Műsorelosztó rendszer számlázása

Kérdés: Ha egy vezetékes műsorelosztó rendszert vásárolunk, helyes-e ha a komplett rendszerre állítják ki a számlát? Vagy tételes, annak részegységeit tartalmazó számlát kell kiállítani? Az áfa levonására melyik számla ad jogot? Mikor kedvezőbb az értékcsökkenési leírás elszámolása az adótörvény szerint?
Részlet a válaszából: […] ...kell tartalmaznia a vezetékesműsorelosztó rendszer egyes részelemeit is. (Amennyiben a rendszer vételérőlcsak egyösszegű számla kerül kiállításra, a részegységenkénti megbontást akkoris el kell végezni. Ez esetben az egyes részegységek értékének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Elveszett számla pótlása

Kérdés: Mi számít hiteles számlamásolatnak? Ha egy számla elveszik (pl. postán elkeveredik), és a számlakibocsátó fénymásolja a nála nyilvántartott számlát, és azt cégszerű aláírással ellátva ráírja, hogy a számla az eredetivel mindenben megegyező másolat, akkor ez a bizonylat a számla befogadójánál megfelel az Áfa-tv. 127. §-ának (adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltételei)? Egyáltalán mi a teendő, ha egy számla elveszik?
Részlet a válaszából: […] ...egy záradékkal szükséges ellátni, amelytartalmazza, hogy ez a példány az eredeti, 1. példánysorszámú számla elvesztéseokán került kiállításra, és az eredetivel mindenben megegyező tartalmú másolat.Álláspontunk szerint ennek birtokában a számlabefogadó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Fix összegű építési-szerelési munka

Kérdés: Pályázati úton elnyertük egy nagy projekt megvalósítását. A projekt egyrészt építésiengedély-köteles, másrészt építési engedélyt nem igénylő munkákból áll. A megrendelővel kötött szerződés fix összegű, a pénzügyi teljesítésnél részszámla-kibocsátási lehetőségünk van a műszaki tartalmak, készültségi fokok teljesítése szerint, bizonyos időközönként. A részszámlákat, illetve a végszámlát teljes egészében fordított áfásan állíthatjuk ki annak ellenére, hogy a szerződés tárgya tartalmaz építési engedélyt nem igénylő részelemeket is?
Részlet a válaszából: […] ...ha a szerződésben azátadás-átvételre kerülő részteljesítéseket ennek megfelelően határozzák meg.Így külön-külön számla kerülne kiállításra.– az Áfa-tv. 142. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerintirészteljesítésről, illetve – az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Számla devizában – végszámla

Kérdés: Belföldi vevő részére devizában 2 db előlegszámla került kiállításra. Az áfatartalmat az akkori árfolyam használatával határoztuk meg. A végszámla is devizában készült. A végszámlán az előlegek soronként levonásra kerültek, s maradt a nettó érték + áfa euróban fizetendő összeg. A különbözetként mutatkozó áfát a végszámla teljesítési időpontja szerinti euróárfolyammal kell forintra átszámítani, vagy a végszámla teljes összege szerinti áfa forintra átszámított összegéből a korábban fizetett áfaösszegek levonásával? Ezek az összegek eltérnek, így vita van az eladó és a vevő között.
Részlet a válaszából: […] Az Áfa-tv. 59. §-a szerint: termék értékesítése,szolgáltatás nyújtása esetében, ha a teljesítést megelőzően pénz vagykészpénz-helyettesítő fizetési eszköz formájában ellenértékbe beszámító vagyonielőnyt juttatnak (a továbbiakban: előleg), a fizetendő adót az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 25.

Eltérő teljesítési időpontok

Kérdés: Egyik ügyfelünk folyamatos teljesítésű szolgáltatást végez. A szolgáltatásra vonatkozó szerződésből kiderül, hogy a felek havi számlázásban állapodtak meg, fizetési határidőként pedig a tényleges teljesítéstől számított 25. napot jelölték meg. Az Áfa-tv. szerint ez esetben a számlában a teljesítési időpontnak meg kell egyeznie a fizetési határidővel. Ügyfelünk az ez évben kibocsátott szolgáltatásokról olyan számlát állított ki, ahol a számlakiállítás kelte a hónap utolsó napja, teljesítési időpont a hónap utolsó napja, fizetési határidő a hónap utolsó napja + 25 nap. Ezeket a számlákat a hónap utolsó napjával könyveltük. Mi módon javíthatnánk az eddig kibocsátott számlák dátumait?
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy elsősorban nem a dátumokatkell javítani!Az Áfa-tv. 58. §-ának (1) bekezdése szerint: termékértékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagyhatározott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Ügyvédi átalánydíj és egyéb költségek elszámolása

