Találati lista:
1691. cikk / 1964 Fordított adózás vásárolt anyag esetében
Kérdés: Áfakörös kft. fordított áfa alá tartozó építési tevékenységet végez. Az ezen tevékenységhez tartozó anyagot is ő szerzi be, amelyet a megrendelő részére továbbszámláz. Fordított vagy egyenes adózás szerint kell kiállítani a továbbértékesítésről szóló számlát? Mely esetben kell fordítottan és mely esetben kell egyenes adózással számlázni a megvásárolt anyagot, amelyet továbbszámlázunk a megrendelő felé?
1692. cikk / 1964 Térítés nélküli átvétel egyházi iskolánál
Kérdés: Az egyházi iskola kapott egy számlát egy nonprofit kft.-től a tankönyvekről. A számlán az szerepel, hogy "állami forrásból finanszírozott, pénzügyi teljesítést nem igényel". Ebben az esetben a tankönyvszámla értékét hogyan kell könyvelni az iskola könyvelésében, ha térítés nélküli átvétel? Aszámla értéke tartalmazza az állami forrásból finanszírozott pedagógusi példányok értékét is. A tanulók tandíjat, térítési díjat nem fizetnek.
1693. cikk / 1964 Devizaárfolyam harmadik országból importált áru esetében
Kérdés: Harmadik országból (Kína) importált áru esetében nem kötnek adásvételi szerződést, nagyon kevés dokumentumot kapunk. Megrendeljük az árut, amelyről a vámhivatal határozatot ad ki. Eddigi eljárásunk úgy alakult, hogy a teljesítés helyét és idejét a vámhatározat kiadására határoztuk meg. Az árfolyamot pedig a határozatban szereplő árfolyamra tettük. A kft. az MNB-árfolyamra is bejelentkezett. Több fórumon olvastuk, hogy nem megfelelő az átváltás a határozatban megállapított árfolyamon, hanem az MNB-árfolyamon kellene, amennyiben azt választotta a cég. Maradhat-e így, ebben a formában ez évben az eljárásunk, és a jövőben térjünk át az MNB-árfolyamra, vagy pedig módosítsuk már a 2020. évet is?
1694. cikk / 1964 Keresztbe számlázgatások
Kérdés: Az "A" kft. többször nagyobb összegeket kapott "B" kft.-től, hogy fizesse ki "C" kft.-nek az ő számláit ("B" és "C" között volt számlázás). Először engedményezésre gondoltunk, de az ügyvéd azt mondta, ebben az esetben az nem jó. Hogyan kell ezt helyesen kezelni? Társaságiadó-alapot növelő tétel lesz a "C" kft.-nek utalt összeg, és a "B" kft.-től beérkezett összeg egyéb bevétel?
1695. cikk / 1964 Ingatlan bérbevétele, majd megvásárlása
Kérdés: Egyik ügyfelünk bérbe venné az ingatlanunkat, majd hosszabb távon megvásárolná úgy, hogy a kifizetett bérleti díjat beszámítsuk az ingatlan vételárának kiegyenlítésébe. Hogyan kell eljárnunk a bérlet időszakában, majd az adásvételnél? Milyen bizonylatok alapján és hogyan kell a gazdasági eseményeket könyvelni?
1696. cikk / 1964 Devizás követelés értékvesztésének értékelése
Kérdés: A Számviteli Levelek 439. számában a 8421. számú válasszal kapcsolatban kérdezem: Az értékvesztés év végi átértékelése során az alábbi könyvelési tételnek van-e a társasági adóra kihatása?
1697. cikk / 1964 Üzletrész értékesítése részletfizetéssel
Kérdés: "X" kft. megszerzi "Y" kft. jegyzett tőkéjének bizonyos részét, majd évekkel később értékesíti azt. "X" kft. adózása az értékesítéskor: az üzletrész bekerülési értéke: 20 millió forint; az üzletrész-átruházási szerződésben az ellenérték 80 millió forint; az ellenérték kifizetése több részletben történhet (a mérlegfordulónapig 50millióFt, utána 30 millió forint kerül kifizetésre). A tárgyévre hogyan számolhatom el? A pénzforgalom számít? Tárgyév: ellenérték 80 millió forint, bekerülési érték 20 millió forint, eredmény 60 millió forint, a 30 millió forint még ki nem fizetett részt követelésként tartom nyilván? Vagy ellenérték csak a befolyt érték lehet, azaz 50 millió forint, és a bekerülési értéknek is csak az arányos részét vehetem figyelembe (12,5 millió forint)? Eredmény ez esetben: 50-12,5 = 37,5 millió forint? Akövetkező évben pedig [30-(20-12,5)] 22,5 millió forint, összességében a tárgyévi eredmény 37,5, a következő évi eredmény 22,5, összesen 60 millió forint.
1698. cikk / 1964 Részletfizetéssel történő gépbeszerzés
Kérdés: Nagy értékű gép adásvétele történik. Aszerződésben az szerepel, hogy a vételárat részletekben fizeti meg a vevő az eladó számára. Kikötik továbbá, hogy amennyiben a teljes vételár nem kerül kifizetésre 2 éven belül, az eszköz tulajdonjoga az eladóra száll vissza. A vevő használta az eszközt a tevékenységéhez, azonban a vételár kifizetése nem történt meg. Mi a teendő ebben az esetben? Állíthat-e ki az eladó helyesbítő számlát, vagy a vevőnek kell az eladó felé számláznia? Változtat-e a számlázási/adózási következményeken az, ha az eladó nem gazdasági társaság, hanem egy magánszemély?
1699. cikk / 1964 Le nem vonható áfa elhatárolása
Kérdés: Társaságunk 4 éves futamidejű nyílt végű lízingben vett több személygépkocsit. A szerződés szerint az első részlet kiemelt részlet volt, a teljes lízingdíj 20%-a. Az első részletre felszámított áfa 50%-át a társaság levonásba helyezte, hogy az autók részbeni hivatali célú használatát igazolni tudja. A másik 50%-ot le nem vonható áfaként teljes egészében az egyéb ráfordítások közé könyvelte. Nem kellett volna az első részletre felszámított nem levonható áfát megosztani a futamidő alapján adott évre jutó ráfordítás és az aktív időbeli elhatárolás között?
1700. cikk / 1964 Devizás tagi hitel értékelése
Kérdés: A devizában fennálló tagi hitel a 2023. évig tartó futamidő alatt hogyan szerepel a könyveinkben a kölcsönt adónál? Különös tekintettel az év végi devizás átértékelésekre és a járó, de nem esedékes kamatok elszámolását illetően.
