Támogatott eszközök átadása

Kérdés: Társaságunk 100%-ban önkormányzati tulajdonban lévő közhasznú nonprofit kft. A Tourinform-iroda fejlesztésére 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptunk, amely projekt keretében az iroda épületének fejlesztése és a tevékenység végzéséhez szükséges eszközbeszerzés valósult meg. A projekt fenntartási időszaka 5 év, amely 2026-ban jár le. A tulajdonos önkormányzat döntése alapján társaságunknak az iroda működtetésével kapcsolatos feladatai 2023. július 31. napjával megszüntetésre kerülnek, ezen feladatokat más jogi személy veszi át. Az iroda működtetését 2023. augusztus 1-től egy egyesület fogja végezni, amely a fenntartási kötelezettséget átvállalja társaságunktól, így visszafizetési kötelezettség a támogató felé nem merül fel. A támogató a kötelezettség átvállalásához elvileg hozzá fog járulni. Az eszközök jelenlegi nettó értéke 20 millió forint, és halasztott bevételként tartjuk nyilván az értékcsökkenés arányában még fel nem oldott támogatási összeget, szintén 20 millió forintot. Milyen értéken értékesíthetjük a fenntartási költséget átvállaló egyesület részére az eszközöket? Térítésmentesen átadhatóak-e az eszközök? Az értékesítéssel együtt a halasztott bevételt egyéb bevételként számolnánk el. Helyesen járunk-e el, vagy kell-e az egyesület részére támogatást átadnunk?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...szóba sem kerülhet. Különösen akkor nem, ha a társaság a támogatás halasztott bevételként kimutatott összegét egyéb bevételként kívánja elszámolni.Ha a támogató a kötelezettség átvállalásához írásban hozzájárul, akkor ahhoz is hozzájárul, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 28.

A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés: Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16–19. §-aiban foglalt rendelkezések alapulvételével a kivaalanyiság akkor jön létre, ha az adózó megfelel a Katv. szerinti feltételeknek, és a kiva választását a Katv. szerinti módon...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. szeptember 14.
Kapcsolódó címke:

Készletként értékesített lakóingatlan áfája

Kérdés: Az adott cég vásárolt egy új lakóingatlant 5% áfatartalommal 2021-ben, az áfát levonásba helyezte. Az eredeti szándék az volt, hogy bérbe adja az ingatlant, de végül nem tudta, ezért 2022. év elején úgy döntött, hogy értékesíti azt. A tárgyi eszközök közül megtörtént az átsorolás az áruk közé 2022. év elején. 2022. év végén a beszámolóban az áruk között kerül kimutatásra készletként az ingatlan. 2023. évben eladásra kerül az ingatlan, amely még újnak minősül, mert a használatbavételi engedély véglegessé válását követően még nem telt el a 2 év. Értékesíthető-e az ingatlan 5% áfatartalommal?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...év végén is, ha azt addig nem vette rendeltetésszerűen használatba. (A lakóingatlant nem vették rendeltetésszerűen használatba, azért kívánják értékesíteni.) Ha nem vették rendeltetésszerűen használatba, akkor a beruházási számláról nem lehet az épületek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az Áfa-tv. 10. §-ának a) pontja szerint: Termékértékesítésnek minősül továbbá a termék birtokbaadása olyan ügylet alapján, amely a termék határozott időre szóló bérbeadásáról vagy részletvételéről azzal a kikötéssel rendelkezik, hogy a jogosult a tulajdonjogot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 13.

Ázsiós tőkeemelésnél a tőketartalékba helyezés

Kérdés: Társaságunk (anyavállalat) egyik leányvállalatában ázsiós tőkeemelést hajtott végre. A jegyzett-tőke-részt forintban, az ázsiós részt euróban teljesítettük, egy anyavállalat által jóváhagyott, euróban leszerződött beruházás fedezetére. Elszámolás az anyavállalatnál, a könyvekben nyilvántartott euró bekerülési értéken: a pénzeszközökkel szemben nő a tartós részesedés a leányvállalatban. Az ázsiós rész elszámolása a leányvállalatnál: a tőketartalék növekményeként a jóváírás napján érvényes MNB-középárfolyamon (mind az anyavállalat, mind a leányvállalat számviteli politikájának megfelelően). A számviteli politikában rögzített, a fentiekben leírt elszámolást követően a leányvállalat milliós nagyságrendben több tőkejuttatáshoz jutott forintra átszámítva, mint ami az alapítói határozatban szerepel. A tulajdonos nem írta elő a leányvállalat számára az árfolyam-különbözetből adódó "többlettőke-juttatás" visszafizetését. A "többlettőke-juttatást" az anyavállalatnál véglegesen kapott, a leányvállalatnál véglegesen adott pénzeszközként számoljuk el. (A társaságiadó-vonzatot kezeljük, aszerint hogy az anyavállalat adózás előtti eredménye meghaladja-e a kapott pénzeszközökből adódó eredményt, vagy sem.) Helyes ez az elszámolás? Illetékvonzata van az ügyletnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...részére az alapítói határozatban lévő együttes összeget biztosítani. Ha az anyavállalat a tőketartalékba helyezendő összeget euróban kívánja átadni, akkor csak annyi eurót adjon át, amelynek a forintértéke a leányvállalatnál az ázsióként, a jegyzett tőkét...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. július 13.
Kapcsolódó címke:

