1161 talált cikk a kiva kifejezésre

Kérdés: Cégünk használtautó-kereskedelemmel is foglalkozik. Alakulásunkkor az általános szabályok mellett az árrésadózást választottuk ezen tevékenységünkre. 2019. 05. 17-én az adóhatóság olyan irányú jogértelmezést tett közzé, mely alapján érdemes volt kilépnünk az árrésadózás alól a 2020-as adóévre. Ezt meg is tettük 2019 decemberében (tehát 2020. évben adómentesen értékesítettük a használtszemélygépkocsi-eladásainkat). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy 2020. 11. 26-án az Országgyűlés által elfogadott 2021-es adócsomagban (Magyar Közlöny 261. száma, 8458. oldal, 37. §) ezt kívánták módosítani. Valóban jól értelmezem-e azt, hogy ha maradnánk a 2020-as évben alkalmazott áfaszabálynál (tehát nem árrésáfásan, hanem adó alól mentesen számláztunk), akkor a 2021. évben a módosítás kapcsán a teljes ellenérték után áfát kellene fizetnünk? Vissza tudunk-e lépni 2020. 12. 31-ig az árrésadózás alá, annak ellenére, hogy ebből legkorábban a 2022. évben tudunk majd kilépni? Hol találok erre vonatkozóan leírást?

Kérdés: A családi gazdaság utólagos finanszírozás mellett 50%-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatást nyert a földterületeinek öntözését biztosító beruházás kiadásainak finanszírozására. Aberuházás 1. üteme a tárgyévben megvalósult, a támogatóval az elszámolás megtörtént, az üzembehelyezési folyamat előreláthatólag az idén befejeződik, de a támogatás összege valószínűleg nem fog befolyni a családi gazdaság bankszámlájára. Acsaládi gazdaság az üzembe helyezéskor az értékcsökkenést egy összegben kívánja elszámolni. Az Szja-tv. 19. § (2) bekezdés szerint: "A támogatásnak az a része minősül az adóévben megszerzett bevételnek, amely egyenlő a támogatás felhasználásával teljesített kiadás alapján az adóévben e törvény rendelkezései szerint elszámolt költség(ek) – ideértve az értékcsökkenési leírást is – összegével." Helyesen alkalmazzuk-e a fenti bekezdést, ha a még be nem folyt támogatást is tárgyévi bevételnek számoljuk el, és a tárgyi eszköz bekerülési értékét a 2020. évben egy összegben elszámoljuk? Olvasható ugyanis olyan álláspont is, hogy helyesen akkor járunk el, ha 2020-ban a támogatással nem ellentételezett részt számoljuk el értékcsökkenésként, és mind a befolyt támogatás, mind az annak összegére jutó értékcsökkenés elszámolása 2021-ben történik.

Kérdés: A 2012. évi CXLVII. törvény 2. § 12. g) pontja értelmében a kisadózó egyéni vállalkozónak a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésekor az ebből származó jövedelmének adózására az 1995. évi CXVII. Szja-tv. XI. fejezetében foglalt rendelkezéseket kell alkalmaznia. Tehát a nem kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköze értékesítésének ellenértéke nem számít a kisadózó vállalkozás bevételének. Ingatlan esetén, ha több mint öt év eltelt a vásárlás óta, adómentessé válik az értékesítéssel megszerzett jövedelme.
1. Hasonló helyzetben lévő kataadóalany ügyvédi iroda esetén hogyan kell leadózni az ingatlaneladásból származó jövedelmet, ha az nem kizárólag üzemi célt szolgált?
2. A jelenleg kataadóalany ügyvédi iroda 20 éve vásárolt ingatlanának értékesítését milyen adózási forma választása esetén tudja optimalizálni?
3. Esetleg érdemes értékhelyesbítéssel a piaci értékre módosítani az ingatlan értékét még az értékesítést megelőzően, hogy ezáltal az értékesítés ellenértékével szemben magasabb legyen a beszerzési érték?

Kérdés: Kiválásos-beolvadásos átalakulás keretén belül a forgóeszközök közé sorolt értékpapírok is átkerülnek a beolvadással a másik céghez. Az értékpapírokat nem szeretnék a kiváló társaságnál lejárat előtt visszaváltani, a bank azonban csak ebben az esetben írná át a másik társaság nevére az értékpapírokat. Hogyan kell számviteli szempontból helyesen kezelni ezt az esetet?

Kérdés: Franchise-rendszerben működő nagykereskedés üzleti ajándékot kíván adni 20 éves partnereinek (kb. 150 E Ft wellnessutalvány formájában). A partnerek gazdálkodási formája: bt., kft., egyéni vállalkozó. Hogyan kell adózni és járulékot fizetni a juttatott utalvány után? Mennyiben változik az adózási és járulékfizetési kötelezettség, ha az utalványt a cég vezetője kapja?

