Átalakulásnál a kapott támogatás

Kérdés: Cégünk korábban ingatlan (telek, épület, parkoló) beszerzéséhez kapcsolódóan vissza nem térítendő támogatást kapott. A támogatási feltételeket teljesítettük, és a fenntartási időszak is lejárt már. A támogatás összegét elhatároltuk, és értékcsökkenés-arányosan oldjuk fel az egyéb bevétellel szemben. Társaságunk az eszközöket 2025. év folyamán kedvezményezett átalakulás keretében kiválásos beolvadással átviszi egy másik cégbe. Mi a teendő ebben az esetben a fennmaradó elhatárolással? Fel kell oldani a kiválás időpontjában a teljes fennmaradó elhatárolt támogatási összeget?
Részlet a válaszából: […] Nem kell feloldani a kérdés szerinti tárgyi eszközhöz kapcsolódó, még fel nem oldott, elhatárolt támogatás összegét.Az ingatlanhoz kapcsolódó, fel nem oldott támogatásnak a passzív időbeli elhatárolások között kimutatott összegét abban a vagyonmérleg-tervezetben, végleges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. augusztus 28.

Kivaadóalanynál áttérési különbözet szétváláskor

Kérdés: Kivaadóalany könyv szerinti értéken történt szétválása esetén, ha a változatlan formában tovább működő társaság a 2012. évi CXLVII. tv. 19. § (8a) bekezdése szerint a szétválás napjával ismételten választja a kivaalanyiságot, így nem lesz társaságiadó-alanyként üzleti éve, a kiválással létrejövő társaság pedig a Tao-tv. hatálya alá tartozóvá válik, hogyan kell az áttérési különbözetet kezelni a jogelőd, a kiválással létrejövő és a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében és a számviteli nyilvántartásokban? A kérdés különösen a kiválást követően változatlan formában tovább működő gazdasági társaság esetében fontos, mivel annak a kivaalanyisága a szétválás napját követő nappal jön létre, és mivel a kivaalanyiság a szétválást megelőző napon szűnt meg, nincs olyan nap, amelyen a társaság kivaalanyisága ne állna fenn. A kiválást követően tovább működő gazdasági társaság a számviteli nyilvántartásait a kiválás bejegyzésének napjával ténylegesen nem zárja, a végleges vagyonmérleg alapját képező számviteli beszámoló készítésére és közzétételére nem kötelezett.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben bemutatott esetet jogszabály nem rendezi.A Katv. 19. § (5) bekezdése szerint szétválás (kiválás) esetén ugyanis a változatlanul tovább működő társaság nem szűnik meg, ha él a Katv. 19. § (8a) bekezdésében foglalt lehetőséggel. Formálisan nem szűnik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 22.

Kiválás után a felértékelt eszközök nyilvántartása

Kérdés: A zrt.-ből a kedvezményes átalakulás feltételeinek megfelelve kiválik egy kft. A kft.-be csak ingatlanok és pénzeszközök kerülnek, élnek az átértékelés lehetőségével. Az ingatlanok könyv szerinti értékének és a vagyonértékelés szerinti értékének különbözete a tőketartalékba kerül. A kft. mint jogutód vagyonleltárában az ingatlanokat a vagyonértékelés szerinti egyedi értéken kell-e szerepeltetni (könyv szerinti nettó + átértékelési különbözet), vagy a nyilvántartás szerinti nettó értéken eszközönként és külön soron az ingatlanok összevont átértékelési különbözetét? Kérdés az is, ha a vagyonmérleg-tervezet alapján a jogelőd eredménytartalékot ad át a jogutód kft.-nek, az a jogutód „nyitó” vagyonmérlegében kimutatható-e tőketartalékként?
Részlet a válaszából: […] ...kérdésekre adandó válasz előtt, amire nem kérdezett rá: a Tao-tv. 16. §-a (2) bekezdésének d) pontja szerint: kiválás esetén a jogutódnál az első adóévében az adózás előtti eredményt módosítja (jelen esetben növeli) a végleges vagyonmérlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Társasházi lakásépítés – telekbeszerzés könyvelése

