Találati lista:
561. cikk / 715 Képzési költségek adóztatása
Kérdés: A Számviteli Levelek 74. számában az 1533. számú válasz, illetve az AEÉ 2004. évi 1-2. számában megjelent iránymutatás nem azonosan értelmezi a munkáltató által az alkalmazottja részére, a munkáltató nevére szóló számla alapján viselt, a magánszemély iskolai rendszerű képzése költségének személyi jövedelemadóban való kezelését. Kérdés tehát, hogy keletkezik-e ebben az esetben a magánszemélynél adókötelezettség? A társasági adóalap megállapításakor elismert költségnek minősül-e?
562. cikk / 715 Képzési költség szja-kötelezettsége
Kérdés: Társaságunk különböző struktúrában konferenciákat, továbbképzéseket szervez. A Magyar Közbeszerzési Társaság keretében úgynevezett közbeszerzésireferens-képzés is folyik, mely rövidesen az OKJ-be is bekerül. Az előfizetők, tagok a fizetett díjért rendszeresen szakmai kiadványokat is kapnak. A regisztrálás a jogi személyek részéről történik, és rendszeresen ugyanazon személyek vesznek részt, adott esetben vizsgáznak is az oktatásokon. Felmerülhet-e a résztvevők szja-kötelezettsége?
563. cikk / 715 Külföldi tanulmányút elszámolása
Kérdés: Kérdésem a Számviteli Levelek 66. számában az 1383. kérdésre adott válaszhoz kapcsolódik.A cég tulajdonát képező személygépkocsival történt a külföldi tanulmányút elszámolása. A kinti úttal kapcsolatos pénznemre szóló üzemanyagszámlákat azon pénznemre vonatkozóan milyen árfolyamon lehet elszámolni? Külföldi számlák a bt. nevére szólnak, cégautóadót a bt. nem fizet, mivel útnyilvántartást vezet és csak egészségügyi célra használja a személygépkocsit, a benzinvásárlást tételesen számlák alapján számolja el.
564. cikk / 715 Ingatlan bérbeadása magánvállalkozónál
Kérdés: Egy magánvállalkozónak könyvelünk, akinek a vállalkozási tevékenységében nem szerepel a bérbeadás. Mint magánszemély, bérbe adja a tulajdonában lévő helyiséget egy másik vállalkozónak. A vállalkozó a bérleti díjat csak számla ellenében hajlandó kifizetni és még a 20% szja-t sem hajlandó levonni és befizetni. A következő eljárást alkalmaztuk: mint vállalkozó kiállította az áfás számlát (mivel a magánvállalkozása áfaköteles), könyveljük mint bevételt, utána áfamentesen kiadásba helyezzük, mint bérleti díj kifizetést, valamint havonta befizetjük a 20% szja-t. Helyesen járunk el?
565. cikk / 715 Osztalékelőleg 2003-ban, 2004-ben
Kérdés: A kft. magánszemély tagjai részére osztalékelőleget kívánunk fizetni. A közbenső mérlegben, illetve az eredménykimutatásban szereplő társasági adót be kell-e vallani, illetve be kell-e fizetni? A közbenső mérleg készítésének időpontjáig felhalmozott eredménytartalék terhére is megállapítható és fizethető osztalékelőleg? Az osztalékelőleg után kell-e 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást fizetni? Van-e eltérés a 2003. és a 2004. évi elszámolás között?
566. cikk / 715 Elszámolás kilépő taggal
Kérdés: A kft. tagjai egyben alkalmazottak is. Az egyik tag ki akar lépni a kft.-ből. A kilépő tag 970 ezer forintos névértékű üzletrészét 6 millió forintért kívánja a kft.-nek visszaadni. A saját tőke rá jutó része kb. 3 millió forint. Hogyan kell ezt a kft.-nél könyvelni, milyen adófizetési kötelezettséggel jár? Mi a helyzet akkor, ha a társaság tagjai veszik meg ugyanilyen összegben?
567. cikk / 715 Osztalékfizetés később
Kérdés: A taggyűlés a 2001. évi beszámoló elfogadásakor döntött, hogy osztalékot fizet tagjainak. A 2001. évi mérlegben előírtuk az osztalék kifizetését, de finanszírozási gondok miatt azt kifizetni nem tudtuk. Könyveléstechnikai hiba miatt az osztalékfizetési kötelezettséget a 2002. évi mérleg nem tartalmazza. A 2001-ben előírt osztalékot kifizethetjük-e 2003-ban kedvezményes mértékű adózással? A 2002. évi mérleg téves adatait hogyan kell korrigálnunk?
568. cikk / 715 Bérletjuttatás helyi közlekedéshez
Kérdés: Társaságunk a helyi közlekedéshez bérletet kíván juttatni a dolgozóknak. Azt szeretnénk tudni, hogy ez a juttatás adható-e a 2004. évi szabályok alapján természetbeni juttatásként?
569. cikk / 715 Német állampolgár osztaléka utáni szja
Kérdés: Ha egy kft.-nek két tagja van, és az egyik német állampolgár, akkor a felvett osztalék után a német állampolgárnak hány százalék szja-t kell fizetnie? A német állampolgárnak van a németországi adóhivataltól igazolása, hogy ott regisztrálva van mint német adóalany, és a német szabályok szerint adózik. A kettős adóztatást elkerülő egyezmény számomra nem világos, hogy mikor és hány százalék (5, 10 vagy 15%) adót kell fizetni.
570. cikk / 715 Üzletrészvásárlás osztalék beszámításával
Kérdés: A kft. 2003 márciusában – nem tartós befektetésként – 1,5 millió Ft névértékű kft.-üzletrészt vásárolt magánszemélytől 10 millió Ft vételáron. A vételár összegének megállapításánál figyelemmel voltak a 2003-ban realizálódó, várhatóan 8 millió Ft összegű osztalékra is. Az osztalékot júliusban átutalták, a kft. pedig ezt az üzletrészt értékesítette szeptemberben 3 millió Ft-ért. Helyesen történt-e az üzletrész bekerülési értékének a 10 millió Ft-ban történő megállapítása? Csökkenti-e a társasági adó alapját a kapott osztalék összege?