Kérdés: A magyarországi társaság külföldi tulajdonosai részére a forintban elfogadott osztalékot euróban kívánja kifizetni, mivel az euróbankszámláján áll rendelkezésre a kifizetendő osztalék összege. A forintban jóváhagyott osztalék esetében az euróban kifizetendő összeg meghatározása a bankszámlát vezető pénzintézet utalásnapi eladási árfolyamán történik. Kérdés, hogy a számlavezető bank hivatalosan közzétett euróeladási árfolyamát kell-e kötelezően alkalmazni az euróban utalandó összeg meghatározásához, vagy alkalmazható a számlavezető bank aznapi egyedi ajánlata is euróbeszerzésre? Nagy összegű euró utalásáról van szó, és a számlavezető bank az egyedi ajánlatában alacsonyabb eladási árfolyamra ad ajánlatot a hivatalosan közzétett árfolyamhoz képest.

Kérdés: A gazdasági társaság egy társasház tagja. Atársasház közös költségei – egy extrabefizetés miatt – jelentősen megnövekedtek, emiatt a közgyűlés arról kíván határozni, hogy a közös költség egy részét a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában visszakapják. Ezt a visszaosztott hányadot a gazdasági társaság tulajdonosának egyéb bevételként kell szerepeltetnie a könyveiben, és ezzel együtt az összeget le kell adóznia?

Kérdés: Társaságunk ügyfélkörébe tartozó gazdasági társaság (kft.) egy 80 lakásos társasház valamennyi lakásának tulajdonjogát megszerezte, az ingatlan egyedüli tulajdonosává vált. A közeljövőben az ingatlant át kívánja alakítani, amelyben szálloda, étterem működését tervezi. A társasházat mint a tulajdonosok közösségét nem kívánja fenntartani. A társasház tevékenysége milyen módon, milyen adó- és számviteli elszámolások, zárások keretében szüntethető meg?

Kérdés: Adott egy "A" Kft., amiben két tulajdonos volt, "Anya 1" Kft. 60%-kal és "Kisebbségi 1" Kft. 40%-kal. Az "A" Kft.-ből kivált és létrejött egy teljesen új cég, "Leány 1" Kft., amelynek teljes egészében "Kisebbségi 1" Kft. lett a tulajdonosa (100%-ban), ésezáltal a "Kisebbségi 1" Kft. "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt. A "Kisebbségi 1" Kft. a kiválás során a részesedését arányosan szerezte meg az "A" Kft.-ből (40%-át), tehát arányosan vált ki a "Leány 1" Kft. az "A" Kft.-ből. Az átalakulás kedvezményezett átalakulás volt. "Kisebbségi 1" Kft. könyveiben az "A" Kft.-ben lévő részesedése 4.000.000 forint értékben szerepelt (alapításkori érték), saját tőkéje jelentős volt az "A" Kft.-nek. Akiválással létrejövő "Leány 1" Kft. jegyzett tőkéje 100.000.000 forint lett, az eredménytartaléka 200.000.000 forint, saját tőkéje így összesen 300.000.000 forint. Milyen könyvelési tételek merülnek fel "Kisebbségi 1" Kft.-nél, és milyen összegben? (Tekintve, hogy a korábbi "A" Kft.-ben lévő részesedése megszűnt, és helyette "Leány 1" Kft.-ben lett részesedése.) Van-e bármilyen adóvonzata a "Kisebbségi 1" Kft.-nél, hogy a korábbi részesedésének értéke jelentősen növekedett? (Társasági adó.)

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az alábbi eljárást véleményezni, illetve amennyiben az az Önök álláspontja szerint nem felel meg a törvényi előírásoknak, úgy a helyes módot részletesen – kitérve a főkönyvi és az áfaelszámolásra, bizonylatolásra is – bemutatni! Cégünk az 50/1999. EüM rendelet 1. § (1) a) bekezdés szerinti munkavállalók részére a rendeletben meghatározottaknak megfelelően védőszemüveget biztosít, melyet az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. pontjára tekintettel adómentes juttatásként számol el. Az elszámolás menete a következő: a munkavállaló a szemészeti vizsgálat eredményét és a neki javasolt, saját ízlése szerint kiválasztott szemüvegről kapott, a munkavállaló nevére szóló számla eredeti példányát a munkáltató részére bemutatja, a munkáltató azokról hiteles másolatot készít. A munkáltató ezen bizonylatmásolat alapján kifizeti a munkavállaló részére a számlán szereplő értéket, illetve részösszeget abban az esetben, ha a szemüveg értéke meghaladja a vállalkozásunk belső szabályzatában rögzített, az 50/1999. EüM rendeletben előírtakat szem előtt tartva megállapított maximális összeget. Az így juttatott pénzösszeget a számlamásolat, illetve a kifizetés tényét rögzítő pénztárbizonylat alapján az Szja-tv. 1. sz. mellékletének 8.8. bekezdése alapján adómentes juttatásként, a személyi jellegű egyéb kifizetések között számolja el vállalkozásunk.