Kérdés: A kft. társasházi lakásokat épít értékesítésre, amelyhez az építési telket maga szerzi be. Hogyan kell könyvelni a telekbeszerzést (a vásárláskor még nem lehet tudni, hogy építkezik-e rá, vagy értékesíteni fogja) és a kész ingatlan értékesítésekor a telekhányad kivezetését? Egyik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Építkezés megkezdésekor: T 51 – K 26. A társasház használatbavételi engedélyének kiadásakor: T 25 – K 581. Az értékesítéskor: T 581 – K 25. Másik megoldás: Beszerzés: T 26 – K 454. Az értékesítéskor: T 814 – K 26. A telekhányad (m2, illetve %) az adásvételi szerződésben fel van tüntetve, de nincs hozzá külön érték rendelve, illetve a számlán lakóingatlan-értékesítés szerepel (nem kerül a telekhányad kirészletezésre). Kifejezetten a telekhányad könyvelésében szeretném a segítségüket kérni.
Részlet a válaszából: […] A választ azzal kezdjük, hogy a kérdésben leírt könyvelés csak részben jó! Másként kell könyvelni a beszerzett telket, ha azt továbbértékesítik, vagy ha arra lakóépületet építenek. A vásárolt telek könyvelése: T 26 – K 454, változatlan állapotában...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 8.

Fejlesztési tartalék megosztása átalakulásnál

Kérdés: Adott két kft., amelyek átalakulásban vettek részt a következő módon: Az egyik kft.-ből kiválás, a kiválással egyidejű beolvadás valósult meg a másik kft.-be. Amelyik kft.-ből a kiválás (1. sz. társaság, jogelőd) történt, az a Tao-tv. hatálya alá tartozik. Amelybe a kiválás útján létrejött vagyon beolvadt (2. sz. társaság, jogutód), az a Kiva-tv. hatálya alá tartozott az átalakulás előtt, és az átalakulás időpontja után is ezt az adózási módot választotta. A kiválást és a beolvadást a cégbíróság 2024. 12. 31-i hatállyal bejegyezte. A Tao-tv. hatálya alá tartozó (1. sz. társaság, jogelőd) társaság a 2024. évi beszámolójában fejlesztési tartalékot képez. Az átalakulás során ezt a fejlesztési (lekötött) tartalékot is megosztanák a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. Átvihető-e a fejlesztési tartalék (ami lekötött tartalékként szerepel a beszámolóban és a vagyonmérlegben is) a 2. sz. jogutód társaságba, amely az átalakulás fordulónapja után is a Kiva-tv. hatálya alá tartozik? Van-e ennek esetleg jogszabályi akadálya (és van-e értelme)?
Részlet a válaszából: […] Az átalakulás során a fejlesztési (lekötött) tartalék – más sajáttőke-elemhez hasonlóan – megosztható a vagyonmérlegben a jogelőd és a jogutód között. A Katv. 28. § (1) bekezdése szerint azonban a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó esemény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.

Kiváláshoz kapcsolódó áfa-, illeték-, kivakérdések

Kérdés: Adott a Kereskedő Kft., amelynek tulajdonosai 2 fő magyar magánszemély 99,6%-os és 0,4%-os arányban. A társaság 2021. 01. 01. óta kivaadózás alatt működik, előtte a társasági adó hatálya alá tartozott. A társaság rendelkezik egy nagy értékű ingatlannal, amelyben tevékenységét folytatja. Az ingatlant a társaság 1997-ben építtette, az építés után az áfát visszaigényelte. A társaság a saját tulajdonú ingatlanját mind bérbeadás, mind eladás tekintetében áfamentesen végzi. Gazdasági megfontolások mérlegelése után felmerült az a gondolat a tulajdonosokban, hogy az ingatlant el szeretnék választani a tevékenységtől. Ennek módja az átalakulás, azon belül is a kiválás. Az eredmény a következő lenne: 1. új társaság Kereskedő Kft.: ebben maradna a tevékenység, az alkalmazottak, az alaptevékenység, 2. új társaság Ingatlan Kft.: ebbe kerülne át az ingatlan (telek és ingatlan). A kiválást követően az Ingatlan Kft. bérbe adná az ingatlanját a tevékenység végzéséhez a Kereskedő Kft.-nek. Mindkét cégben a mostani cég tulajdonosai maradnának a jelenlegi tulajdoni aránnyal. A társaság tulajdonosai nem terveznek pénzeszközt szerezni az átalakulás kapcsán. A kérdéseim a következők:
1. Keletkezik-e áfafizetési kötelezettség a szétválás/kiválás kapcsán?
2. Keletkezik-e illetékfizetési kötelezettség a kiváláshoz kapcsolódóan?
3. Keletkezik-e kiva/tao fizetési kötelezettség az átalakulás miatt?
4. A magánszemély tulajdonosoknál keletkezik-e bármiféle adó-, illeték-, egyéb közteherfizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...személyekre vonatkozó rendelkezései szerinti átalakulását, egyesülését és szétválását.E feltételek teljesülése esetén tehát a kiválásnál áfa nem merül fel.2. Az Itv. 45. § (4) bekezdése szerint az átalakulás során cégbírósági bejegyzési illeték merül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 21.