Utólag adott, nem számlázott engedmény

Kérdés: Ha az adott évben egy vagy több partner részére utólagos engedményt kívánunk adni, erről a tényről és ennek feltételeiről meg kell-e előre, az év elején állapodni, szerződésben, írásban? Az év végén, az eredményt is látva dönthet úgy a szállító, hogy partnerének ilyenfajta engedményt ad? Vagy ez az előre megállapodás csak az Áfa-tv. 71. §-a (2) bekezdésében szabályozott, utólag számlázott adott kedvezményre vonatkozik?
Részlet az állásfoglalásából: […] A rövid válasz az, hogy a konkrét jogszabályi előírások értelmezéséhez igyekszünk segítséget adni, de a jogszabályi előírások félremagyarázását nem támogatjuk.Az Szt. 81. §-ának (5) bekezdése szerintünk pontosan fogalmaz: az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 15.
Kapcsolódó címke:

Saját üzletrész névértéken történő eladása

Kérdés: Egy kft. 2022. évben visszavásárolta egyik tagjától saját üzletrészét (visszavásárlási érték: 26 M Ft, névérték 1 M Ft). A társaság jelenlegi saját tőkéje 158 M Ft (jegyzett tőkéje 5 M Ft). A társaság azt tervezi, hogy a visszavásárolt üzletrészt névértéken eladja a bent maradt tagoknak egyenlő részben (4×250 E Ft-ért). A társaság a kiva hatálya alatt adózik.
1. Az ügylet után milyen adófizetési kötelezettség terheli az egyes tagokat és a társaságot?
2. Az ügylet hatással lesz-e az értékesítésévi kivaadóalapra?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságnak minősül, és teljesül az Itv. 18. § (4) bekezdésében foglaltak valamelyike.A kivaadóalapot akkor érinti az ügylet, ha a vevők (vagy egy részük) kapcsolt vállalkozásai a társaságnak. Ez esetben ugyanis a kivaalapot...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. június 15.
Kapcsolódó címke:

Áfa a digitális korban I.

Kérdés: Az Európai Bizottság 2022. december 8-án közzétette az "Áfa a digitális korban" (VAT in the Digital Age, rövidítve: ViDA) javaslatcsomagját. Milyen változások várhatók az áfában az intézkedéscsomag alapján, és mikorra várható ezek hatálybalépése?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...térnyerése a polgárok és a vállalkozások javát szolgálja. Ennek részeként a ViDA javaslatcsomaggal az Európai Bizottság azt a célt kívánja elérni, hogy a digitalizáció előnyeit kihasználva hatékonyabbá tegye az EU hozzáadott­értékadó-rendszerét a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 25.

Elektromos autók otthon való töltésének elszámolása

Kérdés: A kft. elektromos cégautóját a dolgozó otthonról tölti, útnyilvántartást nem vezetünk, az autó magáncélú használata megengedett. A dolgozó egy applikációval rögzíti az otthon vételezett áramot, és ez alapján számoltatná el a felmerült költséget. Milyen formában lehetséges az áram költségének elszámolása a cég felé? Esetleg megállapodás alapján (megbízási szerződés keretében)? Ez esetben a magánszemély dolgozónak kell adószámot kiváltania, vagy adómentes magánszemélyként járhat el? Számlát kell kiállítania, vagy elég egy elszámolási bizonylat? A cégnél a költségtérített összeg anyagjellegű ráfordításként könyvelendő, vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésből nem derül ki, hogy a kérdező miként látja teljesülni a számviteli alapelvek (a valódiság, a világosság elve) és a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményeit. A kérdésben körülírt változatok meg sem közelítik azt a követelményt, hogy a bizonylat...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:

Céges elektromos autók otthon való töltése

Kérdés: Ügyfelem társas vállalkozás, amely több dolgozóval ügyeletet lát el, elektromos autókat vásárolt. A céges elektromos autóknak a dolgozók otthonában történt töltését az alábbiak szerint meg tudják-e téríteni? A dolgozók változó telephelyen végeznek munkát, és ehhez a cég céges autót biztosít. A naponta változó kezdési helyek és a mindennapi ügyeletadás miatt az autóval hazajárhatnak. Az összességében kedvezőbb üzemeltetési költségek és a városi környezetre kisebb terhelés miatt elektromos autókkal járnak, ezek töltését legoptimálisabban éjszaka tudnák megoldani a dolgozók az otthonukban, mivel nem minden partnerünknél és/vagy a körzetében van töltőpont a napközbeni töltésre. Terveink szerint a munkavállalókhoz felszerelésre kerülne egy olyan elektromosautó-töltő berendezés, amiből az autóba töltött energia távolról leolvasható és letölthető, és ez alapján szeretnék elszámolni és megtéríteni az elhasznált áram díját. A költséget minden hónapot követően, a leolvasott kWh és a mindenkor érvényes lakossági áram piaci ára alapján térítenénk meg. Az ilyen formában történő kifizetésnek lenne-e jogszabályi akadálya, illetve kellene-e ez esetben bármiféle adót, járulékot fizetni?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az ilyen áramdíj árára vonatkozó szabályoknak megfele­lően;– ha a cég az így számlázott áramdíj egy részét a munkavállalóval meg kívánja téríttetni, akkor a megtérítendő összeget számlázza tovább a munkavállalóra az általános szabály szerint;– ez esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2023. május 25.
Kapcsolódó címke:
1
…
15
16
17
…
117