2155 talált cikk a kézirat kifejezésre

Kérdés: Átvettük egy jogutódként, kiválással létrejött társaság könyvelését. Az átalakulás során a jogelőd kft.-ből kivált egy ingatlan, és ennek megfelelő sajáttőke-elemek kerültek átadásra a jogutódként létrejött kft.-nek. A jogelőd kft.-nél az ingatlanra vonatkozóan értékhelyesbítés került elszámolásra, melynek forrásoldala az értékelési tartalék. A vagyonleltár/vagyonmérlegekben ez az értékhelyesbítés a jogelőd mérlegéből rendezés során kikerült, a jogutód kft.-nél a tőketartalék értékét növelve („rendezés” oszlopban mint tőkeelemek átrendezése). Helyes-e a tőketartalék ily módon történő növekedése, az Szt. mely pontja ír erről a növekedési jogcímről? Mik lehetnek a jogutód kft.-nél a tőketartalék megszűnésének esetei a fentieket figyelembe véve?

Kérdés: Kivaalany ügyfelem 2026. január 1-től át kíván térni a társasági adó hatálya alá. Kiszámítja az áttérési különbözet összegét, ami után várhatóan 2026. május 31-ig megfizeti a társasági adót. Az áttérés után fizetendő társasági adó összege melyik évre vonatkozóan könyvelendő fizetendő adóként?

Kérdés:

A Számviteli Levelek 530. számában (2025. augusztus 28.) megjelent 10 002. sorszámú kérdésre adott válaszuk kapcsán merült fel a következő kérdés. Áfa kapcsán – úgy gondolom – a kezelt vagyon alanyi adómentes adóalany, míg a vagyonkezelő (mivel a vagyonkezelésen kívül egyéb áfás vállalkozói tevékenységet is végez) az általános szabályok szerint áfaalany. Az áfás vagyonkezelő és az alanyi adómentes vagyontömeg elkülönült számviteli nyilvántartását egy könyvelőiroda (kft.) végzi. Mi a helyes számlázási (és dokumentációs) eljárás a könyvelőirodánál? A számlát a vagyonkezelő felé állítja ki, amelyen két soron tünteti fel a vagyonkezelőre, illetve vagyontömegre jutó áfás könyvelési díjat? Bizonylatolás során a vagyonkezelő 2 összegben könyveli a díjat az alábbiak szerint: a könyvelési díj rá jutó részére él az áfalevonás jogával, míg a vagyontömeg könyvelése miatti díj kapcsán áfalevonási jogát nem gyakorolja, azt bruttó összegben megtérítteti a vagyontömeggel vagy a vagyonrendelővel (szerződés szerint)? Helyes a fenti eljárási mód?

Kérdés: Belföldi székhelyű gazdasági társaság nem adományozási céllal, visszafizetési kötelezettség nélkül ad át pénzeszközt vállalkozási tevékenység végzésére alapított, szintén belföldi gazdasági társaság leányvállalata részére. Mivel a juttatásban részesülő társaság induló vállalkozás, a juttatás évében még nem rendelkezik árbevétellel, ezért nem jogosult olyan nyilatkozat kiállítására, amely szerint adóalapja a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül nem lesz negatív. (A törvény alapján nyilatkozattételi akadály áll fenn.) E nyilatkozattételi akadály miatt a juttató gazdasági társaság vállalja, hogy a juttatás adóévében a társasági adó alapját megemeli a visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás értékével. Abban várjuk szakmai véleményüket, hogy a vonatkozó társaságiadó-törvény szabályainak értelmezése körében van-e bármi akadálya, illetve kizárja-e bármely jogszabályi rendelkezés annak a lehetőségét, hogy a juttató gazdaság társaság a társaságiadó-alap meghatározása során, a juttatás értékének növelő tételként történő elszámolása mellett egyéb olyan jogszerűen igénybe vehető adóalap-csökkentő tételeket is figyelembe vegyen, amely összességében ekként 0 Ft társaságiadó-alapot eredményez?

