetési kötelezettség nélkül, véglegesen adott át 10 millió Ft pénzeszközt egy másik belföldi vállalkozás részére. A juttatásban részesülő vállalkozás a taobevallását követően a pénzeszközt átadó vállalkozásnak nem tudott nyilatkozatot adni arról, hogy az adózás előtti eredménye, adóalapja e juttatás nélkül sem negatív, és az erre a bevételre jutó társasági adót megfizette, mivel az adózás előtti eredménye 4 millió Ft veszteség volt, így csak a 6 millió Ft után fizette meg az adót.
Kérdésem a következő lenne:
1. A nyilatkozat hiányában a juttató félnek a véglegesen átadott pénzeszköz teljes, adóévben fizetett (10 millió Ft) értékével kell a társaságiadó-bevallás összeállításakor megnövelni az adózás előtti eredményt, vagy csak azzal az összeggel (4 millió Ft), ami után nem adózott a juttatásban részesülő vállalkozás?
2. Amennyiben a juttató félnek a teljes, véglegesen átadott pénzeszközzel meg kell emelni az adóalapját, úgy a juttatásban részesülő fél csökkentheti az egyéb bevételek között elszámolt kapott pénzeszköz értékével a taoadóalapot (kettős adózás elkerülése végett)?

Kérdés: A kezelt vagyonnak része lett egy ingatlan is. Hasznosítás (bérbeadás) nem történik, az ingatlan befektetési célokat szolgál. Mivel a kezelt vagyon taoalany, szükséges-e figyelemmel lenni az ingatlannal rendelkező társaság szabályaira, bejelentési kötelezettségeire? Továbbá, jól értjük-e, hogy a fogalom kivaalany társaságok esetén nem értelmezhető?

Kérdés: Havi taoelőleg fizetésére köteles vállalkozásba beolvadt egy, a beolvadásig kivás vállalkozás. A Tao-tv. 26. § (3) bekezdése alapján a jogutódnak előlegbevallást kell beadnia. A jogutód nem lesz kivás. Saját eddigi taoelőlegén túl mekkora összeggel emelje meg a már vallott előleget az előírt időszakra? Figyelembe véve a 26. § (13) bekezdését, ami nem utal a fenti helyzetre, és negyedéves előlegbevallást és -fizetést ír elő. Ha igen, akkor az ott megjelölt 60 nap is alkalmazandó, és a jogutód adott negyedévébe kell beépíteni?

Kérdés:

Kihelyezett taggyűlést tart egy kft., a rendezvényen a tulajdonosok vesznek részt, a tulajdonosok egy része egyúttal munkavállaló is. A taggyűlés egy exkluzív szállodában lesz, mert a kft. fennállásának kerek évfordulóját ünneplik, másrészt tényleges taggyűlést is tartanak. A napot borkóstolóval zárják. Kérdésem ehhez kapcsolódóan:
– A tulajdonosok (tagok) szállásköltsége adómentesen elszámolható?
– A kapcsolódó ebéd és vacsora reprezentációs költségként elszámolható?
– A borkóstolón való ingyenes részvétel az Szja-tv. 70. § (6) bekezdés b) pontja értelmében egyes meghatározott juttatásnak minősül. Azonban, ha a kóstolásra a közvetlenül a szőlészetről és borászatról szóló 2020. évi CLXIII. törvény 9. § (1) bekezdése szerinti forgalomba hozatalt kezdeményező borászati üzemengedélyestől vett palackozott kiszerelésben, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel, valamint az oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott borászati terméket kínálnak, akkor annak értéke adómentes, vagyis nem kell az egyes meghatározott juttatás alapjába beszámítani. Mi szerepeljen a számlán, hogy az adómentesség igazolható legyen?