Kérdés: Nem fizető vevőinket átadjuk ügyvédünknek további ügyintézés végett. Az ügyvédi irodával szerződéses jogviszonyban állunk, havi átalánydíj ellenében intézi az adósainkkal szembeni eljárásokat. A kibocsátott fizetési meghagyás illetékét külön sorban a havi átalánydíj számlán feltünteti. Ha a tartozás összege bankszámlánkra befolyik, megkapjuk a fizetési meghagyás másolatát, és tájékoztatást arról, hogy a befolyt összegből mennyi a tőketartozás, az ügyvédi munkadíj, a bírósági illeték, a késedelmi kamat. Az ügyvédi átalánydíjat és az illetéket hova könyveljük? Amikor sikeres a végrehajtás, akkor az ügyvédi munkadíjról számlát kell kiállítanunk? Az illetékről, a késedelmi kamatról kell-e bizonylatot kiállítani? Hova könyvelendő a később befolyt ügyvédi munkadíj és az illeték összege?
Részlet a válaszából: […] ...a megbízóval szembenikövetelésként kell kimutatni (T 368 – K 384, 381), és az illetékfizetésdokumentumai átadásával (nem számla kiállításával – legfeljebb az átalánydíjszámláján elkülönítetten) kéri a megbízót annak pénzügyi rendezésére (T 384,381 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. szeptember 11.

Szigorú számadási kötelezettség

Kérdés: Társaságunk új számlázóprogramot használ a számlák kiállításához. Ebben a programban a számlák sorszámozását meg lehet szakítani, más típusú számozást lehet adni, akár szándékosan, akár véletlenül. Elfogadható-e így a program?
Részlet a válaszából: […] A rövid válasz az, hogy nem!Az Szt. 168. §-ának (1) bekezdése szerint a számlát, azegyszerűsített számlát (ideértve a számlával egy tekintet alá eső okiratot is),a nyugtát szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni. A (3) bekezdésszerint a szigorú számadás alá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 28.

Gépkocsihasználat, kiküldetés

Kérdés: A 3606. kérdéshez kapcsolódva nem egyértelmű számomra a válaszuk. A bt. beltagja (nem munkavállaló, jövedelemben nem részesül a bt.-ből!) elszámolhatja-e költségként a bt.-ben a külföldi szakkiállítás, vásár stb. költségeit (utazás, szállás stb.)? Felveheti-e 15 eurós napidíjat, esetleg forintban felveheti-e (milyen árfolyamon)? Külföldi tárgyalásra (hivatalos célból) saját személygépkocsival megy ki. Üzemanyagköltségként (útnyilvántartás alapján) a külföldön is érvényes APEH üzemanyagárral és a 9 Ft/km amortizációs normaköltséggel számolhat-e?
Részlet a válaszából: […] ...hivatali vagyüzleti, a költségeket nem lehet figyelembe venni. Így a bt. beltagjaelszámolhatja költségként a bt.-ben a külföldi szakkiállítás, vásár stb.költségeit (utazás, szállás stb.), és kaphat napidíjat is. Ha nem kap többet,mint 15 eurót, úgy akkor abból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 7.

Ügyvédi iroda által fizetett illeték áthárítása

Kérdés: Az ügyvéd (jogi képviselő) az elektronikus cégbejegyzési eljárás keretében – elektronikus úton – saját bankszámlájáról fizeti meg az eljárási illetéket, valamint a közzétételi díjat. A szolgáltatásról készített számlájában érvényesíti megbízója felé ezen költségeit. Az ügyvédnél milyen költségkategóriában számolható el a felmerült kiadás? Lehet-e közvetített szolgáltatás? Ha igen, milyen formában kell feltüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...– nem költségként, hanem a megbízó felékövetelésként kell kimutatni (T 368 – K 384, 381), és a dokumentumok átadásával(nem számla kiállításával) kérni a megbízót annak pénzügyi rendezésére (T 381,384 – K 368). Ez esetben nem lehet az ügyvédnél...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.

Csekkel történő fizetés (devizaügylet)

Kérdés: Külföldi vevőnk angol fontban kiállított csekkel egyenlíti ki tartozását. A csekk kiállításának időpontja május 14-e volt, a csekket postai úton május 27-én kaptuk meg, a bank kb. két hét alatt fogja jóváírni az összeget. Melyik dátummal és árfolyamon kell kivezetni a devizában nyilvántartott vevőtartozást?
Részlet a válaszából: […] Az angol fontban kiállított csekkel a tartozáskiegyenlítésének az időpontja az az időpont, amikor a csekkel a társaság márrendelkezhet, amikor azt a társaság birtokába veszi. Ez az adott esetben május27-e volt. Tehát ezzel a nappal és ezen a napon érvényes, a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. július 17.
1
31
32
33
49