Elszámolás a családi gazdaságból kilépő taggal

Kérdés: Családi gazdaság tagjai nyereségüket nem vették ki több éve, beruházásokat finanszíroztak, és a bizonytalan piaci helyzet miatt a termelés zavartalanságát. Az egyik tag most kilép, és önálló őstermelőként kíván dolgozni. Hogyan kell vele elszámolni, és milyen adóvonzata lesz az elszámolásnak? A tagok létszáma az időszakban nem változott, az alapító okirat szerint egyenlő arányban osztoznak a jövedelmen.
Részlet a válaszából: […] ...családi gazdaságának tagja év közben kilép a közös gazdálkodásból. Ekkor a kiváló tag jövedelmét úgy kell meghatározni, hogy a kiválás időpontjáig megszerzett bevételt és – tételes költségelszámolás esetén – a költségeket fel kell osztani az addig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. augusztus 29.

Kiválással létrejövő kft. beszámolói

Kérdés: Átalakulás (kiválás) során "A" kft.-ből (ami kivaalany) kiválik "B" kft. A kiválás bejegyzésének kelte a hónap vége, 30-a, "A" kft. kisvállalati adóalanyisága – NAV-határozat alapján – a kiválás napját megelőző napon, a hónap 29. napjával megszűnt. "A" kft. 30-án a társasági adó hatálya alá került. A végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően a kiválást követő 90 napon belül az Szt. szerinti beszámolót letétbe kell helyezni. Az "A" kft. esetében így két beszámolót kell letétbe helyezni? A hónap 29. napjáig, mint kisvállalati adóalany, és 30-ára, egy napra, mint a társasági adó alanya?
Részlet a válaszából: […] ...válasznál abból kell kiindulni, hogy az átalakulás (kiválás) napja és a "B" kft. létrejöttének napja nem ugyanaz a nap, pontosabban egymást követő napok. Más szavakkal a kivás "A" kft. az átalakulás (a kiválás) napjáig bezárólag (a vagyonmérleg-készítéskor) még...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 13.

Kiválással létrejött társaság előző évi adatai

Kérdés: Egy társaság 2023. év közben kiválással jött létre. A 2023. év beszámolójában kell-e előző évi adatot szerepeltetni? Ha igen, akkor melyik adatot? Jól gondolom-e, hogy ha a válasz igen, akkor az a mérlegben a nyitással egyező lesz, és az eredménykimutatás nem tartalmaz adatot?
Részlet a válaszából: […] ...Szt. 141. §-ának (3a) bekezdése szerint: "Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (kivéve a beolvadásnál az átvevő, kiválásnál a változatlan társasági formában tovább működő gazdasági társaságot) könyvviteli nyilvántartásait az átalakulás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Kedvezményes átalakulás

Kérdés: 1. Adott egy kft., melynek 50-50%-ban két magánszemély a tulajdonosa.
2. Döntésük szerint egy jól körülhatárolható tevékenységet szeretnének "kivinni" a társaságból, kiválás útján.
3. A létrejövő társaságban szintén ugyanazon 2 magánszemély lenne a tulajdonos 50-50% arányban.
4. A kivitt vagyon bankszámlapénz (3 M Ft) + egy ingatlan (7 M Ft értékben).
5. A létrejövő társaság alapítói vagyona 10 M Ft, melyből 3 M Ft a jegyzett tőke része, és 7 M Ft tőketartalék [SZT 36. § (1) bekezdés b) pontja alapján].
6. A létrejövő társaság mérlegfőösszege így 10 M Ft, melynek aránya a PK Kft.-hez viszonyítva 25%.
A fenti paraméterek ismeretében megfelel-e a kedvezményezett átalakulás feltételeinek a fenti átalakulás (Tao-tv. 4. § 23/a. pont.)?
Részlet a válaszából: […] ...arány a jogelődben és a jogutódban is 1:1. Így az átalakulás megfelel a b) pontban foglal­taknak is.Összefoglalva: a tervezett kiválás megfelel a kedvezményezett átalakulás feltételeinek, bár probléma van az alapítói vagyonnal!Kiválás esetén azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.
1
2
3
12