Kérdés: A munkavállalónk jelenleg 3 gyermeke után jogosult családi pótlékra, és van egy gyermeke (4.), aki csak 1 napig élt, majd elhunyt. Ebben az esetben jogosult a négygyermekes anyák adókedvezményére? A bére bruttó 600.000 forint. Ebben az esetben a járulékkedvezményt is igénybe tudja venni, ha igen, milyen összegben?

Kérdés: Az egyik cég munkavállalója a céges rendezvényen a saját bankkártyájával fizetett (a cég költsége volt a tétel). A munkáltatója most ezt az összeget augusztusban a havi fizetéssel kifizeti a munkavállaló részére. A cég – mint természetbeni juttatást – leadózza mint költségelszámolást. A cég, a munkaadó a 8. havi bér átutalásánál a dolgozónak a nettó fizetésével utalja el az adott összeget, amit a munkavállaló fizetett ki a cég helyett a céges rendezvényen a saját bankkártyájával. A cég ezt mint költségtérítést elszámolhatja? Természetbeni juttatásként kell leadóznia az összeget?

Kérdés: A Tao-tv. 7. § (1) ia) pontja alapján társaságiadóalap-csökkentő tételként vehető figyelembe a szakképzésről szóló törvény alapján a szakképzési munkaszerződés keretében duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatásban részt vevő tanulónként, képzésben részt vevő személyenként megkezdett hónap után havonta az adóév első napján érvényes minimálbér 24%-a, ami a 2025-ös évben havonta 69.792 forintot jelent. Nálunk jelenleg több tanuló duális képzés folyik, és az utánuk érvényesíthető taokedvezmény kiszámításához szeretnék segítséget kérni. Ha egy tanuló szakképzési munkaszerződése 2025. 06. 16-tól 2025. 07. 17-ig tartott, akkor az utána szóló taokedvezményt hogyan kell kiszámolni? A törvényben leírtakat úgy értelmezem, hogy minden megkezdett hónap után jár a 69.792 Ft taokedvezmény, tehát ebben az esetben 139.584 Ft vehető figyelembe majd adóalap-csökkentésként? Ha nem, hogyan kell kiszámolni a tanuló után járó adóalap-csökkentést?

Kérdés:

Hogyan működik a bizalmi vagyonkezelés abban az esetben, ha a vagyonrendelő magánszemély, aki „A” cég 100%-os tulajdonosa, a teljes tulajdoni részét bizalmi vagyonkezelésbe adja „B” bizalmi vagyonkezelő cégnek. „A” cég részben vásárolt anyagokból, részben a vele bérmunkaszerződéssel dolgozó vállalkozók által előállított alkatrészekből szereli össze az általa értékesített termékeket, saját munkaerő igénybevételével. Hogyan kell ebben az esetben lebonyolítani fenti folyamatokat?
– Ki köti a szerződést a vállalkozókkal?
– Ki foglalkoztatja az alkalmazottakat?
– Ki fogadja be az anyagbeszerzéssel kapcsolatos számlákat, és vezeti a készletnyilvántartást?
– Ki számláz stb.?
Szeretném a segítségüket kérni azzal kapcsolatban is, hogy hol találhatok ezzel a témával kapcsolatban jól használható szakirodalmi anyagot.

Kérdés: Jogszerű-e, hogy egy nyilvántartásba vett egyház egyházi szolgálati viszonyban foglalkoztatott egyházi személyét 8 órás minimálbérrel jelentse be, és a minimálbért meghaladó illetményrészt – amely (szintén) adományokból származik – adó- és járulékmentesen fizesse ki az Szja-tv. 1. melléklet 4.8 pontjának alkalmazásával? Milyen feltételeknek kell ehhez teljesülniük?

Kérdés: Bérelünk egy üzlethelyiséget. A bérbeadó minden hónapban számlázza a közüzemi díjakat, jellemzően 20%-kal magasabb áron, de a kapott számlákhoz nem mellékeli a közüzemi számlákat. Jogszerűen megteheti ezt, hogy drágábban számláz?