715 talált cikk a kifizető kifejezésre

Kérdés: Cégünk mérnöki szolgáltatásokat nyújt, és a tervezési munkákhoz tervező mérnökök és szakértők munkáját is igénybe veszi. Ezen szakértők adószámosan (7-es számmal kezdődő adószámú, ún. szellemi szabadfoglalkozású magánszemélyek), akik tevékenységük teljesítésével számlát bocsátanak ki. A magánszemélyek lehetnek saját jogú nyugdíjasok, ill. 36 órás munkaviszony mellett munkát vállalók is. A kifizetőnek a vállalkozási díjból 10 százalékos költséghányad figyelembevételével milyen levonási kötelezettségei vannak? A díj számvitelileg hová könyvelendő? A szerződés ebben az esetben megbízási vagy vállalkozási szerződés legyen?

Kérdés: Egy cég fotózással foglalkozik, és értékesít is a fotózáshoz kellékeket, eszközöket. Minden vevőnek ajándékba ad a vásárlás mellé egy polaroidfilmet, aminek a beszerzési értéke 220 Ft. Érvényesítheti-e a cég ezeket a költségeket reklámozás miatt felmerült költségnek? Adhatja-e ezeket ingyen, vagy járulékköteles ajándéknak minősülnek?

Kérdés: Az idegenvezetők gyakran utaznak taxival, arra hivatkozva, hogy a csoport programja hajnalban vagy késő éjszaka ér véget. Természetbeni juttatásnak minősül-e ez? Ha nem, milyen bizonylatokkal kell alátámasztani a taxi használatának szükségességét?

Kérdés: A külföldi anyavállalat Magyarországra küldi a megbízottját, aki annak hazai (vidéki) leányvállalatánál dolgozik. Az anyavállalat utasítja másik (budapesti) leányvállalatát, hogy kiküldöttjének béreljen lakást, majd a bérleti díjat számlázza felé. Nemcsak a lakásbérletet fizetik ki a fenti módon, hanem a költözködés költségeit, a bérelt lakás közüzemi díjait, telefon-, internet-, szatelitköltségét, gyermeke iskoláztatását, iskolabuszt, nyelvtanulást, évenként meghatározott számú külföldi hazautazás költségét (repülőjegy, taxi), ingóságainak biztosítását. A budapesti leányvállalat 2003-ban egyszerűen továbbszámlázott szolgáltatásként kezelte a lakásbérletet, adókkal, járulékokkal nem számolt. Helyesen járt-e el 2003-ban? Mi a teendő 2004-ben?

Kérdés: Kooperatív megállapodás alapján a kft. részt vesz egy főiskolai hallgató költségtérítéses gyakorlati képzésében. Ehhez kapcsolódóan a megállapodásban a kft. kötelezettséget vállalt arra, hogy anyagilag is támogatja a hallgató képzését. Az erről kiállított számla és a megállapodás alapján mi a követendő elszámolási mód? Természetbeni juttatás, vagy más megítélés alá esik?

Kérdés: A Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány pályázatot hirdetett a munkavállalók üdülési lehetőségének bővítése céljából. Az Alapítvány és a vállalkozás 50-50 százalékos arányban finanszírozza az üdülési csekket. Hogyan kell könyvelni a csekk beszerzését és az elnyert támogatást?

Kérdés: Van-e számviteli szabályozás a napidíj összegének megállapítására, akár belföldön, akár külföldön? Vagy minden társaság maga állapítja meg és rögzíti a számviteli politikában a napidíj összegét? A kiküldött dolgozó az előlegként elszámolásra átadott összeggel – a kiküldetéssel kapcsolatos számlák leadásával – számol el, és amiről nem hoz számlát, az lesz a napidíj. Helyes ez?

Kérdés: Társaságunk osztrák magánszemély többségi tulajdonosa valutában közvetlen pénztári befizetéssel tagi kölcsönt folyósít. Keletkezik-e bejelentési kötelezettsége társaságunknak a devizában folyósított kölcsönről, és szabályszerű-e a készpénzben történő folyósítás? Az osztrák magánszemély tulajdonos részére fizetendő, a jegybanki alapkamatnak megfelelő mértékű kamatot milyen levonandó adók terhelik, és milyen bizonylatok alapján kerülhet sor annak folyósítására?

Kérdés: Egy közhasznú, vállalkozási tevékenységet nem folytató alapítvány közérdekű céljaival kapcsolatban fényképpályázatot hirdetett meg. A nyertes pályaművek készítői számára különböző cégek tárgynyereményeket ajánlottak fel. Az alapítványnak hogyan és milyen dokumentum alapján kell lekönyvelnie a felajánlott tárgynyereményeket? Hogyan és milyen dokumentum alapján kell könyvelnie a tárgynyeremények átadását? Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettségek lépnek fel, s azt kinek, milyen módon kell megfizetnie és bevallania, milyen adatszolgáltatási kötelezettség merül fel?

Kérdés: Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 2.7. pontja szerinti lakáscélú felhasználásra vonatkozó munkáltatói kedvezménnyel kapcsolatban a következő kérdés merült fel: Hogyan kell a méltányolható lakásigényt értelmezni, ha egyedülálló személy kapja a támogatást és a testvére családjával (szülők és két felsőoktatásban résztvevő gyermek) közösen vásárol lakást? A támogatás a lakás átvétele előtt, de az adásvételi szerződés megkötése után átadható-e? Kinek történhet az átutalás, az eladónak vagy a munkavállalónak? A vissza nem térítendő támogatás a Tao-tv. értelmében a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül-e?